A brazil esőerdők mélyén a 19. század közepén elhatározták, hogy öszvér helyett vonattal viszik majd a kávét kikötőkbe, ahonnan útnak indulhat Európába. A vasúthoz viszont a britek értettek, akik a fellendülésnek köszönhetően egyre többen érkeztek az eldugott dél-amerikai faluba, idővel önálló kolóniát alkotva.
Két évszázaddal ezelőtt egy viktoriánus gyöngyszem született a brazil Atlanti-parti esőerdő gazdag kávé- és vízi vidékének közepén. Az európai Alpokban edződött brit vasútépítő mérnökök vadonatúj technológiájukkal és nehézgépeikkel felszerelkezve érkeztek meg annak idején Paranapiacabába, ahol létrehozták ezt a csodát egy tökéletesen váratlan dél-amerikai helyszínen, az esőerdő közepén.
A kisváros mára elvesztette a jelentőségét, de őrzi még üzletemberek, építészek és mérnökök generációinak történeteit, és még most is népszerű úti cél a turisták és a történelmi különlegességek rajongóinak számára.
Érthetően, mert ott, egy igazán félreeső helyen találkozik az esőerdő, a viktoriánus építészet és egy darabka techniatörténet.
A történet a 19. század közepén indult, amikor a kávé Brazília legfontosabb exportcikkévé vált, és igyekeztek minél többet Európába juttatni belőle São Paulo államból. Akkoriban még öszvéreket használtak erre a célra, ezért – a lassú és drága jószágok kiváltására – fogtak bele a vasútépítésbe – derült ki a BBC videójából. A műfaj legjobbjai a brit mérnökök voltak, kézenfekvő volt tehát őket felkérni az építkezésre.
A feladattal a londoni James Brunlees mérnöki irodát bízták meg, akik a fiatal Daniel Fox mérnököt küldték Brazíliába, akinek mindenekelőtt az optimális útvonalat kellett feltárnia, keresztül a Serra do Mar hegyláncon.
Kapóra jött az őslakosok által már használt nyomvonal, a Tupinambás, és a régió vízbősége is, amire nagy szüksége volt a korabeli vonatoknak. De még így is ki kellett fejleszteni egy új technológiát, amivel a vonatok képessé váltak felmenni a meredek hegyekbe.
Így született meg a funikuláris ötlete, amihez Fox rögzített gőzgépeket alkalmazott a lejtő mentén.
Az emelkedőre felkaptató vonatokat acélkábelek is segítették. Az összes gépet Európában gyártották, szétszerelve szállították a helyszínre, ahol újra összerakták azokat.
A vasút olyannyira sikeresnek bizonyult, hogy nemsokára meg kellett duplázni a vonalakat. Ehhez még több mérnökre és szakemberre volt szükség, így építészek is érkeztek, akik terveztek a számukra egy önálló városrészt.
Hála a szaktudásnak a falu pár dologban megelőzte a korát: a vasút mellett villanyvilágítás is volt, korábban, mint São Paulóban, és minden házat akkorára építettek, ahány fős család érkezett ide, illetve figyelembe vették a leendő lakó státuszát is – a falu legmagasabb pontján a főmérnök háza állt, aki így szó szerint szemmel tarthatta a falu történéseit.
Nem lehet nem észrevenni a kissé kiszámítható módon Big Bennek becézett óratornyot, ami még ma is Paranapiacaba szimbóluma.
Száz évnyi virágzás után kiépült az országút-hálózat is, elhozva a vasút lassú hanyatlását. A település ma leginkább turistalátványosságnak számít, ahol a múlt legendái esténként párás ködbe burkolóznak, és hol a Fox utca és a Mérnök utca nevei őrzik a szebb napok emlékét.
(Forrás: BBC, fotók: GettyImages)
őserdő | brazília | vasút | Anglia | kávé | paranapiacaba
Liverpool után az otthonodban találkozhat a csúcsteljesítmény és a prémium életmód
A Leica-kamerás csúcstelefon, ami az utazók legújabb kedvence lesz
A frissen őrölt kávé nem csak a ráérős reggelek kiváltsága
Erdőterápia a zuhany alatt, avagy ilyen a stílusos lelassulás a Balatonnál
Gyászol a filmvilág: 78 éves korában meghalt Sam Neill
Egészen különleges kiállítás vonzza most mágnesként a műkedvelőket Barcelonába
Nyár, jó energiák, napfény és csillogás: a Roadster magazin legújabb száma nem kevesebbet ígér, mint hogy még magasabbra emeli ezt az önmagában is nagyszerű évszakot. A nyári lapszámunkban találkozunk a világhírű séffel, Nobu Macuhiszával, aki Robert De Niróval közösen több, mint hatvan hotel és étterem tulajdonosa. Beszélgetünk Makó Szilveszterrel, a hollywoodi sztárok sorával dolgozó fotóssal, és Szu Fudzsimoto japán építésszel is, aki korunk egyik legizgalmasabb alkotója. Elutazunk Marrákesbe, végigjárjuk a portugál El Caminót, és Erdélyben egy igazi tündérmesébe csöppenünk. A milánói dizájnhéten megcsodáljuk az új Hyundai-t, Koppenhágában megnézzük, milyen a pub, amit egy magyar vezet, és találkozunk a vicenzai mesterszabóval, Massimo Pasinatóval is.
Különleges csomagajánlatok itt!






