Idő, energia, szeretet – mindegyikből bőven jutott a Horgos projektnél Bonta Gáspár és Eke Dániel vezető tervezőktől. A végeredmény pedig egy iroda, ami szinte megszólal.
Láttuk, milyen közös otthont tervezett Bonta Gáspár a párjának, Török Noéminek és magának. Láttuk, hogyan lett menő stúdiólakás egy lepusztult pesti otthonból. Amit viszont most látunk, merőben új a Roadster-en: Gáspár ezúttal vidéken tervezett, nem egyedül, hanem Eke Dániellel, és nem lakást, hanem irodát.
A veszprémi horgos utcában álló egykori nyomda rekonstrukcióról több neves nemzetközi szaklap is beszámolt. A végeredményből csak úgy süt a vagányság, az épület minden részlete vonzó, letisztult, és tele van apró meglepetésekkel, poénokkal.
A Veszprém óvárosában fekvő Ranolder téren, a Padányi Katolikus Iskola és a Szent Anna kápolna szomszédságában álló ház maga is egyházi épület volt a 19. század eleji születésétől kezdve. Egy évszázad után nyomda lett belőle, az is maradt egészen harminc évvel ezelőttig, azóta üresen állt. Amikor a megrendelő megmutatta a lepusztult épületet a két építésznek, nyilvánvalóvá vált: meg kell menteniük.
Volt tehát egy öreg, viharvert, belső kétszintes épület, egy felkészült, precíz helyi generáltervező és helyi kivitelező csapat, két profi, lelkes, fiatal építész, meg egy megbízó, aki megbízott az építészek szakértelmében. Nem volt viszont derékszög, egyenes, meg általában a szabványos méretekhez igazodó terek.
Gáspár, Dániel, a megrendelő és a kivitelező közösen gondolkozott, ötletelt, az előbbi kettő a vonaton Veszprém felé átbeszélte a koncepciót, hogy aztán a helyszínen az épület sajátosságai sokszor áthúzzák a számításokat. Ugyan a kezdetektől volt egy szilárd tervük, de a bontás-építés során felszínre kerülő kérdések helyenként felülírták azt. „Ettől a kettősségtől vált igazán szép feladattá” – jegyzi meg Dániel.
Szoftveres, 3D-s, szupermodern tervezés? Szépen lepakolt burkolatok? Ugyan. Egy „old school tervezés kezdődött”, sok közös agyalással, improvizálással, olykor az utolsó pillanatban beugró megfejtésekkel.
„Ebben a rakoncátlan kis házban semmit nem lehetett sztenderden megcsinálni” – jelentette ki Gáspár.
Bár a külső szemlélőnek nem ez a legfontosabb, az építészeknek sokat számított, hogy az utólagos hőszigetelés tucatmegoldása, az EPS lapok helyett multipor szigetelést kapott, ami színében, anyagában is teljes más.
„Más a tapintása is: tömör, igazi, nem kopog, nem hazugság”
– mondja Dániel. Megőrzi az épület eredeti karakterét, nem képződik rajta egy olcsó, művi kéreg.
Belül a nyers anyaghasználat egyértelmű szándék volt, de olykor kellettek extra megoldások. Például a lépcső korlátja egy vastag kazánlemez lett, ami Gáspár szerint „egy megtermett vemhes T-rex anyukát idéz”. Dániel viszont úgy érzi, „ez egy megváltó gondolat volt”.
Aztán ott a gázóra esete.
„Oké, a hatóságok nagyon ragaszkodnak hozzá. Akkor mi meg felvesszük a kesztyűt, és csinálunk belőle egy geget. Ünnepeljük meg a gázórát! Let's celebrate that wee gas-meter!”
Az alsó szint egyik meghatározó eleme volt a kettős boltív, amit látva „kicsit vakartuk a fejünket, hogy egy ilyen boltíves lukba hogyan passzítsunk ajtót, végül egy fém tolóajtót tettünk rá, aminek a felső vezetősínje kettévágja az ívet”.
Gáspár családjában hagyomány a körök, félkörök, ívek használata, de most mintha minden korábbinál többet kihozott volna ebből: ahogy a nap jár, a körcsillárok árnyéka mindig más és más ábrát rajzol a padlóra.
„A kör egy szép összegző motívum, főleg ha derékszög nincs a repertoárban.
A belsőépítésznek egy idő után nincs választása, elkezd dolgokat akarni a tér.
Hasonló a helyzet az emeleti rész hosszúkás mennyezeti lámpáival. „Nem nagyon volt mivel felvenni a párhuzamot” – mondja Dániel. Aztán hamiskásan hozzáteszi: „De nem is volt megfelelési vágy bennünk”.
A lobbyt uraló királykék kanapé telitalálat, egyből magára irányítja a figyelmet, mégis tökéletesen illeszkedik a térbe. A Blue és a TheShowroom bútorai megtörik a szokásos irodai merevséget, elég a gomba formájú asztalkára pillantani.
„Minden bútor, beépített bútor, tároló architectonikus elemmé válik, de ismerve az építés közbeni állapotokat, ez csak a végén lett ilyen kerek – mondja Gáspár. – És nem is akartuk, hogy kavalkád legyen belőle, ehhez a nyers anyaghasználathoz illő berendezést akartunk.”
Talán a növényzet az utolsó hiányzó építészeti elem a veszprémi irodából, de csak mert nyomban az újjászületés után még nincs elég zöld, nem jelenti azt, hogy sosem lesz.
Vagányságban, hangulatban, egyediségben nehéz felvenni a versenyt ezzel az irodával. Azt pedig, hogy mi az még, amivel többet tud a társainál, Gáspár foglalja össze: „Rengeteg szeretet, türelem, törődés van benne. Mint egy önmaga számára is élvezhetően betört vadállat.”
Az épületet Jaksa Bálint fotózta be, aki korábban a Roadsternek nyilatkozva közös nevezőre hozta Zaha Hadidot és az extrémsportot, és az építészet iránti vonzalmáról is beszélt.
Ez is érdekelhet:
New York-i loftokat is ver a budai lakás, amit Bonta Gáspár magának tervezett - Roadster
Bonta Gáspár és Török Noémi beengedett bennünket a közös otthonukba, és ezzel olyan gesztust gyakoroltak, mintha egy közeli barátjuknak mutattak volna be minket. Csendes helyen van, mégis bent a városban; tárgyalásra és bulizásra ugyanúgy alkalmas, mint elvonulni benne egy csendes sarokba; megidézi a hatvanas éveket, de a jelent is - ilyen, és hasonló kettősségek harmonikus együttélése jellemzik a gellérthegyi otthont, ahogy magát az építészt is.
jaksa bálint | Bonta Gáspár | építészet | veszprém | iroda | horgos
Hét dolog, amit ki kell próbálnod a legszebb horvát nemzeti parkban
Nagyvárosi kalandor a Volvótól

Hawaiitól Tanzániáig, az egyik legjobb magyar sommeliertől a belga csúcsdizájnerig, az új Rolls-Royce-tól Horvátország titkos gyöngyszemeiig, a Roadster magazin új lapszáma ismét a világ izgalmas, kreatív és hedonistán lüktető ŕétegeibe viszi el olvasóit. Elmegyünk a bécsi három Michelin-csillagos Amadorba, ahol találkozunk Bencze Ádám sommeiler-vel, beszélgetünk Havancsák Terézzel, aki a közelmúltban kezdett el dolgozni az amerikai outerwear brand AETHERnél, Portugáliában kipróbáljuk, milyen a tengerparton száguldozni az új Ferrarival – egész kellemes –, a kortárs irodalom kedvelőinek pedig egy olyan Roadsternek írt Parti Nagy Lajos írással jelentkezünk, ami szerintünk a legjobbjai közé tartozik. Az aktuális számban lesz egy 20 oldalas mellékletünk is, amelynek főszereplője a még mindig rengeteg újdonságot rejtő Horvátország. Ezen kívül is sok színes történetünk van még, úgyhogy ezúttal is érdemes elmerülni a Roadster gazdag és kalandokkal teli világában!
Megnézem, mert érdekel!