Ez most az ország leghíresebb padja, amire a névadója is büszke lenne

Legújabb cikkeinkért kövess minket a Roadster Google News oldalán is!

Kevés olyan alkotás születik, amely száz év múltán is kortársnak hat – Breuer Marcell ikonikus csővázas bútorai azonban időtlen formanyelvükkel ma is éppoly frissek, mint tervezésük idején. A pécsi származású bútortervező és építész munkássága új perspektívát nyitott a forma, a funkció és az anyaghasználat kapcsolatában. Éppen a szülővárosában kevés figyelmet kapott a pályafutása egészen az elmúlt évekig, októberben pedig átadták a Breuer emlékpadot, az első köztéri alkotást, amely a tervező gazdag öröksége előtt tiszteleg.

Breuer nevét Németországtól az Egyesült Államokig a modern építészet és a kortárs design egyik legjelentősebb alakjaként tartják számon, mégis fájó, hogy gyakran külföldön ismerik jobban, mint szülőhazájában. Itthon egészen mostanáig kellett várni, hogy végre köztéri emlék készüljön gazdag örökségének tiszteletére.

Az október 10-én, Pécsett felavatott Breuer-emlékpad a Dél-Dunántúli Építész Kamara kezdeményezésére, a BIVAK studio tervei alapján valósult meg, közel hatvan építész, intézmény, cég és magánszemély támogatásával. Így a világhírű tervező szellemi hagyatéka példamutató közösségi összefogás eredményeként válik végre Pécs városszövetének meghatározó részévé.

A padról

Szülővárosában, Pécsett Breuer Marcell munkássága az elmúlt évekig kevés figyelmet kapott. Ennek kárpótlására rendeztek 2023-ban Hiány és Emlékezet címmel kiállítást az m21 Galériában, és avattak emléktáblát szülőházán. Ugyanebben az évben a Dél-Dunántúli Építész Kamara nyílt Breuer Marcell köztéri emlékoszlop pályázatot hirdetett. A BIVAK studio építészei, Vass-Eysen Áron és Máté Tamás frappáns megoldással válaszoltak: tervük szerint

a funkcionalitás mesteréhez nem funkció nélküli emlékmű illik, hanem olyan köztéri bútor, amely közvetlenül reflektál az alkotói pályájára.

Az acélkeretben lebegő betonpad anyaghasználatában és formavilágában a „nehéz könnyűség” gondolatát idézi, amelyet Barry Bergdoll, a Columbia Egyetem professzora és a Pritzker-díj zsűritagja 2023-as, Marcel Breuer and the Invention of Heavy Lightness című budapesti előadásában részletezett, és amely nagy hatással volt a pályázat tervezésénél a BIVAK építészeire. A pad körül elhelyezett olvasható járólapokon pedig Breuer legfontosabb tárgyainak és épületeinek adatai és grafikái mutatják be eredményeit.

A koncepció, amely végül a zsűri tetszését is elnyerte, és amelyet az építészek eredetileg a Pécs–New York tengelyen képzeltek el, a finanszírozási nehézségek miatt könnyen a fiókban végezhette volna. Ám a professzionálisan szervezett civil összefogásnak – amelyet egy pécsi Breuer-rajongó, Farkas Norbert koordinált –, valamint a BIVAK építészeinek köszönhetően, akik pro bono dolgoztak, a projektet most végre átadták a Breuer Marcell sétányon.

A 2010-es Európa Kulturális Fővárosa Pécs program keretében kialakított útvonal a Tudásközpontot és a Kodály Központot – a város két kiemelkedő kulturális intézményét – köti össze a Pécsi Tudományegyetem keleti kampuszával. Az új pad ezt a kapcsolatot keretezi és teszi teljessé, miközben kinyitja az utat további lépések számára is: legyen szó Breuer és a Bauhaus örökségének hazai hangsúlyozásáról, Pécs kreatív szellemiségének és városmárkájának erősítéséről, a Pécs–New York tengely potenciális kiépítéséről, vagy épp annak bemutatásáról, milyen értékteremtő projektek születhetnek, ha egy közösség összefog.

Breuer és az új esztétika

Breuer Marcell (1902, Pécs – 1981, New York) 18 évesen költözött Weimarba, hogy az akkoriban induló, mára a modern dizájn bölcsőjeként számon tartott Bauhausban tanuljon bútortervezést. Az iskola egyik legtehetségesebb növendékéből hamar annak kiemelkedő oktatójává és alkotójává vált. Csővázas bútorai – köztük a legendás Wassily és Cesca szék, melyeket biciklije kormánya ihletett – alapjaiban formálták át a 20. századi tárgykultúrát:

az addig megszokott, nehéz és díszes bútorok helyett könnyű, olcsón előállítható, tömeggyártható darabokat hozott létre hajlított fémből, amelyek tökéletesen illeszkedtek a modern élet egyre gyorsuló ritmusához és új esztétikájához.

Ikonikussá vált székei mindmáig gyártásban vannak, és a modern kultúra szimbólumává váltak – számos kontextusban, többek között nagysikerű filmekben is felbukkannak. Átiratai Brady Corbet 2024-es A Brutalista filmjében is feltűnnek, a fiktív főhős karakterét pedig részben Breuer Marcell inspirálta.

A tervező útja – a filmbéli karakteréhez hasonlóan – tengerentúlra vezetett: először Londonba emigrált, majd 1937-ben Walter Gropius, a Bauhaus egykori igazgatója hívására költözött az Egyesült Államokba, ahol együtt tanítottak a Harvardon. Itt kezdődött Breuer második, építészetileg legtermékenyebb korszaka, amely során villák, középületek és templomok sora fűződött a nevéhez. Épületeiben a forma és szerkezet egysége, valamint a „nehéz könnyűség” gondolata vált meghatározóvá – többek között azt kutatta, miként lehet a masszív vasbetont lebegő formákká alakítani. Legismertebb épületei közé tartozik a New York-i Whitney Museum of American Art (1966) és a párizsi UNESCO-székház (1958).

(Forrás: Bernáth „Cosmic Bunuel” Milán)

pad | breuer marcell | dizájn | pécs | bivak | köztéri bútor