Lassan lehetetlen lesz úgy leülni egy fáradt péntek délután a haverokkal, hogy ne hangozzon el legalább egy hihetetlen, de igaz történet valakinek a barátjának a féltestvéréről, akinek az ismerőse zaciba csapta a családi ékszereket, belízingelte a Bömbit, hitelt vett fel a házra, és beszállt a kriptobizniszbe. Természetesen bejött neki, három hét alatt megsokszorozta a pénzét, és most éppen az új, rózsadombi, körpanorámás villájába keres pezsgőszökőkút-karbantartót.
Az ember ilyenkor egy fokkal jobban rámarkol a korsóra, és eldönti, hogy másnap, amint felkel, átolvassa, miről is szól ez az egész kriptovaluta téma. Aztán másnap, miután átvágja magát a cefregőz és a Google-hirdetések ingoványán, a tizedik hárombetűs rövidítés mögé linkelt végeláthatatlan Wikipédia-cikk térdre kényszeríti, és hagyja inkább a fenébe. Most megpróbáljuk emészthető formában összefoglalni, miről is szól ez az egész, honnan indult, és merre tart – ez alapján pedig mindenki maga döntheti el, fel akar-e kapaszkodni a hype-vonatra. Akinek még ez is sok, tekerjen le a TLDR-hez, megtalálja az esszenciát.
Kripto-kisokos
Wallet: Kriptovaluták tárolására használt tárca – egy publikus és privát kulcspár, amely segítségével fogadható és indítható kriptovaluta-tranzakció.
Blockchain: A blockchain az egyes kriptovaluták alapját képező, folyamatosan bővülő tranzakciólista. Ez a valutával kapcsolatos tranzakciókat és az adott hálózat működéséhez szükséges információt tárolja elosztott formában.
Bányászat: Ez valutánként eltér, de jellemzően a hálózat karbantartásáért és működtetéséért felelős tevékenységet jelenti, amit a hálózat bármely résztvevője végezhet, fizetségül pedig az adott hálózat valutája szolgál.
Crypto-Exchange: Olyan, általában felügyelő szervezettel nem rendelkező, online felület, ahol kritptovaluta-kereskedelem folyik. Használatához nem szükséges engedély vagy bróker, bárki regisztrálhat és kereskedhet egy digitális azonosítást követően.
BTC – Bitcoin: Az első, igazán népszerű kriptovaluta. Bányászata célhardverrel történik, egy kritpográfiai rejtvény megoldásával, mely segítségével a BTC blockchain aktuális verzióját hitelesítik.
ETH – Ethereum: Az alkotói által szerényen az internet jövőjeként aposztrofált hálózat és annak fizetőeszköze. A hálózat ún. "smart contract"-ok futtatására alkalmas elosztott módon, az egyes contractok végrehajtásáért a hálózat résztvevői ethereumot kapnak. A smart contract egy script, azaz egy futtatható kódrészlet – tehát a hálózatot igénybe vevő felhasználó megvásárolja a bányászok számítókapacitását egy általa előre definiált feladatra, az elvégzett feladatért pedig ethereummal fizet.
LTC – LiteCoin: Megvalósítása szinte azonos a BTC-vel, de gyorsabb blockchain-validációt biztosít (tehát a tranzakciók hamarabb teljesülnek), valamint a bányászására nehezebb célhardvert készíteni, ezáltal jobban elérhető az átlag felhasználók számára.
XRP – Ripple: Bankok közti tranzakciókra alkalmazott blockchain-technológia, és az ehhez használt kriptovaluta. A bankellenes kriptoforradalmárok szerint maga a megtestesült gonosz, de valójában az egyetlen olyan kriptovaluta, ami mögött legitim pénzintézeti támogatás van.
Pizza, narkó, Lamborghini
Amíg az első kriptovaluta-tranzakció során 10 ezer BTC-ért (aktuális árfolyamon közel 50 milliárd forint) talált gazdára két pizza, addig ma ennek a töredékéért akár már Lamborghinit is lehet venni – a két pont közötti utat pedig egész elképesztő mérföldkövek szegélyezték.
Volt itt illegális online piactér, ahol bérgyilkosságtól a fegyvereken át a kemény drogokig mindent megvehetettek a dark web felhasználói, egy esetben maga az FBI árusított ki egy kisebb ládányi BTC-t a lefoglalt tarcsiból, és volt, hogy a legnépszerűbb online exchange-ről derült ki, hogy a nagy pörgés közben valahogy elpárolgott a kereskedők pénze. Napi rendszerességgel jelentek meg újabb és újabb, világmegváltó kriptovaluták – és tűntek is el a süllyesztőben kisebb-nagyobb haláltusa közepette.
Bár minden egyes balhé komoly árfolyamzuhanást okozott a pályán maradt valutáknál, ebben az esetben a rossz reklám is reklám tökéletes példáját láthattuk megvalósulni – ahogy egyre nagyobb lett a hírverés, úgy egyre többen törték fel a malacperselyt, és szálltak be a kriptobizniszbe.
Ahogy a kereslet nőtt, úgy nőtt az árfolyam is. A kriptovaluták ugyanis a hagyományos, FIAT-valutákkal ellentétben nem rendelkeznek egy kormány vagy gazdasági közösség által megtermelt GDP-értékalappal, értékük leginkább a bányászáshoz szükséges erőforrások költségén és a valuta iránti keresleten alapul.
A Kripto-tőzsde, avagy hogy viselkednek a gyerekek, ha nem figyel az óvóbácsi?
Bányászás helyett a legegyszerűbben online exchange-eken vásárolhatunk magunknak kriprovalutát. Itt a piac elég széles, a háromgombos mobilwallet-applikációktól a kész tőzsdei elemzői eszközkészletet biztosító exchange site-ig mindenki megtalálhatja magának a megfelelő fegyvernemet. Ezek a tőzsdék általában felügyelet nélkül működnek, ami biztosítja, hogy az elmúlt két évszázad során felhalmozódott, illegális tőzsdepraktikákat gyakorlati alkalmazásuk közben figyelhetjük meg rajtuk. Az árfolyammanipuláció ipari méreteket ölt – A Wall Street farkasá-ból népszerűvé vált pump&dump stratégiával pilótajáték-szerűen szerveződő csoportok folyamatosan rángatják a kisebb valuták árfolyamát, a bálna méretű piaci szereplők pedig úgy alkalmazzák kényükre-kedvükre a cappinget, hogy a 15 ezer USD fölött járó BTC-árfolyam percek alatt szakadhat tíz százalékot, majd ugyanilyen gyorsan helyre is állhat.
A felügyelet és a mögöttes szervezet nemléte egyben a kontroll teljes hiányát is jelenti – ha az árfolyam elkezd zuhanni, nincs semmilyen eszköz rá, hogy kordában tartható legyen az értékvesztés, nincs felsőbb hatalom, ami deus ex machinaként közbeavatkozva leállítja aznapra a kereskedést, hogy elüljön a pánikhangulat.
Mindezek tudatában a kriptotőzsde eszeveszett hangulatos szerencsejátéka lehet azoknak, akik már unják nagy tétes pókerjátszmákat és/vagy nagyon rácsavarodtak a Bobby Axelrod-életérzésre, de olyan pénzt, aminek máshol is lenne helye, semmiképp nem érdemes spekulációba fektetni.
Merre tovább?
Az, hogy van-e a kriptovalutáknak jövője, mára már nem kétséges. A digitalizációban élen járó országok már hivatalos kiadáson dolgoznak, s még a legendásan nehezen mozgó bankszektor is kezdi elfogadni és keblére ölelni a blockchain-technológiát. Pár éven belül a ma még kalózbarlangokként üzemelő tőzsdéket is konszolidálni fogják, engedélykötelessé teszik és felügyelet alá vonják.
Ahogy a vadromantikán túllépünk, és a kripto valóban mainstreammé válik, a "Bitcoint is elfogadunk" jelige is úgy érik majd ügyes marketingfogásból mindennapos evidenciává a luxusautó-hirdetésekben.
Hogy a vonat elment-e? Azon már kár keseregni, hogy miért nem akkor vettünk száz BTC-t, amikor még két dollár volt (leginkább azért, mert négy dolláron úgyis eladtuk volna), de most is majdnem annyi esélye van az extrém árfolyam-növekedésnek, mint akkor volt, úgyhogy nem késő – és legalább az unokáknak elmondhatjuk majd, hogy nagyfater bizony már akkor beszállt a kriptóba, amikor még csak 15 BTC volt egy Lamborghini.
Akkor a fiúk a bányában dolgoznak?
Bár a bányászás egyre inkább felhasználóbarát és közérthető köntöst kap, még mindig nem érdemes belefogni a megfelelő IT-ismeretek nélkül, ugyanis az egyéb trendekhez hasonlóan a kripto is vonzza a társadalom azon sleppjét, akik a vevő naivitásának, tudatlanságának és mohóságának keverékére alapozva kartonjával értékesítik az örök élet elixírjét.
Ennek ellenére a bányászás szerencsés valutaárfolyammal kombinálva igen jó hozammal bír, tehát ha a emellett döntünk, rögtön mérlegelnünk kell – otthon szeretnénk, vagy a felhőben?
Az otthoni megoldások valutától függően épített számítógépek és bányász-célhardver között mozognak, belépőszinten százezres nagyságrendről indulunk, ami nagyon hamar fordul hét számjegyűbe. Járulékos költségként felmerülhet a hang- és hőszigetelés, klimatizálás, elektromoshálózat-bővítés, de ami biztos, az egy olyan méretű havi villanyszámla, amitől garantáltan könnybe lábad a szemünk. Foglalkoznunk kell emellett a bányászhálózathoz való csatlakozással is – ha kicsiben indulunk, érdemes nem egyénileg, hanem erre specializálódott csoportban bányászni, ahol az általunk biztosított erőforrások kapacitása alapján osztalékot kapunk a csoport által elért haszonból.
A felhő alapú bányászás ezzel szemben egyszerűbb – ebben az esetben béreljük az erőforrást, és számítási kapacitás alapján fizetünk. A belépőköltség lényegesen alacsonyabb, itt viszont általában egy évre előre kell a szolgáltatásra előfizetni, ami elsőre gyanúsnak tűnhet, de csak a kriptovaluták esetleges árfolyamzuhanásából eredő kockázatukat minimalizálják vele a szolgáltatók.
A szolgáltató intézi a kifizetést, és általában biztosít egy digitális dashboardot, amin nyomon követhetjük, hogy a kis bérelt dzsaffáink hogyan fejtik a kriptokristályokat. A megfelelő szolgáltató kiválasztásától a bányászás megkezdéséig akár percek alatt eljuthatunk, pár tízezer forintos befektetéssel, így az újonnan belekóstolóknak mindenképpen ezzel érdemes kezdeni az ismerkedést.
TLDR
Bár a kriptovaluták árfolyamát nagyban befolyásolja a tőzsdei manipuláció és a hype-on alapuló megnövekedett kereslet, az ezekért kapható valódi termékek, valamint a technológia szabályzása és mainstreammé válása elősegítik a valuta értékének stabilizálódását.
A felügyelet nélküli exchange-eken kereskedni pont olyan, mint tőzsdei ismeretek nélkül tőkeáttétes Forex-tranzakciókat végrehajtani: szerencsejáték.
A bányászat ideális valutaárfolyamok mellett megtérülő befektetés, de mindenképp érdemes a megfelelő ismereteket felszedni, hogy a csalókat ki tudjuk szűrni, illetve a kockázat minimalizálása érdekében felhő alapokon elkezdeni, ugyanis egy otthoni mining rig összerakása könnyen fordulhat többmilliós befektetésbe.
Ez is érdekelhet:
Egyre többször alkalmazzák a mesterséges intelligenciát munkaerő menedzselésére, így a kérdés már nem az, hogy lesznek-e a jövőben robotok az életünkben, hanem az, hogy mennyien.
(Fotók: unplash.com, Getty Images)
kriptovaluta | nagy sztori | eth | BTC | xrp
Ezzel a tíz fantasztikus dizájntárggyal a legmenőbb hellyé teheted az otthonod
10+1 ikonikus és gyönyörű lámpa, ami garantáltan feldobja az otthonod
Beköszöntött a tél, és vele együtt megérkezett a Roadster magazin legfrissebb, 14. száma. Mit találunk benne? Kajakkal bejárjuk Grönland izgalmas és lenyűgöző helyeit, találkozunk a világ egyik leghíresebb párterapeutájával, Esther Perellel, és a Netflix által világhírűvé vált dél-koreai séffel, Jeong Kwannal, motorral részt veszünk a Balkan Rallyn, és beszélgetünk Kelecsényi Milán férfiruha-készítővel is. A Dél-afrikai Köztársaságban teszteljük, milyen az új AUDI Q8, és elbeszélgetünk a zoknik Rolls Royce-át gyártó Iszató Nisigucsival is. Elmegyünk egészen Kenyáig, hogy elefántokat nézzünk, az Őrségben kipróbáljuk, milyen a régió legújabb kabinháza, a Kástu, bemutatjuk a Déryné Kenyeret, a város új pékségét, teszteltjük az új elektromos KIÁt, ezen kívül pedig találkozunk még Berki Blanka topmodellel, Áron Eszter divattervezővel és sokan másokkal. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat, a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!