Close
Kriptovaluta – Túlfújt lufi vagy befektetés a jövőbe?

Kriptovaluta – Túlfújt lufi vagy befektetés a jövőbe?

Lassan lehetetlen lesz úgy leülni egy fáradt péntek délután a haverokkal, hogy ne hangozzon el legalább egy hihetetlen, de igaz történet valakinek a barátjának a féltestvéréről, akinek az ismerőse zaciba csapta a családi ékszereket, belízingelte a Bömbit, hitelt vett fel a házra, és beszállt a kriptobizniszbe. Természetesen bejött neki, három hét alatt megsokszorozta a pénzét, és most éppen az új, rózsadombi, körpanorámás villájába keres pezsgőszökőkút-karbantartót.

Az ember ilyenkor egy fokkal jobban rámarkol a korsóra, és eldönti, hogy másnap, amint felkel, átolvassa, miről is szól ez az egész kriptovaluta téma. Aztán másnap, miután átvágja magát a cefregőz és a Google-hirdetések ingoványán, a tizedik hárombetűs rövidítés mögé linkelt végeláthatatlan Wikipédia-cikk térdre kényszeríti, és hagyja inkább a fenébe. Most megpróbáljuk emészthető formában összefoglalni, miről is szól ez az egész, honnan indult, és merre tart – ez alapján pedig mindenki maga döntheti el, fel akar-e kapaszkodni a hype-vonatra. Akinek még ez is sok, tekerjen le a TLDR-hez, megtalálja az esszenciát.

Kripto-kisokos

Wallet: Kriptovaluták tárolására használt tárca – egy publikus és privát kulcspár, amely segítségével fogadható és indítható kriptovaluta-tranzakció.

Blockchain: A blockchain az egyes kriptovaluták alapját képező, folyamatosan bővülő tranzakciólista. Ez a valutával kapcsolatos tranzakciókat és az adott hálózat működéséhez szükséges információt tárolja elosztott formában.

Bányászat: Ez valutánként eltér, de jellemzően a hálózat karbantartásáért és működtetéséért felelős tevékenységet jelenti, amit a hálózat bármely résztvevője végezhet, fizetségül pedig az adott hálózat valutája szolgál.

Crypto-Exchange: Olyan, általában felügyelő szervezettel nem rendelkező, online felület, ahol kritptovaluta-kereskedelem folyik. Használatához nem szükséges engedély vagy bróker, bárki regisztrálhat és kereskedhet egy digitális azonosítást követően.

BTC – Bitcoin: Az első, igazán népszerű kriptovaluta. Bányászata célhardverrel történik, egy kritpográfiai rejtvény megoldásával, mely segítségével a BTC blockchain aktuális verzióját hitelesítik.

ETH – Ethereum: Az alkotói által szerényen az internet jövőjeként aposztrofált hálózat és annak fizetőeszköze. A hálózat ún. “smart contract”-ok futtatására alkalmas elosztott módon, az egyes contractok végrehajtásáért a hálózat résztvevői ethereumot kapnak. A smart contract egy script, azaz egy futtatható kódrészlet – tehát a hálózatot igénybe vevő felhasználó megvásárolja a bányászok számítókapacitását egy általa előre definiált feladatra, az elvégzett feladatért pedig ethereummal fizet.

LTC – LiteCoin: Megvalósítása szinte azonos a BTC-vel, de gyorsabb blockchain-validációt biztosít (tehát a tranzakciók hamarabb teljesülnek), valamint a bányászására nehezebb célhardvert készíteni, ezáltal jobban elérhető az átlag felhasználók számára.

XRP – Ripple: Bankok közti tranzakciókra alkalmazott blockchain-technológia, és az ehhez használt kriptovaluta. A bankellenes kriptoforradalmárok szerint maga a megtestesült gonosz, de valójában az egyetlen olyan kriptovaluta, ami mögött legitim pénzintézeti támogatás van.

Pizza, narkó, Lamborghini

Amíg az első kriptovaluta-tranzakció során 10 ezer BTC-ért (aktuális árfolyamon közel 50 milliárd forint) talált gazdára két pizza, addig ma ennek a töredékéért akár már Lamborghinit is lehet venni – a két pont közötti utat pedig egész elképesztő mérföldkövek szegélyezték.

Volt itt illegális online piactér, ahol bérgyilkosságtól a fegyvereken át a kemény drogokig mindent megvehetettek a dark web felhasználói, egy esetben maga az FBI árusított ki egy kisebb ládányi BTC-t a lefoglalt tarcsiból, és volt, hogy a legnépszerűbb online exchange-ről derült ki, hogy a nagy pörgés közben valahogy elpárolgott a kereskedők pénze. Napi rendszerességgel jelentek meg újabb és újabb, világmegváltó kriptovaluták – és tűntek is el a süllyesztőben kisebb-nagyobb haláltusa közepette.

Bár minden egyes balhé komoly árfolyamzuhanást okozott a pályán maradt valutáknál, ebben az esetben a rossz reklám is reklám tökéletes példáját láthattuk megvalósulni – ahogy egyre nagyobb lett a hírverés, úgy egyre többen törték fel a malacperselyt, és szálltak be a kriptobizniszbe.

Ahogy a kereslet nőtt, úgy nőtt az árfolyam is. A kriptovaluták ugyanis a hagyományos, FIAT-valutákkal ellentétben nem rendelkeznek egy kormány vagy gazdasági közösség által megtermelt GDP-értékalappal, értékük leginkább a bányászáshoz szükséges erőforrások költségén és a valuta iránti keresleten alapul.

A Kripto-tőzsde, avagy hogy viselkednek a gyerekek, ha nem figyel az óvóbácsi?

Bányászás helyett a legegyszerűbben online exchange-eken vásárolhatunk magunknak kriprovalutát. Itt a piac elég széles, a háromgombos mobilwallet-applikációktól a kész tőzsdei elemzői eszközkészletet biztosító exchange site-ig mindenki megtalálhatja magának a megfelelő fegyvernemet. Ezek a tőzsdék általában felügyelet nélkül működnek, ami biztosítja, hogy az elmúlt két évszázad során felhalmozódott, illegális tőzsdepraktikákat gyakorlati alkalmazásuk közben figyelhetjük meg rajtuk. Az árfolyammanipuláció ipari méreteket ölt – A Wall Street farkasá-ból népszerűvé vált pump&dump stratégiával pilótajáték-szerűen szerveződő csoportok folyamatosan rángatják a kisebb valuták árfolyamát, a bálna méretű piaci szereplők pedig úgy alkalmazzák kényükre-kedvükre a cappinget, hogy a 15 ezer USD fölött járó BTC-árfolyam percek alatt szakadhat tíz százalékot, majd ugyanilyen gyorsan helyre is állhat.

A felügyelet és a mögöttes szervezet nemléte egyben a kontroll teljes hiányát is jelenti – ha az árfolyam elkezd zuhanni, nincs semmilyen eszköz rá, hogy kordában tartható legyen az értékvesztés, nincs felsőbb hatalom, ami deus ex machinaként közbeavatkozva leállítja aznapra a kereskedést, hogy elüljön a pánikhangulat.

Mindezek tudatában a kriptotőzsde eszeveszett hangulatos szerencsejátéka lehet azoknak, akik már unják nagy tétes pókerjátszmákat és/vagy nagyon rácsavarodtak a Bobby Axelrod-életérzésre, de olyan pénzt, aminek máshol is lenne helye, semmiképp nem érdemes spekulációba fektetni.

Merre tovább?

Az, hogy van-e a kriptovalutáknak jövője, mára már nem kétséges. A digitalizációban élen járó országok már hivatalos kiadáson dolgoznak, s még a legendásan nehezen mozgó bankszektor is kezdi elfogadni és keblére ölelni a blockchain-technológiát. Pár éven belül a ma még kalózbarlangokként üzemelő tőzsdéket is konszolidálni fogják, engedélykötelessé teszik és felügyelet alá vonják.

Ahogy a vadromantikán túllépünk, és a kripto valóban mainstreammé válik, a “Bitcoint is elfogadunk” jelige is úgy érik majd ügyes marketingfogásból mindennapos evidenciává a luxusautó-hirdetésekben.

Hogy a vonat elment-e? Azon már kár keseregni, hogy miért nem akkor vettünk száz BTC-t, amikor még két dollár volt (leginkább azért, mert négy dolláron úgyis eladtuk volna), de most is majdnem annyi esélye van az extrém árfolyam-növekedésnek, mint akkor volt, úgyhogy nem késő – és legalább az unokáknak elmondhatjuk majd, hogy nagyfater bizony már akkor beszállt a kriptóba, amikor még csak 15 BTC volt egy Lamborghini.

Akkor a fiúk a bányában dolgoznak?

Bár a bányászás egyre inkább felhasználóbarát és közérthető köntöst kap, még mindig nem érdemes belefogni a megfelelő IT-ismeretek nélkül, ugyanis az egyéb trendekhez hasonlóan a kripto is vonzza a társadalom azon sleppjét, akik a vevő naivitásának, tudatlanságának és mohóságának keverékére alapozva kartonjával értékesítik az örök élet elixírjét.

Ennek ellenére a bányászás szerencsés valutaárfolyammal kombinálva igen jó hozammal bír, tehát ha a emellett döntünk, rögtön mérlegelnünk kell – otthon szeretnénk, vagy a felhőben?

Az otthoni megoldások valutától függően épített számítógépek és bányász-célhardver között mozognak, belépőszinten százezres nagyságrendről indulunk, ami nagyon hamar fordul hét számjegyűbe. Járulékos költségként felmerülhet a hang- és hőszigetelés, klimatizálás, elektromoshálózat-bővítés, de ami biztos, az egy olyan méretű havi villanyszámla, amitől garantáltan könnybe lábad a szemünk. Foglalkoznunk kell emellett a bányászhálózathoz való csatlakozással is – ha kicsiben indulunk, érdemes nem egyénileg, hanem erre specializálódott csoportban bányászni, ahol az általunk biztosított erőforrások kapacitása alapján osztalékot kapunk a csoport által elért haszonból.

A felhő alapú bányászás ezzel szemben egyszerűbb – ebben az esetben béreljük az erőforrást, és számítási kapacitás alapján fizetünk. A belépőköltség lényegesen alacsonyabb, itt viszont általában egy évre előre kell a szolgáltatásra előfizetni, ami elsőre gyanúsnak tűnhet, de csak a kriptovaluták esetleges árfolyamzuhanásából eredő kockázatukat minimalizálják vele a szolgáltatók.

A szolgáltató intézi a kifizetést, és általában biztosít egy digitális dashboardot, amin nyomon követhetjük, hogy a kis bérelt dzsaffáink hogyan fejtik a kriptokristályokat. A megfelelő szolgáltató kiválasztásától a bányászás megkezdéséig akár percek alatt eljuthatunk, pár tízezer forintos befektetéssel, így az újonnan belekóstolóknak mindenképpen ezzel érdemes kezdeni az ismerkedést.

TLDR

Bár a kriptovaluták árfolyamát nagyban befolyásolja a tőzsdei manipuláció és a hype-on alapuló megnövekedett kereslet, az ezekért kapható valódi termékek, valamint a technológia szabályzása és mainstreammé válása elősegítik a valuta értékének stabilizálódását.

A felügyelet nélküli exchange-eken kereskedni pont olyan, mint tőzsdei ismeretek nélkül tőkeáttétes Forex-tranzakciókat végrehajtani: szerencsejáték.

A bányászat ideális valutaárfolyamok mellett megtérülő befektetés, de mindenképp érdemes a megfelelő ismereteket felszedni, hogy a csalókat ki tudjuk szűrni, illetve a kockázat minimalizálása érdekében felhő alapokon elkezdeni, ugyanis egy otthoni mining rig összerakása könnyen fordulhat többmilliós befektetésbe.

Ez is érdekelhet:

(Fotók: unplash.com, Getty Images)

Close