Aki igazán szingli, még a legszélsőségesebb helyzetekben sem bánja ezt, a hétköznapokban pedig érettebb fejjel egyre jobban élvezi a szingliséget, írja Bella DePaulo szociológus professzor, aki Szívből szingli: Az egyedülálló élet ereje, szabadsága és lélekemelő öröme címmel írt könyvet.
Nem mindenki szívéből szingli, aki nem akar partnert, például vannak, akiknek egyszerűen elege lett a párkapcsolatokból, de attól még nincsenek elragadtatva a szingli élettől. Bella DePaulo új könyve (Single at Heart: The Power, Freedom, and Heart-Filling Joy of Single Life) viszont pontosan a szívből szinglikről szól, akik nem kérnek a sajnálatból, és akik szórványosan sem ábrándoznak kapcsolatokról.
Egy átfogó német kutatás, és DePaulo saját felmérése is azt sugallja, hogy sokan egyszerűen nem akarnak párkapcsolatban élni. Mindez akkor is igaz, ha a házasság és az esküvők óriási eseménynek számítanak a legtöbb kultúrában, és számos ország a törvényeivel, irányelveivel és gyakorlataival az együttélést támogatja.
„Mindig is szingliként éltem a legteljesebb, legkreatívabb, legboldogabb, legizgalmasabb életemet” – mondja a 44 éves, Londonban élő Eva, míg a prof szerint szavai sokak érzéseit írják le.
A könyvben egy 14 kérdéses szingli kvíz is található, de a szerző kiemeli a legfontosabbat a listából, ami segít eldönteni, hogy vajon szívből szingli vagy-e:
„Mire jutsz, amikor a szingli élet összes lehetséges örömére gondolsz?”
A szívből szinglik 96 százaléka erre azt felelte: „Remekül hangzik!” Akik viszont nem igazán „szingli-alkatok”, csak hét százalékban reagáltak így a kérdésre.
Teljes egyének
A negyvenöt éves osztrák Sally nem a párkapcsolattal hasonlítja össze a szingliséget, simán csak annyit mond, hogy szeret egyedül élni, „egyedül tölteni az időt, egyedül utazni és egyedül csinálni dolgokat. Nem úgy érzem, hogy hiányzik valami vagy valaki. Boldognak és teljesnek érzem magam, mint egyén.”
De mi a helyzet azokkal, akiket vonz a szingli élet, de kapcsolatban élnek? Ők időről időre azon kapják magukat, hogy a szingli életük után sóvárognak. Mint Sally is, aki élvezte a kapcsolatait, amíg tartottak, de végül úgy érezte, egyedül kell élnie, és ennek mindig is így kell maradnia. Egy házas nő azt mondta: „Egyre gyakrabban álmodozom arról, hogy újra egyedül leszek. Szabad leszek.”
Mindez ellentmond a sztereotípiának, miszerint a szinglik kevésbé boldogok a párkapcsolatban élőknél, és egyre kevésbé boldogok, ahogy idősödnek.
De aki szívből szingli, az nem felel meg ezeknek a sztereotípiáknak: a felnőtt életük előrehaladtával egyre elégedettebbnek érzik magukat.
Erre jutott DePaulo kutatása, ahogy egy több mint tizenhétezer, legalább tizennyolc éves válaszoló bevonásával készült német kutatás is. Azok a szinglik, akik nem próbálnak meg kapcsolatban élni, az idő előrehaladtával egyre inkább a maguk számára megfelelő életet élik. Ez nem jelenti azt, hogy folyamatosan boldogok – ahogy senki nem az.
Hanem a szívből szinglik – állítja a szerző – még a legnehezebb időkben sem bizonytalanodnak el, például nem rohantak egy romantikus partner karjaiba a járvány idején. DePaulo Dél-Kaliforniában él, ahol gyakoriak az erdőtüzek. Amikor egy heves tűz a háza felé tartott, és telefonon figyelmeztették, hogy azonnal evakuáljon, nem kíván egy szerelmes társat maga mellé.
Annak végső bizonyítékára, hogy az igazi szinglik tényleg nem csak álltatják magukat, a könyvben is felbukkanó Kristin extrém példáját hozza fel, akit biciklizés közben elütött egy autó, és a földön fekve, miközben alig kapott levegőt, úgy érezte, talán ezek az utolsó percei. De még akkor sem kívánta, hogy bárcsak házas maradt volna.
Más viszont a helyzet azokkal, akik nem szívből szinglik, akik ellentmondásos módon egyedüllétre, de egy életen át tartó romantikus kapcsolatra is vágynak. Nekik valóban nem könnyű, és amennyire tudjuk, eddig még a téma kutatói sem találtak számukra megoldást. Talán ezért is szánják sokan a szingliket, ugyanakkor a szívből szinglik nem kérnek ebből a sajnálatból.
Erre az esküvő DePaulo példája: érzelmi alapszabály – különösen a nőknél –, hogy rosszul érzi magát, akinek a fiatalabb testvére előbb házasodik meg nála. A szívből szingli szociológusban ellenben csipetnyi rossz érzés sem volt az öccse esküvőjén, csak örült az ő örömének elvégre „ő házasságot akart, míg én sosem akartam. Miért érezném rosszul magam, ha nincs valamim, amit nem akarok?”
Végül szóba kerülnek utazások, baráti vacsorák, ahol a szingli szerző remekül érezte magát, de az est végén mindig nagyon örült, hogy nem kell valaki mással hazamennie – helyette egyszerűen csak „haza kell mennem és egyedül kell lennem.”
DePaulo könyvét itt lehet megrendelni.
(Forrás: Goop, fotók: Unsplash, illusztrációk)
egyedüllét | szociológia | szingli | Bella DePaulo | egyedülálló
Hat fantasztikus hely Horvátországban, amit ősszel meg kell nézni
Most akkor a nő maradhat a konyhában?
Inspirál, feltölt, felszabadít – a W by Roadster magazin egy olyan univerzumba kalauzol, amiben szívesen létezünk. Magával ragadó egyéniségeket és sztorikat mutat be és kínál inspirációt a világ minden tájáról. Szofisztikált, könnyed és elegáns, akárcsak az olvasói.
Az 2024/1. szám tartalmából:
Ha nyár, akkor irány a mediterráneum: különböző alkotókon, helyeken és élményeken keresztül járjuk be a Mediterrán térség legvágyottabb helyeit. Gyönyörű enteriőröket mutatunk be a Balaton-felvidéktől Puglián át egészen Marokkóig, valamint elkalauzolunk a régió leggyönyörűbb hoteljeibe is. Izgalmas, kreatív nőkkel beszélgetünk művészetről, alkotásról és az élet művészetéről. Divatanyagunkban pedig a szabad, korlátok nélküli létezésre inspirálunk.
