Close
Kriptovaluta – Túlfújt lufi vagy befektetés a jövőbe?

Kriptovaluta – Túlfújt lufi vagy befektetés a jövőbe?

Lassan lehetetlen lesz úgy leülni egy fáradt péntek délután a haverokkal, hogy ne hangozzon el legalább egy hihetetlen, de igaz történet valakinek a barátjának a féltestvéréről, akinek az ismerőse zaciba csapta a családi ékszereket, belízingelte a Bömbit, hitelt vett fel a házra, és beszállt a kriptobizniszbe. Természetesen bejött neki, három hét alatt megsokszorozta a pénzét, és most éppen az új, rózsadombi, körpanorámás villájába keres pezsgőszökőkút-karbantartót.

Az ember ilyenkor egy fokkal jobban rámarkol a korsóra, és eldönti, hogy másnap, amint felkel, átolvassa, miről is szól ez az egész kriptovaluta téma. Aztán másnap, miután átvágja magát a cefregőz és a Google-hirdetések ingoványán, a tizedik hárombetűs rövidítés mögé linkelt végeláthatatlan Wikipédia-cikk térdre kényszeríti, és hagyja inkább a fenébe. Most megpróbáljuk emészthető formában összefoglalni, miről is szól ez az egész, honnan indult, és merre tart – ez alapján pedig mindenki maga döntheti el, fel akar-e kapaszkodni a hype-vonatra. Akinek még ez is sok, tekerjen le a TLDR-hez, megtalálja az esszenciát.

Kripto-kisokos

Wallet: Kriptovaluták tárolására használt tárca – egy publikus és privát kulcspár, amely segítségével fogadható és indítható kriptovaluta-tranzakció.

Blockchain: A blockchain az egyes kriptovaluták alapját képező, folyamatosan bővülő tranzakciólista. Ez a valutával kapcsolatos tranzakciókat és az adott hálózat működéséhez szükséges információt tárolja elosztott formában.

Bányászat: Ez valutánként eltér, de jellemzően a hálózat karbantartásáért és működtetéséért felelős tevékenységet jelenti, amit a hálózat bármely résztvevője végezhet, fizetségül pedig az adott hálózat valutája szolgál.

Crypto-Exchange: Olyan, általában felügyelő szervezettel nem rendelkező, online felület, ahol kritptovaluta-kereskedelem folyik. Használatához nem szükséges engedély vagy bróker, bárki regisztrálhat és kereskedhet egy digitális azonosítást követően.

BTC – Bitcoin: Az első, igazán népszerű kriptovaluta. Bányászata célhardverrel történik, egy kritpográfiai rejtvény megoldásával, mely segítségével a BTC blockchain aktuális verzióját hitelesítik.

ETH – Ethereum: Az alkotói által szerényen az internet jövőjeként aposztrofált hálózat és annak fizetőeszköze. A hálózat ún. “smart contract”-ok futtatására alkalmas elosztott módon, az egyes contractok végrehajtásáért a hálózat résztvevői ethereumot kapnak. A smart contract egy script, azaz egy futtatható kódrészlet – tehát a hálózatot igénybe vevő felhasználó megvásárolja a bányászok számítókapacitását egy általa előre definiált feladatra, az elvégzett feladatért pedig ethereummal fizet.

LTC – LiteCoin: Megvalósítása szinte azonos a BTC-vel, de gyorsabb blockchain-validációt biztosít (tehát a tranzakciók hamarabb teljesülnek), valamint a bányászására nehezebb célhardvert készíteni, ezáltal jobban elérhető az átlag felhasználók számára.

XRP – Ripple: Bankok közti tranzakciókra alkalmazott blockchain-technológia, és az ehhez használt kriptovaluta. A bankellenes kriptoforradalmárok szerint maga a megtestesült gonosz, de valójában az egyetlen olyan kriptovaluta, ami mögött legitim pénzintézeti támogatás van.

Pizza, narkó, Lamborghini

Amíg az első kriptovaluta-tranzakció során 10 ezer BTC-ért (aktuális árfolyamon közel 50 milliárd forint) talált gazdára két pizza, addig ma ennek a töredékéért akár már Lamborghinit is lehet venni – a két pont közötti utat pedig egész elképesztő mérföldkövek szegélyezték.

Volt itt illegális online piactér, ahol bérgyilkosságtól a fegyvereken át a kemény drogokig mindent megvehetettek a dark web felhasználói, egy esetben maga az FBI árusított ki egy kisebb ládányi BTC-t a lefoglalt tarcsiból, és volt, hogy a legnépszerűbb online exchange-ről derült ki, hogy a nagy pörgés közben valahogy elpárolgott a kereskedők pénze. Napi rendszerességgel jelentek meg újabb és újabb, világmegváltó kriptovaluták – és tűntek is el a süllyesztőben kisebb-nagyobb haláltusa közepette.

Bár minden egyes balhé komoly árfolyamzuhanást okozott a pályán maradt valutáknál, ebben az esetben a rossz reklám is reklám tökéletes példáját láthattuk megvalósulni – ahogy egyre nagyobb lett a hírverés, úgy egyre többen törték fel a malacperselyt, és szálltak be a kriptobizniszbe.

Ahogy a kereslet nőtt, úgy nőtt az árfolyam is. A kriptovaluták ugyanis a hagyományos, FIAT-valutákkal ellentétben nem rendelkeznek egy kormány vagy gazdasági közösség által megtermelt GDP-értékalappal, értékük leginkább a bányászáshoz szükséges erőforrások költségén és a valuta iránti keresleten alapul.

A Kripto-tőzsde, avagy hogy viselkednek a gyerekek, ha nem figyel az óvóbácsi?

Bányászás helyett a legegyszerűbben online exchange-eken vásárolhatunk magunknak kriprovalutát. Itt a piac elég széles, a háromgombos mobilwallet-applikációktól a kész tőzsdei elemzői eszközkészletet biztosító exchange site-ig mindenki megtalálhatja magának a megfelelő fegyvernemet. Ezek a tőzsdék általában felügyelet nélkül működnek, ami biztosítja, hogy az elmúlt két évszázad során felhalmozódott, illegális tőzsdepraktikákat gyakorlati alkalmazásuk közben figyelhetjük meg rajtuk. Az árfolyammanipuláció ipari méreteket ölt – A Wall Street farkasá-ból népszerűvé vált pump&dump stratégiával pilótajáték-szerűen szerveződő csoportok folyamatosan rángatják a kisebb valuták árfolyamát, a bálna méretű piaci szereplők pedig úgy alkalmazzák kényükre-kedvükre a cappinget, hogy a 15 ezer USD fölött járó BTC-árfolyam percek alatt szakadhat tíz százalékot, majd ugyanilyen gyorsan helyre is állhat.

A felügyelet és a mögöttes szervezet nemléte egyben a kontroll teljes hiányát is jelenti – ha az árfolyam elkezd zuhanni, nincs semmilyen eszköz rá, hogy kordában tartható legyen az értékvesztés, nincs felsőbb hatalom, ami deus ex machinaként közbeavatkozva leállítja aznapra a kereskedést, hogy elüljön a pánikhangulat.

Mindezek tudatában a kriptotőzsde eszeveszett hangulatos szerencsejátéka lehet azoknak, akik már unják nagy tétes pókerjátszmákat és/vagy nagyon rácsavarodtak a Bobby Axelrod-életérzésre, de olyan pénzt, aminek máshol is lenne helye, semmiképp nem érdemes spekulációba fektetni.

Merre tovább?

Az, hogy van-e a kriptovalutáknak jövője, mára már nem kétséges. A digitalizációban élen járó országok már hivatalos kiadáson dolgoznak, s még a legendásan nehezen mozgó bankszektor is kezdi elfogadni és keblére ölelni a blockchain-technológiát. Pár éven belül a ma még kalózbarlangokként üzemelő tőzsdéket is konszolidálni fogják, engedélykötelessé teszik és felügyelet alá vonják.

Ahogy a vadromantikán túllépünk, és a kripto valóban mainstreammé válik, a “Bitcoint is elfogadunk” jelige is úgy érik majd ügyes marketingfogásból mindennapos evidenciává a luxusautó-hirdetésekben.

Hogy a vonat elment-e? Azon már kár keseregni, hogy miért nem akkor vettünk száz BTC-t, amikor még két dollár volt (leginkább azért, mert négy dolláron úgyis eladtuk volna), de most is majdnem annyi esélye van az extrém árfolyam-növekedésnek, mint akkor volt, úgyhogy nem késő – és legalább az unokáknak elmondhatjuk majd, hogy nagyfater bizony már akkor beszállt a kriptóba, amikor még csak 15 BTC volt egy Lamborghini.

Akkor a fiúk a bányában dolgoznak?

Bár a bányászás egyre inkább felhasználóbarát és közérthető köntöst kap, még mindig nem érdemes belefogni a megfelelő IT-ismeretek nélkül, ugyanis az egyéb trendekhez hasonlóan a kripto is vonzza a társadalom azon sleppjét, akik a vevő naivitásának, tudatlanságának és mohóságának keverékére alapozva kartonjával értékesítik az örök élet elixírjét.

Ennek ellenére a bányászás szerencsés valutaárfolyammal kombinálva igen jó hozammal bír, tehát ha a emellett döntünk, rögtön mérlegelnünk kell – otthon szeretnénk, vagy a felhőben?

Az otthoni megoldások valutától függően épített számítógépek és bányász-célhardver között mozognak, belépőszinten százezres nagyságrendről indulunk, ami nagyon hamar fordul hét számjegyűbe. Járulékos költségként felmerülhet a hang- és hőszigetelés, klimatizálás, elektromoshálózat-bővítés, de ami biztos, az egy olyan méretű havi villanyszámla, amitől garantáltan könnybe lábad a szemünk. Foglalkoznunk kell emellett a bányászhálózathoz való csatlakozással is – ha kicsiben indulunk, érdemes nem egyénileg, hanem erre specializálódott csoportban bányászni, ahol az általunk biztosított erőforrások kapacitása alapján osztalékot kapunk a csoport által elért haszonból.

A felhő alapú bányászás ezzel szemben egyszerűbb – ebben az esetben béreljük az erőforrást, és számítási kapacitás alapján fizetünk. A belépőköltség lényegesen alacsonyabb, itt viszont általában egy évre előre kell a szolgáltatásra előfizetni, ami elsőre gyanúsnak tűnhet, de csak a kriptovaluták esetleges árfolyamzuhanásából eredő kockázatukat minimalizálják vele a szolgáltatók.

A szolgáltató intézi a kifizetést, és általában biztosít egy digitális dashboardot, amin nyomon követhetjük, hogy a kis bérelt dzsaffáink hogyan fejtik a kriptokristályokat. A megfelelő szolgáltató kiválasztásától a bányászás megkezdéséig akár percek alatt eljuthatunk, pár tízezer forintos befektetéssel, így az újonnan belekóstolóknak mindenképpen ezzel érdemes kezdeni az ismerkedést.

TLDR

Bár a kriptovaluták árfolyamát nagyban befolyásolja a tőzsdei manipuláció és a hype-on alapuló megnövekedett kereslet, az ezekért kapható valódi termékek, valamint a technológia szabályzása és mainstreammé válása elősegítik a valuta értékének stabilizálódását.

A felügyelet nélküli exchange-eken kereskedni pont olyan, mint tőzsdei ismeretek nélkül tőkeáttétes Forex-tranzakciókat végrehajtani: szerencsejáték.

A bányászat ideális valutaárfolyamok mellett megtérülő befektetés, de mindenképp érdemes a megfelelő ismereteket felszedni, hogy a csalókat ki tudjuk szűrni, illetve a kockázat minimalizálása érdekében felhő alapokon elkezdeni, ugyanis egy otthoni mining rig összerakása könnyen fordulhat többmilliós befektetésbe.

Ez is érdekelhet:

(Fotók: unplash.com, Getty Images)

FOLYTASD EZZEL
A kávéfüggők legjobb barátja ez a hordozható kávéfőző
A Louis Vuitton új, vezeték nélküli hangszórója luxusszintre emeli a zenehallgatást
Rendeld meg a Roadster magazin 6. számát!
Őszi-téli lapszámunkban ismét megnövelt terjedelemben, 224 oldalon a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat, a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet. Felsorolni is nehéz, mennyi izgalmas történetet meséltünk el az új számban, de ha szeretnél többet tudni, akkor kattints ide az alábbi linkre! Megnézem, mert érdekel!
Close
HELLO, EZ ITT A
ROADSTER
Kövess minket a Facebookon!
Történetek, amiket nem fogsz elfelejteni!

Iratkozz fel a hírlevelünkre!

Iratkozz fel a Roadster hírlevelére, hogy mindig értesülj a legizgalmasabb hírekről, sztorikról és véleményekről az utazás, a dizájn és a gasztronómia világából!
Feliratkozom