Megmozgatja az egész testet, kitisztítja az agyat, elvisz a természet szívébe, és olyan szabadságot nyújt, amire kevés más aktivitás képes. Ez a kerékpározás. És van ennek egy másik szintje: a gravel.
Gravel bike először
Az Egyesült Államokból érkező, odaát bő öt évvel ezelőtt berobbant bringás stílus leginkább a szabadságfaktora miatt kúszott fel napjaink trendi toplistájának élére. Műfaja és legfontosabb eszköze – maga a kétkerekű – amolyan mindenhová jó kategória: nincs beskatulyázva sehová, azaz nem hepehupás földutakra való mountain bike és nem is terepre alig passzoló országúti modell.
A gravel által adott bringázási élmény jóvoltából egy tekerésen belül remekül boldogulhatunk terepen és aszfalton is.
„Nevezhetjük szakágnak, bár klasszikus értelemben nem az – fejti ki Gangel Marcell, a KLND nevű bringás közösség társalapítója. – Tavaly már rendeztek hivatalos világbajnokságot, a nemzetközi szövetség tehát úgymond elismeri. A legtöbb graveles viszont nem versenyző, ők a közösségi médiában és a bringás körökben felkapottá váló eszköz elterjedésének hatására váltottak nyerget. Egyébként maga a gravel bike volt először, a sportszakági kiépülés csak ezután következett.”
Érdemes nálunk tekerni
Itthon a gravel nagyjából három-négy éve hajtott rá a felfelé ívelő pályára, ez a folyamat napjainkban is tart. Marcell szerint valószínűleg most van a csúcson, és remélhetőleg sokáig is ott marad. Hogy miért lett kedvelt hazánkban, ahhoz nemcsak a nemzetközi trendkövetés, hanem Magyarország kiváló adottságai is hozzájárultak.
„Gravel-szemüveggel nézve országunk remek hely – meséli Gangel Marcell. – Szépek az erdőink és a természeti értékeink, a hegyek, a talaj és a domborzati viszonyok egyaránt nagyszerűek terepbringázáshoz. Jól karbantartott erdészeti és alacsony forgalmú úthálózatunk van, melyeket ésszel lehet használni ilyen jellegű tekeréshez. Annak ellenére, hogy nem vagyunk egy Alpok és tengerünk sincs, illetve nem sorolnak minket a felső polcos kerékpáros célpontok közé, aki idejön – legyen az külföldi vagy korábban nem nagyon bringázó magyar –, csak áradozik a csodahelyeinkről.”
Szélesebb és modernebb
No de milyen és mit tud egy gravel bike?
Egy laikus első ránézésre az országúti kerékpárt jelölne meg, ha megkapná a kérdést, hogy mit lát a képen vagy éppen maga előtt.
Koskormányai révén joggal hihető versenykerékpárnak (annál is inkább, mert az amúgy terebélyesebb és kényelmesebb kormányára dőlve is lehet tekerni), egy szakavatott viszont azonnal kiszúrja a szélesebb, ballonosabb gumijait, melyek alkalmassá teszik arra, hogy nehezebb terepen is jól lehessen vele manőverezni. Technikailag persze jóval összetettebb a történet, mert a szélesebb gumiért a vázba is bele kell nyúlniuk a tervezőknek, nem beszélve a tárcsafékekről. A fejlesztés folyamatos: míg az első biciklik még csak 35–40 milliméteres gumikat kaptak, a maiak már 45–47-es abroncsokkal futnak, a legújabb gravelek pedig igazi karbonvázas high end gépek, minden évben merevebb, könnyebb, esztétikusabb, dizájnnal, vezeték nélküli (váltó)rendszerekkel.
Csak lazán
Ami a KLND-ot illeti, a kaland szó ihlette elnevezés egy klubrendszerben működő közösséget rejt. Negyven-ötven tagja van, de az általuk szervezett évi több összejövetel résztvevőinek száma alulról súrolja az ezret. „Külföldi inspirációkból merítve hazánkban mi szerveztünk először »kalandbringás eseményt«. Ez egy bikepacking-jellegű túra volt, és ha már itt tartunk, nem árt tisztázni, hogy ezt gyakran keverik a gravellel. A bikepacking a kerékpározás egy módját jelenti, ami lehet egy rövidebb ride vagy akár többnapos, ottalvós táskás tekerés, míg a gravel egy stílusból szakágszerűvé fejlődött valami. Bikepackingelni gravel bringával is lehet” – oszlat el egy tévhitszerűséget Gangel Marcell.
Ők hozták be ezt a stílus Magyarországra, és ha már megtették, szerveztek is Five Peaks 500 néven egy hosszú távú tereptúrát az Északi-középhegységen keresztül. Ebből tovább építkezve kinőtt a Hungarian Divide, a Mecsek kivételével az összes hazai középhegységet átszelő, keleti-nyugati irányú, 1400 kilométeres valódi kalandtúra, illetve gründolnak Balatont érintő bringázást, valamint egy ötállomásos gravel-versenysorozatot is. Idén indul egy instant túrasorozatuk, melynek etapjai különös köntösben, egy útvonaltárban érhetőek el, és bárki által teljesíthetőek saját tempóban, miközben a résztvevők minden hasznos adatát kielemzik.
Az ideális gravel társ
Marcell szerint az egyik legjobb gyártó a Specialized, amely magas szinten űzi a gravelt is. Nemzetközi szinten az off-road és az adventure bringás vonalon is az élmezőnyben tekernek, és nem csupán az általuk összerakott kétkerekűk, hanem a kerékpározáshoz kapcsolódó filmek és motivációs anyagok is sokat tesznek azért, hogy minél több embert csaljanak ki a szabadba, amihez ugye a bringa a legkiválóbb eszköz.
Egy műfaj mindenkinek
Aki szeret túrázni és új helyeket felfedezni, közben stabilan tekerve komfortosan érezni magát mindenfajta terepen és sebességnél, annak ideális a gravel.
Kezdőknek érdemes valamelyik közösséghez csatlakozniuk, melynek tapasztaltabb tagjai sokat segítenek az első kilométerek megtételében.
A gravel sokadik pozitívuma, hogy nem akar elitista lenni, az eseményeken mindig akadnak nullkilométeres résztvevők, és olyanok is, akik nem csúcsot dönteni, hanem a fílingért jönnek; élvezni a lazaságot és a befogadó közeget. No meg imádnak kint lenni a természetben.
A cikk a Roadster magazin 12. számában jelent meg.
gravel | nagy sztori | sport | bringa | szabadidő
A kiberbiztonság téged is érint! Mit is jelent valójában?
Így élheted meg az ünnepi hangolódást egy csodás kastély birtokán itt, a szomszédunkban
Megérkezett a tél, már ki lehet csomagolni a Roadster legújabb, sorrendben 18. lapszámát. Mit találunk benne? A Costa Smeralda fedélzetén kipróbáljuk, milyen az élet egy tengerjárón Barcelona és Nápoly között. Ellátogatunk a luxusipar nagyágyúival dolgozó Edinas Paper kőbányai műhelyébe, megmutatjuk, milyen finomságokkal lehet átvészelni a hideg hónapokat, és megismerkedünk a római Palazzo Talìával is, amelyet az olasz rendezőzseni, Luca Guadagnino álmodott meg. Aktuális számunkban is rengeteg izgalmas helyszín bukkan fel: ilyen a kanadai Yukon vidék, az Amalfi-part, a Côte d’Azur-on kipróbáltuk, milyen az új Audi S5. Északabbra is elkalandoztunk: a lapszám talán legszimpatikusabb szereplője az a négy norvég fiatal, akik egy elhagyatott halfeldolgozó üzemet alakították át a skandináv ország és talán Európa legcoolabb pontjává. Ezen kívül bemutatunk öt divatbrandet, akiket érdemes követni, megvizsgáljuk, milyen volt az elmúlt száz évben a lejtők divatja és még ezen kívül is rengeteg izgalmas témánk van, de itt megállunk.
Megnézem, mert érdekel!
