Az Örök Város egyik szimbóluma a közel kétezer éves, Krisztus után 80-ban felépült Colosseum. A 188 × 155 méteres, elliptikus alaprajzú építmény akár 50 000 nézőt is befogadhatott, de minden részlete a kor mérnöki tudásának csúcsa volt. Ma viszont kapásból feltűnik, hogy a déli oldalán torzó az épület.
Róma leghíresebb épülete, a Colosseum – amely tavaly tavasszal magyar színekbe öltözött – a történelem számtalan csapását túlélte, de nem maradt fenn teljesen épen kétezer éven át. A háromszintes homlokzat travertinoszlopai és boltívei ma is megkapóak – de csak az északi oldalon, a délen ugyanis látványosan hiányoznak.
A hagyományos magyarázat szerint földrengések – elsősorban az 1349-es – okozták a pusztulást, ám a legújabb kutatások árnyaltabb képet mutatnak
– írja a Múlt-kor. A történelmi magazin elismeri, hogy az 1349-es földrengés „különösen súlyosan érintette a Colosseum déli oldalát”, ahol a laza, alluviális talaj felerősítette a szeizmikus hullámokat, ellentétben az északi oldal szilárdabb homokos-kavicsos rétegekeivel.
Ugyanakkor a szerkezet saját tömege részben csillapíthatta volna a rengések hatását, ezért a kutatók úgy vélik, hogy a földrengések önmagukban nem okozták volna a teljes déli oldal összeomlását.
A pusztulás másik kulcsa az emberi tevékenység: az építményt a 6. századtól építőanyag-forrásnak használták; a középkorban és a reneszánsz idején innen származott a travertin, a márvány és a vas a templomok, paloták és városfalak építéséhez – írja a Múlt-kor.
A kitermelt kövek olyan ikonikus helyekre kerültek, mint a Szent Péter-bazilika, a Palazzo Venezia vagy a Palazzo Barberini. Több pápa – köztük V. Miklós, IV. Sixtus és II. Pius – is támogatta a bontásokat.
A 15. századtól hivatalosan is bányaként kezelték a Colosseumot, továbbá valóságos mészégető műhelyek működtek benne: a márványt tűzben égették, hogy gipszet állítsanak elő. Ennek érdekében sokszor oszlopokat döntöttek le, falakat gyújtottak fel. Az emberi beavatkozás elméletét szerkezeti szimulációk is megerősítik.
A DIANA szoftverrel végzett vizsgálatok kimutatták: ha az első szint két pilaszterét célzottan elbontják, az láncszerű összeomláshoz vezethet a felső szinteken. Egyetlen elem eltávolítása viszont nem okozna ilyet, mert a szerkezet képes újraterhelni magát. Ez azt sugallja, hogy a déli oldal pusztulása szándékos bontás eredménye lehetett.
Az első komolyabb állagmegóvási munkálatokra a 19. századig kellett várni, amelyet több pápa is támogatott. A Giuseppe Valadier és Raffaele Stern építészek által emelt hatalmas támpillérek ma is láthatóak.
Érdekes lenne eredeti formájában látni az egykori legnagyobb arénát, viszont abban is van szépség, hogy a Colosseum ma a város számos épületében, hídjában is jelen van.
Egy másik világváros szimbóluma
Tegnap Párizs klasszikus épületéről, az Eiffel-toronyról írtunk, ami korban, építőanyagban, rendeltetésben ugyan nagyon távol áll a Colosseumtól, de mint városi szimbólum, hasonlóan fontos – és ugyan a története nem olyan hosszú, bőven érdemes megismerni.
(Forrás: Múlt-kor, fotó: GettyImages)
szimbólum | építészet | történelem | róma | olaszország | colosseum
Liverpool után az otthonodban találkozhat a csúcsteljesítmény és a prémium életmód
A Leica-kamerás csúcstelefon, ami az utazók legújabb kedvence lesz
A frissen őrölt kávé nem csak a ráérős reggelek kiváltsága
Erdőterápia a zuhany alatt, avagy ilyen a stílusos lelassulás a Balatonnál
Új magyar dizájnkezdeményezés bukkant fel a térképen
Hurrikánbiztos acélfátyol borítja Miami új landmark épületét
Nyár, jó energiák, napfény és csillogás: a Roadster magazin legújabb száma nem kevesebbet ígér, mint hogy még magasabbra emeli ezt az önmagában is nagyszerű évszakot. A nyári lapszámunkban találkozunk a világhírű séffel, Nobu Macuhiszával, aki Robert De Niróval közösen több, mint hatvan hotel és étterem tulajdonosa. Beszélgetünk Makó Szilveszterrel, a hollywoodi sztárok sorával dolgozó fotóssal, és Szu Fudzsimoto japán építésszel is, aki korunk egyik legizgalmasabb alkotója. Elutazunk Marrákesbe, végigjárjuk a portugál El Caminót, és Erdélyben egy igazi tündérmesébe csöppenünk. A milánói dizájnhéten megcsodáljuk az új Hyundai-t, Koppenhágában megnézzük, milyen a pub, amit egy magyar vezet, és találkozunk a vicenzai mesterszabóval, Massimo Pasinatóval is.
Különleges csomagajánlatok itt!