Budapesten is hódít a hotelification, az irodák hotelesítése

Boncolgattuk már a „hotelification” fogalmát nemrég, azóta viszont megérkezett hozzánk is a trend, de kicsit más formában, mint gondoltuk. Hotel és iroda Budapesten is összeolvadt már, megnéztük, hogyan.

Szűk egy éve a New York Times nyomán számoltunk be egy friss jelenségről, a hotelificationről, amikor a munkahelyek üdülőszerűvé alakítása tűnt a varázsszernek a Covid után visszacsábítani a dolgozókat az irodába.

„Klasszikus szállodai helyeket terveznek az irodákba, melyek signature illatokat árasztanak, hogy versenyezzenek egy nappali kényelmével és sokoldalúságával” – szólt a fő tézis, amit New York-i és londoni példákkal támasztottak alá. Ez a szemlélet azonban erősen dizájn-orientált, és kétségtelenül van benne egy merőkanál marketing, mert hát a két műfajt jó ideje mixelik már a modern irodaterek.

Ehhez képest a budapesti hotelification kicsit más hangsúlyokkal működik: bár magában foglalhat személyre szabott dizájn-megoldásokat, a lényeg inkább a rugalmasság és a legfontosabb bérlői igények azonnali megoldása. Nem a nappalival versenyez az iroda, hanem kiváltja azt,

mert a jövő – a jelen – az élhető, rugalmas, együttműködésre alkalmas tereké.

Mert a Covid idején sokaknak leesett, hogy kiválóan lehet otthonról dolgozni, azóta viszont – mint a House of Business belső kutatásából kiderül – a dolgozók 85%-a  a hibrid munkavégzést preferálja, mert „a magány, az elszigeteltség és a határok átláthatatlansága hosszútávon nem fenntartható”.

Az ember társas lény, így egy online meeting nem pótolja a személyes jelenlétet – jegyezte meg Surányi Kinga szervezetpszichológus, HR szakember, kiemelve, hogy a dolgozók 87 százaléka szeretne rendszeres közösségi eseményeken is részt venni a felmérésük szerint.

Igen ám, de szemben a mainstream marketinggel a korszellemnek megfelelő iroda nem csupán dizájn-ötletrohamot jelent. Mazsaroff Kata, a Colliers Magyarország ügyvezetője dobta be a destination office fogalmát, ami szerint az iroda vonzó és inspiráló is, de mellette

„könnyen megközelíthető, jól felszerelt, egészséges környezetet nyújt és támogatja az együttműködést, a produktivitást és a vállalati kultúra kiépítését.”

Az igazi kulcsfogalmak tehát a rugalmasság és a gyorsaság lettek, mert ha egy cég precízen a saját igényeire szabva fér hozzá egy irodához – például először csak kevés dolgozó számára, majd a fokozatos bővüléssel párhuzamosan bővítve az irodát is –, akkor több energiája (és pénze) marad közösségi élményt, kényelmet, szabadságot nyújtani és imázst építeni.

„Minek tartanánk fent mindenkinek egy asztalt, ha az nincs kihasználva?” – idézte a klasszikus cégvezetői kérdést Fehér Attila, a House of Business vezetője. De ez a kérdés ma már csupán költői, Budapesten is. Az irodahotel-koncepcióban szabadon növelhetők-csökkenthetők a bérelt terek, helyszínt lehet cserélni, óradíjról havidíjra váltani és viszont, hosszú távú elköteleződés nélkül.

Ez tehát – a kiváló lokációval együtt, ami még mindig a legfontosabb szempont cégeknek és dolgozóknak egyaránt – a meghatározó keret, amit kiegészítenek az egyéni igényre szabott dizájn-megoldások.

Manapság kevés cég képes hosszú évekre előre tervezni, de ebben a rendszerben nem is kell: elég az aktuális igényeket pontosan felmérni, minden mást megad az irodahotel.

Nem kell foglalkozni karbantartással, technikai eszközök biztosításával sem, nem is véletlen, hogy Budapesten – ahol öt prémium helyszínen érhetőek el a HoB szolgáltatásai – is jól működik ez a koncepció.

De nemcsak Budapesten: nemzetközi adatok szerint az irodahotelek piaci részesedése ötről 30 százalékra nőhet a következő években.

(Fotók: Draskovics Ádám/adamdraskovics.com)

hibrid munka | hotel | hotelification | munkahely | iroda