Az egyedül utazásba sokan félnek belevágni, ám akik rákapnak az ízére, azok úgy igénylik a rendszeres solo trip-eket, mint a vizet vagy a levegőt. Szűcs Péter író, újságíró, a Peter's Planet blog szerzője, aki rengeteg egyedül átélt kalanddal a háta mögött hiteles forrásként inspirál minket, hogy egyedül keljünk útra.
Kolumbiába utaztam először egyedül életemben. Abban az időben, amikor a latin-amerikai országnak inkább volt rossz híre, mint jó, még nem történt meg a kiegyezés a kormány és a gerillaszervezetek között. Egy amerikai divatlap magyar kiadásának a főszerkesztőjeként dolgoztam akkoriban, a pozíció pedig rengeteg utazással járt. New Yorkba utaztam a legtöbbször, hol egy divatbemutató, hol egy üzleti tárgyalás, hol egy lapkiadással foglalkozó konferencia előadása miatt. Változatos, izgalmas, irigylésre méltó életem volt, de valami mégis nagyon hiányzott belőle. Arra, hogy egészen pontosan mi, akkor jöttem rá, amikor már Kolumbiában voltam, életem első olyan útján, ahol mindenért én vállaltam a felelősséget, és éppen ezért minden jó történetért magamnak lehettem hálás, és minden kellemetlenségért kizárólag magamat okolhattam.
Egyszerre volt felszabadító, felemelő és félelmetes élmény.
Mintha egy új életet kaptam volna a meglévő mellé. Az utazás minden pillanata új világokra nyitott ajtót, korábban ismeretlen érzéseket fedeztem fel saját magamban. Az egyedül utazással a totális szabadság gyönyörűsége és a felelősség súlya egyszerre zuhant a nyakamba.
Az ismeretlenben való folyamatos létezés a jelenben tartott az út alatt.
Mindent élesebben láttam, mint korábban, a jót is, a rosszat is. Tisztán éreztem a manipulációt, éreztem a jó embereket és a jó szándékot, de ugyanígy a feszültséget és a rossz szándékot is. Az egyedül utazással folyamatosan együtt járó váratlan helyzeteket, találkozásokat és próbatételeket kihívásnak vagy ajándéknak vettem. Hamar megértettem, a válaszaimtól, a reakcióimtól függ az utam, és ezzel együtt az egész életem további minősége. Volt, hogy éltem a váratlan találkozás nyújtotta lehetőséggel, volt, hogy nem, mert azt gondoltam, többet veszíthetek, mert nem éreztem tisztának a helyzetet.
Az egyedül utazás során bármikor intenzívebben megtapasztalhatsz olyan dolgokat, ami az egész életedet, az egész világképedet megváltoztathatja, akár a feje tetejére állíthatja. Ha a veszélyt, a bajt keresed, lehet, hogy olyan helyzetbe kerülsz, ahonnan soha többé nem tudsz többé tovább menni az utadon. Kolumbia után egy évvel már nem voltam az amerikai divatlap hazai kiadásának a főszerkesztője, de egyedül akartam utazni, felfedezni és megérteni a körülöttem lévő világot. Függetlenként először Iránba indultam, Grúzián és Örményországon keresztül, autóstoppal és busszal. Azoknál a helyieknél aludtam, akiket az utamon ismertem meg. Az ő életüket, mindennapjaikat éltem. Rácsodálkoztunk egymásra. Én arra, hogy a földön alszanak és esténként verseket énekelnek, ők pedig arra, hogy nem tudok főzni, és bátran felülök egy ismeretlen lóra. (Azóta megtanultam főzni is.)
Életre szóló barátságokat kötöttem a világ különböző pontjain. Megtanultam, hogy egy barátságban nem feltétlenül az együtt töltött idő mennyisége, hanem a kapcsolat minősége és a kapcsolódás mélysége a lényegesebb. Olyan mélységeit ismertem meg a különböző kultúráknak, amiről korábban álmodni sem mertem volna. Boldog, szabad, nyitott és kíváncsi emberré tett az egyedül utazás. A kihívásokkal teli időszakokban – amikor az egyedül utazó ember komolyan megbetegszik, orvosi ügyeletre kell mennie vagy nem tud tovább haladni valamiért – is tanultam és tapasztaltam. Emberségről, magamról, egyedüllétről, összetartozásról vagy érdekekről. Egyedül fedeztem fel többek között Indiát, Brazíliát és Perut. Legtöbbször csak az első éjszakát foglaltam és foglalom le azóta is, amikor felfedezőútra indulok. Volt, hogy azt is megbántam, hogy az elsőt lefoglaltam, mert így nem arra mentem, amerre az áramlás és az első találkozásaim vittek.
A világ meghálálja, ha az utazó tisztelettel és kíváncsian közelít hozzá.
Az első kolumbiai utam óta minden évben egy hónapot Latin-Amerikában töltök. Egyedül, egy hátizsákkal indulok el egy olyan országba, ahol korábban még nem jártam. Történeteket keresek, vagyis inkább hagyom, hogy rám találjanak a történetek, amiket aztán el tudok mesélni, egy regényben, egy kiállításon vagy egy cikkben.
Nem tudom, hogyan alakult volna az életem, ha nem Latin-Amerikába indulok el először egyedül. Egyáltalán, ha nem indulok el egyedül. Visszatekintve nem mondok olyat, hogy bár korábban megtettem volna az első lépést a független élet felé azzal, hogy egyedül utazom. Minden korábbi megélésre szükségem volt ahhoz, hogy akkor induljak el, amikor késő harmincasként elindultam. Azóta tudom, a szabad élet ott kezdődik, hogy az ember leszámol a félelmeivel, a sikeres élet pedig ott, hogy az ember azzal foglalkozik, amit a legjobban szeret, és azokkal tölt időt, akiket a legjobban szeret. Ahhoz, hogy az ember önmaga legjobb társasága lehessen, először szembe kell néznie azzal, amit a legszívesebben elrejtene mások elől. Az egyedül utazás művészete ott kezdődik, hogy az ember megtanul jóban lenni önmagával.
(Képek forrása: Peter's Planet – Szűcs Péter)
A cikk a W by Roadster magazin első számában jelent meg.
utazás | szűcs péter | kolumbia | egyedül utazás | latin amerika
Magyarország ásványvíz-forrásai túracélpontnak is tökéletesek
Megfogni a jövő építőit – Bálint Attila-interjú
Inspirál, feltölt, felszabadít – a W by Roadster magazin egy olyan univerzumba kalauzol, amiben szívesen létezünk. Magával ragadó egyéniségeket és sztorikat mutat be és kínál inspirációt a világ minden tájáról. Szofisztikált, könnyed és elegáns, akárcsak az olvasói.
Az 2024/1. szám tartalmából:
Ha nyár, akkor irány a mediterráneum: különböző alkotókon, helyeken és élményeken keresztül járjuk be a Mediterrán térség legvágyottabb helyeit. Gyönyörű enteriőröket mutatunk be a Balaton-felvidéktől Puglián át egészen Marokkóig, valamint elkalauzolunk a régió leggyönyörűbb hoteljeibe is. Izgalmas, kreatív nőkkel beszélgetünk művészetről, alkotásról és az élet művészetéről. Divatanyagunkban pedig a szabad, korlátok nélküli létezésre inspirálunk.
