Szokatlan kiállítást rendeznek a montreali UQAM dizájnközpontban: a téma a francia „nukleáris gyarmatosítás” kevéssé ismert története, valamint a helyszín, az algériai Szahara élővilágára és lakosságára gyakorolt tartós hatása.
Április 12-ig látogatható a montreali UQAM-ban franciául nyílt kiállítás, amely a gyarmati rezsim 1960 és 1966 között végzett nukleáris kísérleteit dolgozza fel. Az adott időszakban négy légköri atombombát és tizenhárom földalatti atombombát robbantott fel a rezsim az algériai Szaharában, ahol a radioaktív csapadék tartósan roncsolta az élő szervezeteket és az épített környezetet – nemcsak Algériában, de Észak-, Közép- és Nyugat-Afrikában, valamint a Földközi-tenger térségében (beleértve Dél-Európát) is.
Több mint hatvan év elteltével a francia nukleáris program archívumai továbbra sem hozzáférhetőek, így a kísérletek pontos részletei és következményei nagyrészt ismeretlenek.
Megolvadt fémek, elhagyott hordók és roncsok az egykori Reggane Szaharai Katonai Tesztközpont körül, 2007-ben – Fotók: Bruno Barrillot, az Observatoire des armements engedélyével
Samia Henni történész és kurátor a hozzáférhető, illetve a neki átadott és kiszivárogtatott dokumentumokból állította össze a Toxicité coloniale című kiállítást. Henni tizenhárom audiovizuális állomást hozott létre, utalva a nukleáris bombák térbeli, légköri és geológiai hatásait nyomon követő katonai létesítményekre.
A kiállítás kulcspontjai a Reggane és az In Ekker bázisok. Reggane környékén robbantották fel a Gerboise-sorozat (kék, fehér, piros és zöld) légköri atombombáit, míg az In Ekker szektorban és a Tan Afella hegy mélyén történt a tizenhárom földalatti atomrobbantás.
A kiállítás bemutatja a robbantások és a sugárzás hatását mindkét helyszínen, illetve a „túlélés realitását” a folyamatosan szennyezett területeken.
Maga a tárlat egy folyamatban lévő kutatás nyitánya. Minden állomás a kutatási eredmények egy-egy különálló aspektusát mutatja be; a teret iratgyűjtő gyűrűkre felfüggesztett A4-es lapokból álló falak osztják fel.
Kormányzati és katonai dokumentumok, illetve az áldozatok kézzel írt tanúvallomásai láthatóak a lapokon. Néhány üresen hagyott oldal a még mindig titkosított archívumok hiányára és csendjére utal.
Többféle kivetítés is központozza a teret, miközben a hangszórók folyamatosan a sivatagi szél hangjait játsszák, fokozva a bevonódás hatását.
A kiállítás egy szélesebb körű kutatási és ismertterjesztési projekt része, amely két könyvet is magában foglal: az egyik (Colonial Toxicity: Rehearsing French Radioactive Architecture and Landscape in the Sahara) egy közel 600 oldalas munka, ami elnyerte a Svájc Legszebb Könyve és a Legjobb Holland Könyvterv díjat is, míg a másik (Colonial Toxicity: Documenting the Radioactive Landscape in the Sahara) egy idén Párizsban kiadott könyv.
Mindezek mellett egy nyílt hozzáférésű digitális adatbázist (The Testimony Translation Project) is bemutatnak, amelynek célja hozzáférhetővé tenni az áldozatok és tanuk írásos vallomásait. A kiállítók cselekvésre szólítanak fel, vagyis a még ma is zárolt dokumentumok megnyitására, illetve az érintett területek kármentesítésére.
Patrick Evans, az UQAM igazgatója szerint a kiállítás „teret biztosít a kutatás, az oktatás és a tervezési gyakorlat találkozásához. Henni az építészetben és a dizájnban használt eszközöket – rajzolás, térképezés és térbeli vizualizáció – mozgósít, hogy rekonstruáljon egy sokáig titokban őrzött témát. Az építészet eszközei nemcsak egy-egy épület puszta megtervezésére használhatók, de komplex történelmi események megértésére, tudásátadásra és állásfoglalásra is.”
A kiállítás plakátja és Marcel M. eredeti vallomásának szkennelt változata (az Observatoire des armements jóvoltából)
A kurátor építészettörténetből és -elméletből doktorált a zürichi ETH-n, ahol később tanított is, ahogy számos más egyetemen is. Jelenleg a McGill Építészeti Egyetemen oktat. Építészettörténészként az épített, lerombolt és elképzelt környezetekkel foglalkozik. Munkáiban a gyarmatosítás, az erőszakos kitelepítés, a nukleáris fegyverek, az erőforrás-kitermelés és a háború mechanizmusai által létrehozott környezetek történetét vizsgálja.
Bár ez a kiállítás az építészet és a dizájn perspektívájából is érdekes, a Roadsteren igencsak rendhagyó témának számít. Ugyanakkor foglalkoztunk már építészet és részecskefizika találkozási pontjaival, például a CERN leendő új campusával, a B777-tel, amelyet alpesi falvak inspiráltak.
(Forrás: Centre de design de l'UQAM, fotók: Benoit Rousseau, Bruno Barrillot, Larbi Benchiha. A poszter grafikáját a Supersysteme tervezte)
szahara | franciaország | dizájn | algéria | kiállítás | atomkísérlet
Liverpool után az otthonodban találkozhat a csúcsteljesítmény és a prémium életmód
Így tapasztalhatjuk meg az igazán autentikus élményeket és személyes vendégszeretet Horvátország minden régiójában
Így néz ki belülről Párizs barlanggá változott hídja
Egy zászló ihlette Bjarke Ingels extravagáns új múzeumának terveit
A ház kerttel vagy kert házzal? Itt már elég nehéz eldönteni
Ebben a folyóparti panzióban ad randevút egymásnak dizájn és kézművesség
Itt a tavasz, a Roadster legújabb lapszáma pedig diadalmas dübörgéssel robog be az életünkbe! A hagyományoknak megfelelően kalandok sora követi egymást a magazin színes, szélesvásznú lapjain, tele inspiráló történetekkel és még inspirálóbb karakterekkel. Mit találhatunk a 220 oldalas magazinban? Elutazunk Varsóba és Szicíliába, találkozunk a szupersztárokat fotózó Agata Serge-zsel, a gyönyörű izraeli színésznővel, Efrat Dorral, megnézzük, hogyan tiszteleg egy párizsi galéria egy magyar belsőépítész előtt, kipróbáljuk, milyen az új Mercedes és Omoda, megmutatunk négy új és lenyűgöző hotelt, végigjárjuk a Dolomitokat egy Audi A6-tal, belekóstolunk Dubai legjobb éttermeibe, és találkozunk a zseniális divattervezővel, Abodi Dórával is. És ahogy mondani szokás, ez még messze nem minden, a magazin még ezeken kívül is rengeteg színes kalandot tartogat!
Különleges csomagajánlatok itt!