Close
A gáztartályok James Bondjától az osztrák Lechner Ödönig – Bécsi art spotlight

A gáztartályok James Bondjától az osztrák Lechner Ödönig – Bécsi art spotlight

Grüßgott, Danke, Vielen Spaß! Átugrottunk Bécsbe megnézni, mit tud a világ legélhetőbb szpotja. Kultúrtrip a klasszik falakon túl: Múzeumi Negyed, enzi, pop art, Hundertwasser, redesign, szecesszió, építészet, Otto Wagner, gáztelepből lakónegyed, csatornaparti underground.

A város építészetileg eklektikus, de nem túlzsúfolt, nyugodt, de nem lassú, historikus, mégis modern, levegős terek, sok zöld, remek közlekedés. A  hilferstassén túlment az idő, Bécs izgalmas, új dimenzióival, korszerűsített emlékeivel és pár kiállítással kipárnáztuk általános ismereteinket. Mutatjuk pontosan mivel.

MQ, Enzi, love collection és a magyar vonal

A MuseumQuartier nem ma épült, de megkerülhetetlen már csak mérete miatt is, bruttó területe 90 ezer négyzetméter 12 bejárattal. A világ 10 legnagyobb kulturális komplexumának egyike, a hagyomány és a frissesség tökéletes fúziója. A barokk császári istállóból majd 10 éves előkészületek után 2001-ben nyílt meg átszabva.  A posztmodern negyed fontos, de nem elégséges eleme a “váz”, meg kellett tölteni tartalommal és a tartalomra kíváncsi tömegekkel. Sikerült. Az állandó és az időszaki kiállításai rekord látogatószámokkal pörögnek, multikulti találkozási pont offline, online programokkal.

A több, mint 50 részleggel működő centrum egy egész napunkat kitölti. Főbb egységei: a fehér mészkőkocka Leopold, a fekete bazaltkőlemezes MUMOK, a Kunsthalle, az építészeti központ, a táncművészeti helyszín és a gyerekprogramos szárny.

A negyed kontent koncepciója a magaskultúra és a szubkultúrák összekapcsolása, iránya a nemzeti és nemzetközi modern-kortárs értékek prezentálása, területe a szépművészet, építészet, zene, divat, tánc, performansz, irodalom, street art, design, film, videó, fotó.

Itt található a világ legnagyobb Egon Schiele gyűjteménye, és ide tervezték az ENZI-t, azokat a köztéri bútorokat, amik úgy terítik be a tágas barokk udvart, mint a kardszárnyú delfinek az Antarktisz környékét. Nevét 2002-ben a MQ egykori kommunikációs vezetőjéről, Daniela Enziről kapta, a mai napig ezekkel a heverőkkel népszerűsítik a világban a múzeumi negyedet. A kultuszdarabbá vált kültéri cuccok egyike nálunk a MOME parkjában van, sőt, már a kertedbe is megrendelheted.

Igazi kulturshoppingot ígér pop art kedvelőknek a Leopold legfelső szintje, ahol egy dollár milliárdos osztrák özvegy hatalmas magángyűjteményét a világon most először mutatjákbe.

Heidi Horten a ‘90-es évek óta szenvedélyesen duzzasztja kollekcióját, aki mindig az otthona dekorációjaként vásárolta a műtárgyakat, ma sem a kereskedői véna hajtja.

Az összesen 170 tárgyból álló 100 évet felölelő tárlatot megtöltötték amerikai pop art darabokkal, a kiállítás címe is utalás Andy Warholra, aki soha nem beszélt, akkor is csak legtöbbször annyit: WOW!

A nagy fekete doboz az udvar túloldalán a MUMOK, azaz a Modern Művészetek Múzeuma korábban a város egy másik pontján működött. A ‘90-es években 10 éven át a kivételesen penge, több hazai és nemzetközi díjjal jutalmazott magyar művészettörténész, egyetemi tanár, professzor Hegyi Lóránd vezette az intézményt, aki jelenleg a  dél-franciaországi Saint-Étienne-ben a Musee D’Art Moderne vezetője. A Mumok mai gyűjteményének kialakításában nagy szerepet vállalt, ami a legfrissebb kortárs izmusokat adja, köztük közép- és kelet-európai művészekkel.

Dunakanal és egy kávéház legendája

Délután még csak ébredezik a fesztivál jellegű kocsmasor a Duna-csatorna partján, de egy sima hétköznap is sötétedésre megtelik weinspritzézőkkel, bringásokkal, lazulókkal.

Jóga egy állóhajó belsejében, bisztró a tetején, vízre applikált medence a frissülőknek, baldachinos alvókabin a megfáradtaknak. Szól a zene, de nem viszi le a fejünket, ülünk padon, a földön, egy sátorszerű helyen, egy stégen, egy hajón, egy sörasztalnál, egy pultnál és indulunk.

Nincs autóforgalom a rakparton, sétálás, beszélgetés, evés-ivás és mindenféle emberek. Belecsúsztunk az éjszakába, de fekvés helyett jöjjön inkább egy kis koffein, az ultra underground után kerestünk valami nagyon régit.

Elmentünk a Hawelkába, ami Bécs egyik legrégebbi, ma is működő kávéháza. A ‘30-as években nyitotta egy cseh házaspár, Hawelkáék, életük végéig vitték az üzletet. A férj, Leopold 100 évig élt, halálakor még a Guardian is megemlékezett egy korszak végéről.  

A kávéház a bécsi és a nemzetközi művészvilág kihagyhatatlan színterének számított a ‘70-80-as években, Warhol is többször járt itt, a vendégek gyakran saját festményeikkel, grafikáikkal fizettek, ezek ma is ott lógnak a falakon, közvetlen az aktuális plakátok mellett.

Eklektikus, sűrű, dohányszagú, abszolút nem kirakat hely, olyasmi, mint ahogy egy régi színházi büfét elképzelünk, ahová beitta magát múlt. Egyfajta zarándokhely, ahol megállt az idő.

Otto Wagner a szecessziós nagymester

Belefutottunk egy olyan bécsi építész életműkiállításába, aki több ponton is kapcsolódik Budapesthez. Otto Wagner halálának 100 éves évfordulója kapcsán hatalmas tárlat nyílt saját és tanítványainak eredeti tervrajzaiból, makettjeiből, régi fotókkal a MAK-ban (Iparművészeti Múzeum). Wagner tervezte a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógát, de pályázott terveivel a Parlamentre is, amit végül nem nyert el. Eleinte még a historizmus vonalát követte, de később egy tanítványa hatására átállt az akkoriban kibontakozó szecessziós stílusra: a funkcionalitás és a forma közeledése, növényi vagy geometrikus minták használata, hangsúlyos, élénk színek alkalmazása, lágy, gömbölyded formák kialakítása lett a new wave. Ő az osztrákok Lechner Ödönje, nagyhatású egyetemi tanár, a bécsi szecessziót kigyökereztető mester.

Hundertwasser lázadó eklektikája

Ha csak egy dolgot tudsz megnézni Bécsben, akkor az a Hundertwasser Múzeum legyen, hivatalos neve Kunsthaus Wien. A zsidó származású osztrák organikus építészet fenegyereke, festő, grafikus Friedensreich Hundertwasser a két világháború között született, autodidakta alkotó, igazi kozmopolita, élete utolsó évtizedében Új-Zélandon élt. Tervezett rendszámtáblát, szemétégetőt, zászlót, lakóházat, bélyegeket, könyvborítókat, plakátokat, a biovécé és a zöldterasz élharcosa már a ‘70-es években.

Igazi aktivista alkat, harcos környezetvédő, többször meztelenséggel tüntetett, annyira nem bírta a konformizmust, hogy élete végéig minden nap két különböző zoknit húzott fel, tiltakozva a szabályszerűség és az egyformaság ellen. Rengetegen kritizálták főként építészeti munkáit, mégis ‘81-ben a Bécsi Képzőművészeti Akadémia professzora lett, és Gaudíval szokták egy lapon emlegetni. Szerinte a házak nem falakból állnak, hanem ablakokból, nagy hangsúlyt fektetett a homlokzatok dizájnelemeire, kaotikus formavilága, anyag- és színkombinációinak káoszszerű elrendezése máig megosztó.

Hundertwassernek Budapesthez is majdnem köze lett, a ’90-es évek közepén a fővárosi levéltárat új épületétnek homlokzatát alakította volna, de hosszas egyeztetés után mégsem jött össze a közös projekt. 2000-ben halt meg egy utasszállító hajón alvás közben, új-zélandi birtokán saját akarata szerint sírja egy tulipánfa.

A gáztartályok James Bond-ja

A ‘80-as évek közepén zárták be a Gasometert, ahol négy hatalmas gáztartály üzemelt, biztosítva ezzel a város addigi gázellátását. 1986-ban egy James Bond mozit is forgattak a kongó gigahengerek egyikében, hiteles kémhelyszín, majd az ipartelep egy ideig üresen állt. A négy tartályt négy különböző építész álmodhatta egyfajta bevásárlóközpont és lakókomplexum ötvözetévé, megteremtve azt az építészeti bravúrt, ahol átépítéssel és nem bontással hoztak létre valami új minőséget, ez a negyed extrém különlegesség egész Európában.

A majd 100 éves működést követő bezárás után 2001-ben avatták fel a bevásárlóközponttal kevert üzleti és kulturális épületegyüttest, épp abban az évben, mikor a Múzeumi Negyedet is. A 70 méter magas és 60 méter átmérőjű téglahengerekben 700 lakás is található, a metróállomás szinte közvetlen a bejáratig fut, de az évek során mégis visszaesett a negyed fejlesztése. Csökkent lelkesedéssel pang az egykor hájpolt városrész, az épületek hatalmas belső terei kietlenek, mint egy futurisztikus krimiben, ami egy másik bolygón játszódik. Közel másfél óra alatt bejárható, építészetileg remek, a szemnek lenyűgöző, könnyen megközelíthető terep.

Bécs egy olyan hely, ahol a klasszikus emlékek pont annyira fontosak, mint a legkisebb szubkultúrák megtartása, a különbözőségeket egységségben kezelik, még sincs törekvés az összeolvasztásra. Minden rétegében sokszínű és izgalmas centrum 60 méterre a határtól, most ismét a világ legélhetőbb városa.

Ez is érdekelhet:

Megjelent a legújabb Roadster magazin!
Ismét egy magazin azoknak, akik szerint nem arra születtünk, hogy a négy fal között üljünk, akik szerint az élet olyasmi, amit nagykanállal kell fogyasztani és amiből sosem lehet elég. 170 oldalnyi friss, színes és energiával teli kontent felfedezőknek, kalandoroknak, inspirációt keresőknek mindarról, ami miatt érdemes nekivágni a világnak. Ha velünk tartanál ezen az utazáson, ezen a linken megrendelheted a magazint.
Close

Iratkozz fel a hírlevelünkre!

Iratkozz fel a Roadster hírlevelére, hogy mindig értesülj a legizgalmasabb hírekről, sztorikról és véleményekről az utazás, a dizájn és a gasztronómia világából!
Feliratkozom