A világhírű fizikus, hálózatkutató, Barabási Albert-László másodszor mutatkozik be önálló kiállítással a Kalman Maklary Fine Arts terében, ezzel egyidőben pedig a 19. Velencei Építészeti Biennálé központi pavilonjának homlokzatán. Az első kiállításához hasonlóan a jelenlegi anyag kiindulópontja is Barabási kutatócsoportjának egy konkrét kutatási projektje, amely ebben az esetben a Fake News, azaz az álhírek.
A Barabási Lab az X (Twitter) platform Coviddal kapcsolatosan megjelent álhírek terjedését vizsgálta, amelynek egyik eredménye az volt, hogy azonosították azokat az influenszereket, akiknek a legnagyobb szerepe volt a koronavírussal összefüggő fake news gyártásában és elterjesztésében. Ezeket a(z akkor még) Twitter-profilokat, amelyek
a kutatás idején egyenként több tízezres vagy akár több százezres követőtáborral rendelkeztek, némelyiket közülük pedig — álhírterjesztés miatt — be is tiltottak, mivel összesen tizenketten vannak, a kutatócsoport Covid-apostoloknak nevezte el.
A kutatás nyomán létrejött művészeti projektben Barabási szakított azzal a korábbi gyakorlatával, hogy a hálózati kutatásainak eredményét a maga totalitásában — jellemzően magának a hálózatnak vagy annak egy részének ábrázolásával — mutassa be, Fake News sorozata ugyanis a „Covid-apostolok” tweetjeit (azaz rövid, szöveges posztjait) dolgozza fel. Az új megközelítés a médiumban is megmutatkozik: miután a téma körüli diskurzus érzelmekkel erősen átitatott, az, hogy a projekt a festészet műfajában valósuljon meg, szinte adta magát. Barabási személyes bevonódása is új szintre lépett, mivel ez a festmény-ciklus az első olyan műsorozata, amelynek nemcsak kutatásában, majd művészeti adaptációjában, de fizikai létrehozásában is aktívan részt vett.
A festészeti médiumával való kísérletezést gyermekkori emlékei is inspirálták: egyik nagyapja szobafestő volt, akinek legtöbb megbízója — a helyszín és a kor igényei (és lehetőségei) szerint — a hengerelt mintás falfestést preferálta, így gyerekként megismerhette ezt a technikát, és speciális kötődés fűzi hozzá.
A festékhengerek florális vagy geometrikus mintáit, amelyek az elmúlt évtizedek művészetében több jelentős alkotó műveiben megjelentek — például Tót Endre Blackout Paintings sorozatában —, Barabási adatokra cserélte, és az egyes „Covid-apostolok” legvirálisabb tweetjének felhasználásával egy-egy hengert tervezett és készíttetett.
A digitális kompozíciós és materiális technikai kísérletek után 2023 nyarán Budapesten szakmai asszisztensek közreműködésével hozta létre a formai jegyek alapján több alsorozatból álló Fake News szériát. A kiállítás ebből az anyagból mutat be egy átfogó válogatást, amelyben végigkövethetjük annak a folyamatát, ahogyan a hengerelt minta a szigorúbb struktúráktól indulva dekonstruálódik és szabadabban komponált, a személyes gesztusokra épülő festőiséghez jut el.
Barabási Albert-László (1967 Karcfalva, Románia) a hálózattudomány nemzetközileg elismert szaktekintélye, a bostoni Northeastern Egyetem Komplex Hálózati Kutatóközpontjának vezetője, aki a 2010-es évek vége óta aktív képzőművészeti praxist is folytat, amelyet ő maga a dataizmus fogalmával jellemez. Alkotásaiból többek között a budapesti Ludwig Múzeum a karlsruhe-i ZKM mutatott be önálló kiállítást.
A Velencei Biennálén más hasonló, műfajok közötti kísérlet is látható: Philippe Starck Ház egy autó áráért címmel készített közös gondolkodásra sarkalló installációt, a Magyar Pavilon pedig olyan építészként végzett alkotók munkásságát mutatja be, akik az építészeti tudásukat szakmán kívül kamatoztatják és sikereket értek el.
(Fotók: Barabasi Lab, nyitókép: Unsplash, illusztráció)
Kálmán Makláry Fine Arts Galéria | barabási albert-lászló | tárlat | fake news | velencei biennálé | művészet
Liverpool után az otthonodban találkozhat a csúcsteljesítmény és a prémium életmód
A Leica-kamerás csúcstelefon, ami az utazók legújabb kedvence lesz
A frissen őrölt kávé nem csak a ráérős reggelek kiváltsága
Erdőterápia a zuhany alatt, avagy ilyen a stílusos lelassulás a Balatonnál
Gyászol a filmvilág: 78 éves korában meghalt Sam Neill
Egészen különleges kiállítás vonzza most mágnesként a műkedvelőket Barcelonába
Nyár, jó energiák, napfény és csillogás: a Roadster magazin legújabb száma nem kevesebbet ígér, mint hogy még magasabbra emeli ezt az önmagában is nagyszerű évszakot. A nyári lapszámunkban találkozunk a világhírű séffel, Nobu Macuhiszával, aki Robert De Niróval közösen több, mint hatvan hotel és étterem tulajdonosa. Beszélgetünk Makó Szilveszterrel, a hollywoodi sztárok sorával dolgozó fotóssal, és Szu Fudzsimoto japán építésszel is, aki korunk egyik legizgalmasabb alkotója. Elutazunk Marrákesbe, végigjárjuk a portugál El Caminót, és Erdélyben egy igazi tündérmesébe csöppenünk. A milánói dizájnhéten megcsodáljuk az új Hyundai-t, Koppenhágában megnézzük, milyen a pub, amit egy magyar vezet, és találkozunk a vicenzai mesterszabóval, Massimo Pasinatóval is.
Különleges csomagajánlatok itt!