Létezik egy ország, ahol a boldogság nemcsak egy érzés, hanem benne foglaltatik az alkotmányban, ahol a fővárosban nincsenek közlekedési lámpák, és az iskolák és a kórházak ingyenesek. Ez Sárkányország, vagyis Bhután, amit azonban ugyanúgy elértek a nagyvilág problémái, mint bármelyik másikat. De az általuk kínált válasz sajátosan bhutáni.
Bhután épülő új nemzetközi reptere látványosnak ígérkezik. Olyannyira, hogy könnyedén átlépve a dizájnmagazinok ingerküszöbét, lecsapott rá a mainstream sajtó, és bemutatkozott a Velencei Biennálén is.
Elsőre kívülről az épület jellegzetes, rombuszokból álló szerkezete tűnik fel, közelebbről pedig a helyi művészek festett fafaragásaiból álló díszítés, amelyet a bhutáni építészet faoszlopai, a „kachen” ihlettek. A repteret tervező világhírű építésziroda, a BIG (Bjarke Ingels Group) moduláris, szétszerelhető, bővíthető szerkezetet tervezett tekintettel a később felmerülő igényekre.
Igen ám, de a reptér nem a fővárosban, Timpuban épül, hanem a nulláról megtervezett Gelephu Mindfulness City-ben.
A stratégiai pozícióban, a bhutáni-indiai határon, és a Paitha-folyó közelében lévő repülőtér területe 68 ezer m², várhatóan 2040-re évi 1,3 millió utast fog kiszolgálni, 2065-re pedig 5,5 milliót, ezért tervezték bővíthetőre.
Buja szubtrópusi erdőkkel, hegyekkel, és a folyóval a hátterében Gelephu idilli helyszín remek első benyomást teremteni az országba érkezőknek. De ennél jóval fontosabb stratégiai szerepe van az ország hosszú távú fejlesztési koncepciójában.
Nem Dubaj, nem Szingapúr
Bhután GDP helyett bruttó nemzeti boldogságot (GNH) mér, a növekedés helyett olyan mutatókkal, mint a spirituális jóllét, a kultúra megőrzése, a jó kormányzás és a környezetvédelem. Az ország sokáig elzárkózott a világ elől: az 1970-es évekig erőteljesen korlátozták a turizmust, televízió csak 1999 óta van, előírás viszont, hogy legalább a területe hatvan százalékának erdőből kell állnia.
A buddhista királyságban nincsenek vágóhidak, nagyrészt tilos a halászat is, nincs hatemeletesnél magasabb épület.
Az utóbbihoz ugyanis elég hagyományos helyi építészetet művelni helyi faanyagból, és minimális a CO2-intenzív beton és acél iránti igény. Ennek köszönhetően 2023-ban Bhután lett az egyetlen ország a Földön, amely több szén-dioxidot nyelt el a légkörből, mint amennyit kibocsátott.
Ez a szemlélet segít megőrizni Bhután kultúráját és környezetét, de gátolja a gazdasági fejlődést. Ebben az értelemben Bhután a legkevésbé fejlett országok egyike; gazdasága nagyrészt az agráriumra (elaprózott, fejletlen parcellákon), az erdészetre és a vízgazdálkodásra épül.
Ezért az utóbbi években erőteljesen megindult a fiatalok elvándorlása: sokan a jobb élet és a jobb lehetőségek reményében külföldre mennek tanulni, és jó részük nem is tér vissza később. Ez a jelenség pedig súlyos demográfiai és gazdasági válságot idézhet elő egy olyan országban, amelynek mindössze nagyjából 800 ezer lakosa van. Ha innen tömegesen távoznak a legtehetségesebb fiatal mérnökök, orvosok, programozók, az nemcsak a GDP-t, de a boldogság-mutatót is rontja.
Gelephu küldetése tehát sokrétű: lehetőségeket nyújtani az új generációknak, az alkotmányban rögzített elveket nem feladva modernizálni az országot, és megerősíteni a turisztikai ipart. Jól tudják: a cél eléréséhez szükség van a legfelkészültebb külföldi szakértőkre – ezért a város mestertervét jegyző BIG –, de azt remélik, a tőlük tanultakat kiegészítve a saját értékeikkel és tapasztalataikkal létrejön egy olyan egyedi tudás, amire viszont később a világnak lesz majd nagy szüksége.
Reptér és gát, hidak és rizsföldek
Zajlik néhány megaprojekt a világban, de a bhutáni egészen más, mint a tipikusan felhőkarcolókból vagy luxusfejlesztésekből álló társai. Az ország hagyományos értékei megkérdőjelezhetetlenek.
Ennek szellemében Gelephuban lenyűgöző hidak sorozata áll majd, szimbolikus és gyakorlati funkcióval. Például templom és orvosi központ is lesz hidakon, az utóbbi tradicionális és modern gyógyászati központtal. De folyó fölé épül maga a repülőtér, az ország második nemzetközi reptere is.
Sokat merítenek a helyi építészetből. Az említett kachen faragással díszített oszlopok mellett jellemző a helyi fa használata, a stratégiai helyekre épített erődített kolostorok, a híres dzongok inspirációja, de lesz egy egészen meghökkentő vízerőmű-gát is, a közepén egy templommal.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A színes gát összetett, szinte hipnotikus lépcsőzete az indai Rádzsasztán állam világhírű történelmi örökségére, a Csand Baorira utal, amelynek lefelé szűkülő piramisán 3500 lépcső vezet a 13 emeletnyi mélységben lévő kúthoz – és ugyanúgy található benne egy templom. Ez a gát jól szimbolizálja a projekt egészét: egyrészt Bhután villamosenergia-igényét mintegy 99 százalékban már most is a vízerőművek fedezik, másrészt délen, ahol az új város is épül, számos hindu él.
Mindezen felül a gát teteje egyben kilátópont is lesz a meditatív sétákon résztvevők számára.
De nemcsak a megújuló energiát nyújtó gát szolgálja a környezet óvását. A Himalája lábánál fekvő régió monszun idején áradásoknak van kitéve. A betonnal bélelt kiterjedt vízelvezető rendszerek kiépítése helyett a tervezők folyók körüli rizsföldekből álló mezőgazdasági pufferzónákat terveznek létrehozni. Ezek a földek elnyelik a felesleges vizet, így a város heves esőzések idején gyakorlatilag szivacsvárosként működik.
Átfogó várostervezési elv az áteresztő burkolatok használata, és általában a fizikai infrastruktúra iránti igény csökkentése, a környezeti lábnyom minimalizálása.
Nem mellékesen a projekttől azt remélik, hogy Bhután a modern buddhizmus első számú úti céljává válik majd, amiben a leendő városon túl a két szomszédos nemzeti park, a Phibsoo Wildlife Sanctuary és a Royal Manas is szerephez jut majd, illetve a Vajrayana spirituális központ, ahol a turisták bepillantást nyerhetnek a szerzetesek mindennapi életébe.
A beruházás sikere érdekében különféle pénzügyi konstrukciókat is kidolgoztak: adókedvezményekkel és egyszerű bürokráciával kecsegtetik a befektetőket; kidolgoztak egy digitális tokent, aminek értékét a DK Bank által őrzött fizikai aranyhoz kötötték, és az önálló gazdasági övezetként működő város hatósága forgalmazza.
Gelephut éppen ez az önállóság különbözteti meg Bhután többi részétől: különleges gazdasági területként a legjobb technológiákat és rendszereket alkalmazzák majd, egyfajta tesztműhelyként, melynek legjobb gyakorlatait, ötleteit és akár törvényeit később kiterjeszthetik az ország egészére is.
Hosszú távú tervről van szó: Gelephu 250 ezer hektáros területén nyolc városrész épül, négy fázisban. Jelenleg a nulladik lezárultával a 2030-ig tartó első fázisban tartunk, a másodikat 2030 és 2045 közé ütemezték, a harmadikat 2045 utánra.
Ám ahogy egy bhutáni tisztviselő az egyik nyugati portálnak nyilatkozott, nem annyira az ütemterv a fontos, mint annak biztosítása, hogy a város hű maradjon a fenntarthatóság, a kultúra megőrzése és a jólét értékeihez.
Valószínűleg ez már az a bizonyos szellemiség, amit a világnak érdemes lenne megtanulnia Bhutántól.
(Fotók: GettyImages, BIG)
nagy sztori | Bjarke Ingels | BIG | ázsia | város | bhután
Amikor a Városliget a nappalidig ér – Élet a Dürer Park zöld ligetében
A tavaszi stílus kulcsa: jól megválasztott ékszerek
Sose felejtsd otthon, ha utazol: ez a zsebtolmács lehet a legjobb barátod egy idegen országban
Roncsok, barlangok és 2700 éves kincsek: ezért őrül meg a búvárvilág Máltáért
Családi ház a Zobor-hegy lábánál, verhetetlen kilátással
Így néz ki Amerika kapitány frissen eladósorba került otthona
Itt a tavasz, a Roadster legújabb lapszáma pedig diadalmas dübörgéssel robog be az életünkbe! A hagyományoknak megfelelően kalandok sora követi egymást a magazin színes, szélesvásznú lapjain, tele inspiráló történetekkel és még inspirálóbb karakterekkel. Mit találhatunk a 220 oldalas magazinban? Elutazunk Varsóba és Szicíliába, találkozunk a szupersztárokat fotózó Agata Serge-zsel, a gyönyörű izraeli színésznővel, Efrat Dorral, megnézzük, hogyan tiszteleg egy párizsi galéria egy magyar belsőépítész előtt, kipróbáljuk, milyen az új Mercedes és Omoda, megmutatunk négy új és lenyűgöző hotelt, végigjárjuk a Dolomitokat egy Audi A6-tal, belekóstolunk Dubai legjobb éttermeibe, és találkozunk a zseniális divattervezővel, Abodi Dórával is. És ahogy mondani szokás, ez még messze nem minden, a magazin még ezeken kívül is rengeteg színes kalandot tartogat!
Különleges csomagajánlatok itt!