A környezetébe olvadó jégkocka lesz Budapest új csodája

Kéthektárnyi napelem egy óriási termoszon, mi az? A leendő Nemzeti Korcsolyázó Központ, ami a technikai bravúrok mellett építészetileg is figyelemre méltó teljesítmény.

Egy pillanatra sem áll meg az élet a BORD Építész Stúdió körül. Június végén Comóban, a világ egyik legjelentősebb dizájnszemléjén bronzérmet nyert a csapat egyik első munkája, a mádi Holdvölgy borászat. Az A'Design Awardsra a világ minden tájáról bedobják a legjobb projektjeiket az építészek, és már a puszta nevezést is feltételekhez kötik.

Ráadásul csak a jelentkezők tíz százaléka kap elismerést, kicsit olyan,

„mint amikor borokat díjaznak”

– mondja a stúdió névadója, Bordás Péter építész. Az idén két-háromezer épületet neveztek, ez tehát egy nagyon rangos nemzetközi elismerés.

Ezzel együtt a díjon – annak méltó megünneplése után – már túl is léptek. Kellett is, mert több komoly projekten dolgoznak párhuzamosan.

Az egyik legjelentősebb újdonság a 2022-re tervezett Nemzeti Korcsolyázó Központ. A korai terv és a leendő épület között létezik párhuzam, amennyiben „a Holdvölgyben lévő nagyon magas szintű technikát egy kvázi múzeumi térben helyeztük el. A korcsolyaközpontba ugyancsak csúcstechnika kerül, már csak azért is, mert

Európa leggyorsabb jégpályájának megalkotása a cél.”

Ám nem ez lesz az épület legnagyobb erénye: nyitott lesz a nagyközönség számára is, és egész évben üzemel majd, márpedig „csodálatos élmény egy forró júliusi napon elmenni korcsolyázni, és a többiekkel együtt sportolni, kikapcsolódni”.

Legalább ennyire fontos, hogy ez lesz a legnagyobb, legjobban felszerelt jégcsarnok hatszáz kilométeres körzetben. Akinek ilyen szintű pályákra van szüksége, ma Salzburgig kell zarándokolnia, de keletebbre még rosszabb a helyzet, tehát külföldről is érkezhetnek majd élsportolók a Budapesti Olimpiai Központ területén épülő csarnokba.

De mi mindent foglal magába a brutális, összesen közel 70 ezer m²-es épülettömeg?

Egy 400 méteres gyorskorcsolyapályát, négy, a hokisok és a korisok nemzetközi szövetségének egyaránt megfelelő 30x60 méteres jégpályát, tízezer fős lelátót,

egy ötvenszobás sporthotelt, 150 személyes éttermet, kétszáz fős konferenciatermet, üzlethelyiségeket, sőt még egy 25x25 méteres úszómedencét is. Mindez szükséges ahhoz, hogy akár nemzetközi versenyt rendezzenek a jeges sportágnak (műkorcsolya, gyorskorcsolya, rövidpályás gyorskorcsolya, jégkorong, jégtánc).

Noha a nemzetközi sztenderdeknek megfelelő sportközpontokban rengeteg a kötöttség, számtalan szabálynak kell megfelelni, azért „még mindig van játéktér, a követelményeket sokféleképpen lehet teljesíteni.

Itt például két szinten helyezkednek el a jégfelületek, a fő pálya alul, a mínusz szinten is lesz két, 30x60-as jégpálya.

Az építészeti koncepció olyan érzést kelt, mintha bemennél egy nagy jégtábla alá.”

A pályák közös befoglaló kontúrja, egy elliptikus alakzat, már a tervezés legelején megjelent, mint „vízfolt”, majd a koncepció szerint ezt a vízfoltot „megfagyasztva” formálódott meg az épület. A jég kémiai kötése egy hexagonális kötés, ennek mintájára az épület tartószerkezetét egy hexagonális térrács alkotja, de az álmennyezeten is visszaköszön a kristályszerkezet.

Persze a csarnok – híven az eredeti funkciójához – nem csak formailag játszik rá a jeges asszociációkra. Lényegében

„egy termoszként kell elképzelni az egész belsőt: egy duplahéjú épület, amiben a belső területet kívülről még körülveszi egy puffertér,

ahol állandóak, és általunk szabályozottak a körülmények, mindig 22 Celsius-fok van. Ez a plusz tér védi meg a belső teret a külső hőhatásoktól.”

Itthon ilyen épületet még senki nem épített, de Európában is ritkaságnak számít. A kontinens egyik legnagyobb jeges központja lesz, elképesztő energiaigénnyel, ezért kéthektárnyi napelem kerül majd a tetejére, és minden hulladékhőt újrahasznosít. „Nagyon összetett, high-tech épületgépészetet igényel, amihez meg kellett találnunk a leghatékonyabb megoldásokat – mondja a tervező. – A jég képzésébe fektetett energia a másik oldalon hulladékhőként jelenik meg, amit szintén hasznosítva működtethetjük például az úszómedencét.”

Ezért is fontos, hogy a mínusz szintre is kerüljenek jégpályák: mélyen a felszín alatt egész évben közel azonosan alacsony hőmérséklet uralkodik, ami jelentősen csökkenti a jégpályák hűtési igényét.

Mivel profi sportpályáról van szó, eszelősen szigorúak az előírások, a pálya síktűrése például 0-2 mm között van, vagyis ennyi lehet a teljes felület szintkülönbsége 400 méteren. Ráadásul az egész felületet

„24 órán belül le kell betonozni, ami rendkívüli kivitelezési és technológiai fegyelmet igényel.”

A műveletet heteken át tervezik, például a betonozáshoz a mixerek perceket sem késhetnek, és pontosan ugyanolyan minőségű, állagú, sűrűségű stb. betont kell hozniuk, ezért le kell fixálni olyan útvonalakat, hogy minden mixer pontosan ugyanannyi ideig utazzon, és semmiképpen ne késsen.

Ha ennyi technikai nehézség nem volna elég, az egész jégpálya területét „abszolút sterilen kell tartani, mert nagyon magas a fertőzésveszély. Légtechnikával hermetikusan el kell zárni a nézőtértől a jégpályát, így egy zárt légfüggönyön belül óránként 400 ezer köbméter levegőt cserélünk. Továbbá a teljes 400 méteres pályán azonos légállapotokat kell biztosítanunk, sehol nem lehet puhább a jég.”

Ritka adomány, hogy egy építész ilyen csarnokot tervezhet. Amikor arról kérdezzük, mennyi olyan furcsa kifejezést tanult meg, mint „élező” vagy „rolba”, Bordás Péter elneveti magát:

„A legizgalmasabb, hogy minden Zamboni rolba, de nem minden rolba Zamboni

– mert a Zamboni gyártja a legtutibb rolbákat, ezért kicsit a szinonimájává vált”. Amikor tehát a jégkarbantartó gépekről beszéltek, néha átmeneti zavart okozott a két szó kevert használata.

A BORD stúdió futballstadionokat is tervezett korábban, az itt szerzett rutin jól is jött a belső terek elrendezésénél: itt is, ott is nagy tömegeket kell mozgatni a stadionon belül, rengeteg a speciális tér a vegyes zónától kezdve a közvetítőállásokon át az élező helyiségig – jó, ez utóbbi egy stadionban nincs.

Akadt viszont egy klasszikus építészeti feladat: úgy tervezni karakteresre a komplexumot, hogy közben illeszkedjen az országosan védett műemléki környezetéhez, a Földtani Intézethez és a Ligeti-villához. Mindkét célt elvárásként fogalmazta meg már a pályázati kiírás is.

A jégtömb szellemes válasz a kihívásra: a csarnok reflexív homlokzata tükrözi a körülötte lévő épületek és zöldfelület fényeit és színeit.

„A Thököly és Stefánia út menti patinás épületsor között bepillantva egy domináns épülettömeg helyett az épület külső felületein a műemléki környezet egyedi hangulatának impressziója jelenik meg” – fogalmaz a stúdió leírása.

Mi pedig már szeretnénk bepillantani, átérezni az egyedi hangulatot, és megnézni hazai pályán mondjuk az ország történetének első téli olimpiai aranyérmét szerző férfi gyorskorcsolya-váltót.

Ez is érdekelhet:

bord építész stúdió | nagy sztori | jégtánc | jégkorong | gyorskorcsolya