Egy vagány könyv a magyarországi víztornyokról; sok ismert arc a hazai kreatív színtérről; néhány csillogó szemű főszervező és egy új helyszín: lendületesen mutatkozott be csütörtök este a Bäse - Creative Clubhouse.
„Mindenkinek ott volt a nyelve hegyén, Tyler meg én csak kimondtuk” – szól a Harcosok klubja (egyik) klasszikus mondata, ami elég jól rímel a budapesti kreatívok klubja helyzetére is. A négy alapító (a nyitókép sorrendjében: José-Tábori Simon, Farkas-Zentai Lili, Farkas Róbert és Gelley-Hager Márk) mindegyike fontolgatta már egy saját műhely nyitását, de az áttörést a közös cselekvés hozta meg.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A helyszín a ferencvárosi Balázs Béla utca, ahol egy 180 négyzetméteres, kétszintes helyiséget bérelnek az ötletgazdák. Korábban táncstúdió működött itt, de a lakók nem örültek volna egy újabb hasonlónak, éttermet vagy romkocsmát pedig pláne nem akartak szomszédnak. Így sokáig nem is tudták kiadni a helyiséget, a Bäse-nek viszont örültek, mert egy kulturális funkciót hoz a környékre.
„Ez nekünk is egy nagy kísérlet, de bízunk abban, hogy működni fog, mert érezzük, mekkora szükség van a hasonló helyekre” – mondja Lili.
Mindenki beletett valamit, amit meg akar valósítani: Robi az AI-jal kapcsolatos workshopokat tart majd itt, José az ArtHungry dizájn shopját hozná ide – mert egészen más testközelből ismerkedni a dizájntermékekkel, mint egy online boltban nézegetni –, Márk egy kávézó sarokban gondolkodik, Lili pedig kiállítóteret és közösséget építene, tehát a mostani hellyel kicsit visszatér a NeighbourART nevű kultblogjához, ahol valami nagyon hasonlót csinált hazai művészekkel.
„Jó-jó az online világ, de... találkozni, beszélgetni, kapcsolódva értéket teremteni – nekem ez hiányzik” – összegez Lili.
A Bäse tereiben minderre lehetőség nyílik: miután mindkét szint tagolt, elkülönülhetnek ezek a funkciók. Igazából fent egy rész már most is coworking irodaként működik (várják a szellemiséggel azonosulni tudó jelentkezőket), de workshopok, kerekasztal-beszélgetések is szervezhetőek ide. Vagy éppen könyvbemutató, mint a nyitáson is.
Az est eddig méltatlanul mellőzött főszereplője Bolega Niki fotográfus volt, aki a frissen megjelent 100 Víztorony című könyvét mutatta be és dedikálta. Magyarországon több ezer víztorony áll, közülük került be a Niki számára legszebb és legérdekesebb száz a kötetbe. Amilyen egyszerű a koncepció – oldalanként egy-egy víztorony, mellette rövid leírás –, annyira hipnotikus is:
meghökkentő a változatosság, minden oldalon teljesen más egyéniséget látunk.
Félelmetes betonóriások és ipari műemlékek; főtéren és felhagyott gyártelepen állók; gondosan felújítottak és romként roskadozók, gótikus katedrálist idéző, modernista fordított gúla, harangtornyot utánzó. De ennél is izgalmasabb a funkcióbeli változatosság, sok víztorony ugyanis már az eredeti rendeltetését tölti be, de attól még nem maradt funkció nélkül.
A szombathelyi Kresz parkban lévő torony ma kiállítótér, rendezvényhelyszín és kilátó; a tataiban hangversenyeket is rendeznek, és bisztróként működő is van.
Némelyekre hirdetés került, mint egy élsportoló mezére, mások kvázi önálló műalkotásként léteznek tovább, noha funkciótlanul. A változatosságra kiváló példa Szeged, ahol egyazon városon belül találjuk az 1904-ben elkészült, szecessziós stílusú tornyot (Szent István tér, tervező: Zielinski Szilárd), a Rókusi lakótelep 1985-ös dupla (1000 és 3000 köbméteres tárolókapacitású) építményét, a Máglya sor acélvázas, bontásra ítélt tornyát, illete a Dohánygyár vadregényes, Harry Potter kastélytoronyra hajazó építményét.
Niki elsősorban portré- és ételfotós, aki számos képet készített már neves magazinok számára, miközben a Havas Dóra's Food Studio vezető fotósa. 2017-ben, egy 365 napos szakmai kihívás keretében kezdett el épületeket fotózni, ahonnan már csak egy kisebb ugrás vezetett a víztornyokig – az origó a vele éppen egyidős csepeli torony volt, amelynek tövében állva fogalmazódott meg benne a vágy, hogy ezeket a sokszor elhagyatott, ma már eredeti funkciójukat vesztett építményeket megörökítése.
Niki letisztult, minimalista világának puha és finom megvilágításában egészen különös hangsúlyt kapnak ezek a sajátos épületek: maguk is portrék, melyeken érződik, hogy Niki aktívan foglalkozik a hazai víztornyok történetével. A kötetből kimaradt „víztorony-portrék”-ból kiállítás is nyílt a Bäse-ben, ami így a víztornyokhoz hasonlóan sokrétű küldetést teljesít máris.
Építészet, tudomány, irodalom
Miután a bemutatóra csordultig megtelt a felső szint, és az alapítók-résztvevők mellett is felbukkant a hazai kreatív színtér több ismert arca, nyugodtan nevezhetjük parádésnak a rajtot.
De milyen lesz a folytatás? A legelső cél kitermelni a költségeket coworiknggel, kiállításokkal, workshopokkal, műalkotások és dizájntermékek értékesítésével. Két konkrét, de még nem publikus program máris van a tavaszra, és gondolkodnak egyfajta hálózat kialakításán is, hogy a mostani hullámban nyíló helyek ne rivalizáljanak, hanem inkább segítsék egymást.
És nyitottak sokféle műfajra, vagyis a „kreatív” kifejezés itt nem egyenlő a dizájnerrel: az építészet, képzőművészet, tudomány és irodalom területeiről érkező hazai és nemzetközi szakértőket éppúgy megszólítják, mint a különböző témák iránt érdeklődő, műkedvelő laikusokat. Az alapok adottak, így nincs okunk kételkedni a Bäse sikerében.
(Fotók: Nagy Mihály, Bolega Niki, nyitókép: Mohai Balázs)
bäse budapest | dizájn | budapest | nagy sztori | műhely | kreatív
Merész kampánnyal robban be a Reebok új kollekciója
A modern luxus nyomában a Range Roverrel
Hawaiitól Tanzániáig, az egyik legjobb magyar sommeliertől a belga csúcsdizájnerig, az új Rolls-Royce-tól Horvátország titkos gyöngyszemeiig, a Roadster magazin új lapszáma ismét a világ izgalmas, kreatív és hedonistán lüktető ŕétegeibe viszi el olvasóit. Elmegyünk a bécsi három Michelin-csillagos Amadorba, ahol találkozunk Bencze Ádám sommeiler-vel, beszélgetünk Havancsák Terézzel, aki a közelmúltban kezdett el dolgozni az amerikai outerwear brand AETHERnél, Portugáliában kipróbáljuk, milyen a tengerparton száguldozni az új Ferrarival – egész kellemes –, a kortárs irodalom kedvelőinek pedig egy olyan Roadsternek írt Parti Nagy Lajos írással jelentkezünk, ami szerintünk a legjobbjai közé tartozik. Az aktuális számban lesz egy 20 oldalas mellékletünk is, amelynek főszereplője a még mindig rengeteg újdonságot rejtő Horvátország. Ezen kívül is sok színes történetünk van még, úgyhogy ezúttal is érdemes elmerülni a Roadster gazdag és kalandokkal teli világában!
Megnézem, mert érdekel!
