Talán nincs is ember a földön, aki ne tette volna fel magában soha a kérdést egy pohár pezsgővel a kezében, hogy vajon hány buborék van benne? A tudósok utánajártak az élet egyik nagy kérdésének.
Gérard Liger-Belair a The Journal of Physical Chemistry című tudományos szaklapban tette közzé az erről szóló tanulmányát. Arra jutott, hogy sokkal kevesebb buborék van egy pohár pezsgőben, mint amennyit gondolnánk.
Egészen az ő vizsgálatáig ugyanis általános tévhit volt az, hogy egy pohár pezsgőben körülbelül tizenöt millió buborék van.
Liger-Belair szerint "csupán" nagyjából egymillió.
Ahhoz, hogy erre a következtetésre juthasson, a kutató számításba vette a pezsgőspalack hőmérsékletét, a pezsgőspohár dőlésszögét és a "buborékdinamikát" is.
Ha ennél is több buborékot szereténk a pohárban látni, érdemes az italt a szokásosnál melegebben tálalni és töltés közben jobban megdönteni a poharat.
De nem csak Liger-Belair-t érdeklik a pezsgő buborékai. 2023-ban a Brown Egyetem és a Toulouse Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogy a pezsgős pohárban miért mozognak egyenes vonalban a buborékok szemben a többi szénsavas itallal.
Meglátásuk szerint a pezsgőnek és a habzóbornak van egy speciális összetevője, amely "szappanszerű vegyületként működik". Ez egy felületaktív anyag, ami segít csökkenteni a folyadék és a gázbuborékok közötti feszültséget, így egyenes vonalú pezsgést eredményez.
(Forrás: Food&Wine, fotók: Getty)
kutatás | vizsgálat | buborék | pezsgő
Mikrobiom és wellbeing, avagy ez lehet az új szupererőd
Egy jó tervhez is kellhet több perspektíva
–
Sulciová Silvia interjú

Megérkezett a tél, már ki lehet csomagolni a Roadster legújabb, sorrendben 18. lapszámát. Mit találunk benne? A Costa Smeralda fedélzetén kipróbáljuk, milyen az élet egy tengerjárón Barcelona és Nápoly között. Ellátogatunk a luxusipar nagyágyúival dolgozó Edinas Paper kőbányai műhelyébe, megmutatjuk, milyen finomságokkal lehet átvészelni a hideg hónapokat, és megismerkedünk a római Palazzo Talìával is, amelyet az olasz rendezőzseni, Luca Guadagnino álmodott meg. Aktuális számunkban is rengeteg izgalmas helyszín bukkan fel: ilyen a kanadai Yukon vidék, az Amalfi-part, a Côte d’Azur-on kipróbáltuk, milyen az új Audi S5. Északabbra is elkalandoztunk: a lapszám talán legszimpatikusabb szereplője az a négy norvég fiatal, akik egy elhagyatott halfeldolgozó üzemet alakították át a skandináv ország és talán Európa legcoolabb pontjává. Ezen kívül bemutatunk öt divatbrandet, akiket érdemes követni, megvizsgáljuk, milyen volt az elmúlt száz évben a lejtők divatja és még ezen kívül is rengeteg izgalmas témánk van, de itt megállunk.
Megnézem, mert érdekel!