Berlin hatalmasat újítana a közlekedésen, hogy csökkentse az autóforgalmat és a károsanyag-kibocsátást.
A német főváros szeretne egy lebegő mágnesvasutat (maglevet), vagyis egy olyan vasúti rendszert, ahol a hagyományos kerekek helyett mágneses mező hajtja a járműveket. Erre a technológiára jelenleg csak Japánban, Dél-Koreában és Kínában láthatunk példát, utóbbi helyen ráadásul épp német fejlesztéssel suhannak a vonatok.
Berlinben első körben egy öt-hét kilométeres tesztpályát építenének nyolcvanmillió euróból, amely egy éghajlatvédelmi alapból származik. Az egysínű pálya helyéről még nem született döntés, de oda építenék, ahol a tesztelési fázist követően is használható lesz.
A vonal, amely egy metróvonalnál gyorsabban és olcsóbban megépíthető, két éven belül debütálhat, de azt egyelőre nem tudni, hogy mikor kezdődnek az építkezések.
A berlini „magrail“ a még futurisztikusabb Hyperloop előfutára lehet, mindkettő a mágneses lebegés technológiáján alapul. Egy mágnescsoport elemeli a vonatot a sínekről, és egy másik pedig mozgásba lendíti. Mivel csökken a súrlódás, nő a vonatok sebessége és csökken a zajszintjük. Emellett a berlini vonatok vezető nélkül működnek majd.
Nem ez az egyetlen maglev-projekt Európában: a lengyel Nevomo vállalat a Rete Ferroviaria Italiana olasz vasúti infrastruktúra-kezelővel közösen fejlesztett ki egy olyan mágneses vonótechnológiát, amely reményei szerint a meglévő vasúti pályákhoz is hozzáépíthető. A Nevomo szerint akár 550 kilométer per órás sebességet is el lehet érni vele.
Jelenleg Európa leggyorsabb vonatát szintén Németországban találjuk, az Intercity Express 3-as vonatok elérhetik a 330 kilométer/órát, ami a világlista harmadik helyére elég. A világ leggyorsabb vonata a sanghaji nemzetközi repülőtérről nyolc perc alatt az üzleti negyedbe érő mágnesvasút, amelynek csúcssebessége 431 kilométer/óra. Ehhez egyébként az épp Németországban kifejlesztett Transrapid technológiát alkalmazzák, amelynek a legújabb verziója már akár ötszáz kilométer/órás sebességet is lehetővé tesz. (A lista második helyen a szintén kínai CR400-as Fuhszing repeszt 350 kilométer/órával.)
Berlinnek már volt egyszer egy mágnesvasútja, amely 1984-ben indult kísérleti jelleggel, majd 1989 és 1991 között utasokat is szállított egy 1,6 km hosszú, három megállós vonalon. Célja az volt, hogy Nyugat-Berlinben áthidalja a berlini fal miatt keletkezett tömegközlekedési hiányt. A fal lebontásával azonban ezt is elbontották, hogy utat engedjenek a metróbővítésnek.
Sokan szeretnék, ha nagysebességű vonatok kapcsolnák össze az Európai Unió fővárosait, és nemrég készült el Kína első tengeren átívelő nagysebességű vasútja is.
(Forrás: Euronews, Matador Network, képek: Getty Images)
mágnes | maglev | mágnesvasút | német | kína | berlin
Liverpool után az otthonodban találkozhat a csúcsteljesítmény és a prémium életmód
A Leica-kamerás csúcstelefon, ami az utazók legújabb kedvence lesz
A frissen őrölt kávé nem csak a ráérős reggelek kiváltsága
Erdőterápia a zuhany alatt, avagy ilyen a stílusos lelassulás a Balatonnál
Zseniális programokkal készül a Formula–1-es versenyhétvégére Budapest egyik legjobb szállodája
Ez történik, ha a repülőgép nem tud leszállni – És ezért ne pánikolj ebben az esetben
Nyár, jó energiák, napfény és csillogás: a Roadster magazin legújabb száma nem kevesebbet ígér, mint hogy még magasabbra emeli ezt az önmagában is nagyszerű évszakot. A nyári lapszámunkban találkozunk a világhírű séffel, Nobu Macuhiszával, aki Robert De Niróval közösen több, mint hatvan hotel és étterem tulajdonosa. Beszélgetünk Makó Szilveszterrel, a hollywoodi sztárok sorával dolgozó fotóssal, és Szu Fudzsimoto japán építésszel is, aki korunk egyik legizgalmasabb alkotója. Elutazunk Marrákesbe, végigjárjuk a portugál El Caminót, és Erdélyben egy igazi tündérmesébe csöppenünk. A milánói dizájnhéten megcsodáljuk az új Hyundai-t, Koppenhágában megnézzük, milyen a pub, amit egy magyar vezet, és találkozunk a vicenzai mesterszabóval, Massimo Pasinatóval is.
Különleges csomagajánlatok itt!