Az Örök Város egyik szimbóluma a közel kétezer éves, Krisztus után 80-ban felépült Colosseum. A 188 × 155 méteres, elliptikus alaprajzú építmény akár 50 000 nézőt is befogadhatott, de minden részlete a kor mérnöki tudásának csúcsa volt. Ma viszont kapásból feltűnik, hogy a déli oldalán torzó az épület.
Róma leghíresebb épülete, a Colosseum – amely tavaly tavasszal magyar színekbe öltözött – a történelem számtalan csapását túlélte, de nem maradt fenn teljesen épen kétezer éven át. A háromszintes homlokzat travertinoszlopai és boltívei ma is megkapóak – de csak az északi oldalon, a délen ugyanis látványosan hiányoznak.
A hagyományos magyarázat szerint földrengések – elsősorban az 1349-es – okozták a pusztulást, ám a legújabb kutatások árnyaltabb képet mutatnak
– írja a Múlt-kor. A történelmi magazin elismeri, hogy az 1349-es földrengés „különösen súlyosan érintette a Colosseum déli oldalát”, ahol a laza, alluviális talaj felerősítette a szeizmikus hullámokat, ellentétben az északi oldal szilárdabb homokos-kavicsos rétegekeivel.
Ugyanakkor a szerkezet saját tömege részben csillapíthatta volna a rengések hatását, ezért a kutatók úgy vélik, hogy a földrengések önmagukban nem okozták volna a teljes déli oldal összeomlását.
A pusztulás másik kulcsa az emberi tevékenység: az építményt a 6. századtól építőanyag-forrásnak használták; a középkorban és a reneszánsz idején innen származott a travertin, a márvány és a vas a templomok, paloták és városfalak építéséhez – írja a Múlt-kor.
A kitermelt kövek olyan ikonikus helyekre kerültek, mint a Szent Péter-bazilika, a Palazzo Venezia vagy a Palazzo Barberini. Több pápa – köztük V. Miklós, IV. Sixtus és II. Pius – is támogatta a bontásokat.
A 15. századtól hivatalosan is bányaként kezelték a Colosseumot, továbbá valóságos mészégető műhelyek működtek benne: a márványt tűzben égették, hogy gipszet állítsanak elő. Ennek érdekében sokszor oszlopokat döntöttek le, falakat gyújtottak fel. Az emberi beavatkozás elméletét szerkezeti szimulációk is megerősítik.
A DIANA szoftverrel végzett vizsgálatok kimutatták: ha az első szint két pilaszterét célzottan elbontják, az láncszerű összeomláshoz vezethet a felső szinteken. Egyetlen elem eltávolítása viszont nem okozna ilyet, mert a szerkezet képes újraterhelni magát. Ez azt sugallja, hogy a déli oldal pusztulása szándékos bontás eredménye lehetett.
Az első komolyabb állagmegóvási munkálatokra a 19. századig kellett várni, amelyet több pápa is támogatott. A Giuseppe Valadier és Raffaele Stern építészek által emelt hatalmas támpillérek ma is láthatóak.
Érdekes lenne eredeti formájában látni az egykori legnagyobb arénát, viszont abban is van szépség, hogy a Colosseum ma a város számos épületében, hídjában is jelen van.
Egy másik világváros szimbóluma
Tegnap Párizs klasszikus épületéről, az Eiffel-toronyról írtunk, ami korban, építőanyagban, rendeltetésben ugyan nagyon távol áll a Colosseumtól, de mint városi szimbólum, hasonlóan fontos – és ugyan a története nem olyan hosszú, bőven érdemes megismerni.
(Forrás: Múlt-kor, fotó: GettyImages)
építészet | róma | olaszország | történelem | szimbólum | colosseum
Liverpool után az otthonodban találkozhat a csúcsteljesítmény és a prémium életmód
Így tapasztalhatjuk meg az igazán autentikus élményeket és személyes vendégszeretet Horvátország minden régiójában
Így néz ki belülről Párizs barlanggá változott hídja
Egy zászló ihlette Bjarke Ingels extravagáns új múzeumának terveit
A ház kerttel vagy kert házzal? Itt már elég nehéz eldönteni
Ebben a folyóparti panzióban ad randevút egymásnak dizájn és kézművesség
Itt a tavasz, a Roadster legújabb lapszáma pedig diadalmas dübörgéssel robog be az életünkbe! A hagyományoknak megfelelően kalandok sora követi egymást a magazin színes, szélesvásznú lapjain, tele inspiráló történetekkel és még inspirálóbb karakterekkel. Mit találhatunk a 220 oldalas magazinban? Elutazunk Varsóba és Szicíliába, találkozunk a szupersztárokat fotózó Agata Serge-zsel, a gyönyörű izraeli színésznővel, Efrat Dorral, megnézzük, hogyan tiszteleg egy párizsi galéria egy magyar belsőépítész előtt, kipróbáljuk, milyen az új Mercedes és Omoda, megmutatunk négy új és lenyűgöző hotelt, végigjárjuk a Dolomitokat egy Audi A6-tal, belekóstolunk Dubai legjobb éttermeibe, és találkozunk a zseniális divattervezővel, Abodi Dórával is. És ahogy mondani szokás, ez még messze nem minden, a magazin még ezeken kívül is rengeteg színes kalandot tartogat!
Különleges csomagajánlatok itt!