A képernyőfüggés észrevétlenül is szétzilálhatja az életünket, de vannak módszerek, amelyekkel elejét vehetjük ennek. Erről szól Cal Newport könyve, a Digitális minimalizmus.
Cal Newport a Georgetown Egyetem informatikatudományi docense, aki a kultúra és a technológia kapcsolódási pontjairól ír a nagyközönség számára. Már nyolc könyve jelent meg, melyek közül az Elmélyült munka és az E-mailek nélküli világ magyarul is megjelent a HVG kiadó gondozásában.
A Digitális minimalizmus – Fókuszált életet választani egy zajos világban hasonló témát jár körül, egyelőre csak angolul, viszont Newport szokásához híven az elméleti tudást gyakorlatias következtetéssekkel kiegészítve.
Alaptétel, hogy a technológia túlzott használata ront az életminőségen, mert ha nem tudunk elszakadni a digitális eszközeinktől, akkor szétszórttá válik a figyelmünk, és eltávolodunk a valódi élményektől és kapcsolatoktól.
A Deep Questions podcast házigazdája ezért azt mondja: próbáljuk meg úgy használni a technológiát, hogy támogassa az értékeinket, miközben ugyanakkor szüntessünk meg mindent, ami eltereli a figyelmünket.
Nem a technika teljes elutasítása számít, hanem annak tudatos használata.
A tudatosság jegyében Newport 30 napos szünetet javasol minden nem létfontosságú technológia használatától, ami után csak azokat vezessük be ismét, fokozatosan, amelyek valódi értéket jelentenek számunkra. Ez a módszer segíthet megítélni, mi számít igazán fontosnak nekünk.
A New Yorkerben és a Wiredben is rendszeresen publikáló szerző ezen felül egyedül töltött időt is ajánl, mert a magány nagyon értékes a személyes reflexiókhoz és a fejlődéshez. Ebben az időszakban pedig magányos „offline” tevékenységet végezzünk, amelyek gazdagítják a tapasztalatainkat. Bármilyen klasszikus szabadidős tevékenység jó az olvasástól a kiránduláson át a barkácsolásig. Ha a szabadidőben jut idő figyelmet és tudást igénylő elfoglaltságokra, annál jobb, mert ezek mélyebb elégedettséget jelentenek, kiváltképp a passzív digitális fogyasztáshoz képest.
De a magányos, elmélyült hobbik mellett fontosak a társas kapcsolatok, a személyes beszélgetések, baráti találkozók is, melyeket nem pótolhat a közösségi média.
Ha pedig állandósítjuk a nem digitális tevékenységeket, az segít visszaszerezni a szabadidőt, így tartósan is csökkenni fog a képernyőidőnk, és javul az életminőségünk.
Fogalmazzuk meg pontosan magunknak, hogy miért használunk egy adott technológiát, milyen konkrét, fontos célt szolgál, amivel hozzátesz az életünkhöz? És miután a digitális környezetünk folyamatosan változik, ezt a rituálét időről időre végezzük el, vagyis folyamatosan értékeljük és egyszerűsítsük a digitális életünket, végezzünk rendszeres digitális rendrakást.
Hasznos lehet leiratkozni a felesleges hírlevelekről, kikapcsolni a push értesítéseket, kevesebb közösségi média platformot használni, és ott kevesebb időt tölteni, konszolidálni a digitális feladatainkat.
Összességében a Digitális minimalizmus a képernyőidő csökkentése mellett az így felszabaduló idő okos felhasználását szorgalmazza, az igazán fontos dolgok állandósítását, illetve a technológia tudatos, önreflexív használatát.
Newport azt is leírja, milyenek is a szerencsére még ma is sok helyen előforduló digitális minimalisták: nyugodt, kiegyensúlyozott emberek, akik képesek hosszan beszélgetni anélkül, hogy állandóan a telefonjukra pillantanának; el tudnak merülni egy jó könyvben, a reggeli kocogásban vagy a garázsban bütykölve. Akkor is jól érzik magukat a barátaikkal vagy a családjukkal, ha nem dokumentálnak mindent mániákusan. Nincs FOMO-érzésük, mert tisztában vannak a számukra fontos, értelmes tevékenységekkel, és gyakorolják is azokat.
A könyv ezen a linken rendelhető meg.
minimalizmus | könyv | mentális egészség | digitális | cal newport
Jön az a különleges fesztivál, amelyen minden ízében megélheted a Márton-napi hagyományokat
Megfogni a jövő építőit – Bálint Attila-interjú
Az ősz önmagában is tud szép lenni, de a Roadster aktuális számával még szebbé és izgalmasabbá tehetjük. Mit találunk benne? Ellátogatunk Jerevánba, és megmutatjuk, mit érdemes csinálni Örményország fővárosában, és megnézzük közelről Athén jelenleg legizgalmasabb kerületét, Keramiekoszt. Találkozunk a világhírű képzőművésszel, Julie Mehretuval, kifaggatjuk, mit csinál Szabados Ági Debrecenben, megkóstoljuk, mit főzött ki az Arany Kaviár új séfje, motorozunk Erdélyben, jachtozunk az Adrián és egyéb hedonista kalandokban is részt veszünk, de nem soroljuk fel mindet. Ezen kívül elbeszélgetünk a bájos izraeli ékszertervezővel, Tal Adarral, találkozunk Zwack Sándorral, bejárjuk a Sauska tokaji főhadiszállását, és elbeszélgetünk napjaink egyik legnevesebb európai portréfotósával, Rob Hornstrával. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!