Tombor Nelli tizenkét évnyi távollét után hazatért Budapestre, a Roadsternek pedig elmeséli, milyen érzés elengedni New Yorkot.
Egész nyáron azon gondolkodtam, hogyan fogok tudni elköszönni a várostól, ahova felnőtté válásom talán legmeghatározóbb pillanatai kötnek. Megszereztem álmaim diplomáját, megnézhettem Kris Moran díszlettervező irodáját, először láttam Soutine-festményt élőben, produkciót szervezhettem, hallhattam Jane Goodall előadását a New York Egyetemen, kezet fogtam Leonardo DiCaprióval, néztem, ahogy egy hercegnő tunkolja a szaftot a pogácsámmal, és átéltem életem első pánikrohamát egy konyhában.
Egyáltalán el lehet búcsúzni New Yorktól?
Azt tudtam, hogy a MET-et majd felváltja a Szépművészeti Múzeum, a Bryant Parknál lévő nagykönyvtárat pedig a Szabó Ervin könyvtár. A Breads Bakery mennyei csokis babkája helyett majd eszem a Café Kör somlói galuskáját, vagy a sógornőm fánkját (ha ettél már finomat…). De azt, hogy a barátoktól, akiket családomként szeretek, hogyan lehet elbúcsúzni, no arról fogalmam sem volt.
Talán a visszaemlékezés segít. Úgy újraélhetem azt a rengeteg csodás élményt, ami odaköt.
A szülinapi piknikek, a legjobb koncertek, a szakadó esőben futás a Brooklyn Bridge Parkban. A cocoronos vacsorák, a hajnalig tartó fontos beszélgetések. Amikor kétségbeesve, nehéz szívvel ültünk a brownstone lépcsőjén Erika barátnőmmel, mert nem tudtuk, hogyan tovább. Vagy amikor Zoltán megkapta élete egyik legfontosabb munkáját, és sírtunk, majd kacagtunk a Broadway és a 74. utca sarkán. Vagy amikor Francesco Clemente-vel és Alba Primicerivel vacsorázhattam, miközben meséltek nekem a nyolcvanas évekbeli New Yorkról, Basquiat-ról és a Studio 54-ról.
Az utolsó pár hétben a szokásosnál is többet gyalogoltam. Norah Jones, Elvis és Miles Davis szólt felváltva a fülemben, sütött a nap, kétségbeesve, de új tervekkel tele próbáltam képeket gyűjteni emlékbe.
Hetekig azon törtem a fejem, hogyan tudom majd néhány mondatban elmesélni, mi az, amit itt hagyok, mit jelent nekem ez a város. A sok magammal vívott harcon, nehézségen túl olyan szabadságot, olyan lehetőségeket adott, amit egyetlen hely sem ezelőtt.
Sosem felejtem el az első séfem, Chris Gesualdi szavait: a konyhában mindig van mit csinálni. Az igazság az, hogy bármilyen munkám, feladatom volt Amerikában, ez a mondat minden területen megállta a helyét. Mindig lehetne jobb. Azt hiszem, a tökéletességre való törekvésnek éppen az a lényege, hogy minden nap csinálhatod egy picivel jobban.
New York megtanított jobban érteni a világot és saját magam is; ma már tudom, hogy mik a határaim, és miként feszegethetem azokat.
A búcsúesténken azon gondolkodtam, milyen szerencsés vagyok, hogy ezek az emberek a barátaink, és mennyivel több lettem általuk. Amikor becsuktuk az ajtót a vendégek után, egymás nyakába borulva zokogtunk Zoltánnal. Napokig nem tértem magamhoz.
New Yorkból visszavágytunk a gyökereinkhez, hiszen otthona sokféle lehet az embernek, de hazája csak egy van.
Tavaly decemberben elindultunk, de azt hiszem, még nem értünk haza teljesen.
(Fotók: Tombor Nelli és Tombor Zoltán)
met | manhattan | búcsú | nagy sztori | tombor nelli | Bryant Park
Merész kampánnyal robban be a Reebok új kollekciója
A modern luxus nyomában a Range Roverrel
Megérkezett a tél, már ki lehet csomagolni a Roadster legújabb, sorrendben 18. lapszámát. Mit találunk benne? A Costa Smeralda fedélzetén kipróbáljuk, milyen az élet egy tengerjárón Barcelona és Nápoly között. Ellátogatunk a luxusipar nagyágyúival dolgozó Edinas Paper kőbányai műhelyébe, megmutatjuk, milyen finomságokkal lehet átvészelni a hideg hónapokat, és megismerkedünk a római Palazzo Talìával is, amelyet az olasz rendezőzseni, Luca Guadagnino álmodott meg. Aktuális számunkban is rengeteg izgalmas helyszín bukkan fel: ilyen a kanadai Yukon vidék, az Amalfi-part, a Côte d’Azur-on kipróbáltuk, milyen az új Audi S5. Északabbra is elkalandoztunk: a lapszám talán legszimpatikusabb szereplője az a négy norvég fiatal, akik egy elhagyatott halfeldolgozó üzemet alakították át a skandináv ország és talán Európa legcoolabb pontjává. Ezen kívül bemutatunk öt divatbrandet, akiket érdemes követni, megvizsgáljuk, milyen volt az elmúlt száz évben a lejtők divatja és még ezen kívül is rengeteg izgalmas témánk van, de itt megállunk.
Megnézem, mert érdekel!