Ha kubai koktélok, akkor többnyire a Mojito és a Daiquiri ugrik be elsőként, pedig a sziget bárkultúrájának van egy jóval visszafogottabb, kifinomultabb klasszikusa is.
Az El Presidente nem a friss citrusokra és a könnyed nyári hangulatra épít, hanem arra a régi vágású eleganciára, ami a Martini és a Manhattan világát idézi meg.
Csak éppen whiskey helyett rummal.
Az ital az 1910-es évek közepén tűnt fel Havannában, vagyis a kubai koktélok aranykorában, amikor a rum a helyi bárokban nagyjából azt a szerepet töltötte be, mint az amerikai ivókultúrában a whiskey. Az El Presidente ebből a korszakból nőtt ki, és hamar a kubai társasági élet egyik meghatározó szereplőjévé vált.
A név eredete nem teljesen egyértelmű. Az italt leginkább Mario García Menocal kubai elnökhöz kötik, aki 1913 és 1921 között vezette az országot, más források viszont Gerardo Machadóval hozzák összefüggésbe, aki meg az 1920-as évek végének meghatározó politikai figurája volt. A koktéltörténetben ez egyáltalán nem szokatlan eset ez: sok klasszikus ital neve nem ellenőrizhető tényekből, inkább a kor hangulatából, társadalmi viszonyaiból és a bartenderek politikai érzületéből áll össze.
Az El Presidente esetében is inkább a hatalomhoz társított csillogás és a hízelgő gesztusok kultúrája érződik a névválasztás mögött.
Ami biztosabb kapaszkodót ad, az a koktél dokumentált jelenléte a kubai báréletben. 1915-ben már szerepelt John B. Escalante Manual del Cantinero című könyvében, az évtized végére pedig amerikai újságok is úgy írtak róla, mint a kubaiak egyik kedvencéről. David Wondrich koktéltörténész Constantino Ribalaiguának, a legendás havannai El Floridita tulajdonosának tulajdonítja az ital népszerűsítését, és "kubanizált válasznak nevezi Manhattanre".
Ez a megfogalmazás különösen találó. Az El Presidente ugyanis valóban abba a koktélcsaládba tartozik, amelyben a szeszes alap, a vermut és a finomhangolt édesítő vagy likőr együtt hoz létre mély, rétegzett ízvilágot. Szerkezetében közelebb áll a Manhattanhez vagy akár a Martinezhez,
mint azokhoz a citrusos, lazább rumos italokhoz, amelyekkel a Karib-térséget általában azonosítjuk.
A koktél az amerikai szesztilalom idején jutott el szélesebb nemzetközi közönséghez. Az Egyesült Államokból Kubába utazók Havannában nemcsak Daiquirit és Mojitót ittak, hanem El Presidentét is, majd a szesztilalom végét követően ezeket az élményeket vissza is vitték magukkal északra. Később azonban, mint sok más klasszikus rumos ital, háttérbe szorult, ahogy a század közepén az ízlés a könnyedebb, egyszerűbb koktélok felé fordult. A 2000-es évektől aztán a bartenderek és italtörténészek újra elővették a háború előtti receptkönyveket, és ezzel az El Presidente is visszakerült a figyelem középpontjába.
A koktél ereje éppen a finom egyensúlyban rejlik. Az alapját a rum adja, hagyományosan könnyedebb, kubai stílusú változatban, bár enyhén érlelt, visszafogott karakterű rumokkal is nagyon jól működik. A cél nem az, hogy a hordós jegyek vagy a nehéz melaszos tónusok domináljanak, hanem hogy a rum megtartsa az ital gerincét, miközben elegánsan simul a többi összetevőhöz.
Ehhez kulcsszereplőként csatlakozik a blanc, vagyis bianco vermut. Ez a koktél szerkezeti középpontja:
enyhén édeskés, virágos, mégis elég feszes ahhoz, hogy az ital ne váljon gejlé.
A blanc vermut hidat képez a rum és a grenadin között, és éppen azt a kerek, selymes textúrát adja meg, amitől az El Presidente különösen kifinomult lesz. Száraz vermuttal elkészítve elveszne ez a lágyság, ezért nemcsak történetileg, hanem ízlogikailag is a blanc az ideális választás.
A narancsos curaçao visszafogott mennyiségben kerül bele, és ez fontos részlet. Itt nem egy harsány, cukros narancslikőrről van szó, hanem egy kesernyésebb, szárazabb irányról, amely inkább árnyalja, mint édesíti az italt. A grenadin szintén csak finom hangsúly: valódi gránátalmaszirupból érdemes használni, nagyon takarékosan, hogy színt és lágy gyümölcsösséget adjon, de semmiképp se tolja el a koktélt szirupos, nehézkes irányba.
Pont ettől lesz az El Presidente ennyire szerethető. Selymes, összerendezett, aromás ital, amelynek nincs szüksége hangos gesztusokra. Nem a citrus frissességével hódít, és nem is a rum erejét próbálja demonstrálni, hanem elegánsan, szinte észrevétlenül építkezik. A jó változatban minden összetevő a helyén van, és egyik sem akarja túlharsogni a másikat.
Az arányokkal természetesen lehet finoman játszani, és a különböző rumválasztások is érdekes irányokat nyithatnak. De a lényeg ugyanaz marad: az El Presidente akkor működik igazán, ha megőrzi azt a szárazba hajló, precíz, régi iskolás karaktert, amely miatt egykor Kuba legkifinomultabb koktéljaként emlegették.
Hozzávalók:
- 45 ml érlelt, könnyű, kubai stílusú rum
- 22 ml blanc vagy bianco vermut
- 7 ml narancs curaçao
- 1 teáskanál grenadin
- Narancshéjcsavar a díszítéshez
Elkészítés:
A rumot, a blanc vermutot, a narancsos curaçaót és a grenadint jéggel töltött keverőpohárba öntjük, majd addig keverjük, amíg az ital kellően lehűl és szépen összeáll. Ezután leszűrjük egy előhűtött Nick and Nora vagy kupépohárba, végül narancshéjcsavarral díszítjük.
(Forrás: Food and Wine, fotók: Getty Images)
el presidente | karibi | kuba | manhattan | koktél | történet
Liverpool után az otthonodban találkozhat a csúcsteljesítmény és a prémium életmód
A Leica-kamerás csúcstelefon, ami az utazók legújabb kedvence lesz
A frissen őrölt kávé nem csak a ráérős reggelek kiváltsága
Erdőterápia a zuhany alatt, avagy ilyen a stílusos lelassulás a Balatonnál
Legalább 27 ember meghalt, miután tűz ütött ki egy szórakozóhelyen Bangkokban
Étteremtulajdonosok elárulják a legnagyobb hibát, amit a vendégek rendelés előtt általában elkövetnek
Nyár, jó energiák, napfény és csillogás: a Roadster magazin legújabb száma nem kevesebbet ígér, mint hogy még magasabbra emeli ezt az önmagában is nagyszerű évszakot. A nyári lapszámunkban találkozunk a világhírű séffel, Nobu Macuhiszával, aki Robert De Niróval közösen több, mint hatvan hotel és étterem tulajdonosa. Beszélgetünk Makó Szilveszterrel, a hollywoodi sztárok sorával dolgozó fotóssal, és Szu Fudzsimoto japán építésszel is, aki korunk egyik legizgalmasabb alkotója. Elutazunk Marrákesbe, végigjárjuk a portugál El Caminót, és Erdélyben egy igazi tündérmesébe csöppenünk. A milánói dizájnhéten megcsodáljuk az új Hyundai-t, Koppenhágában megnézzük, milyen a pub, amit egy magyar vezet, és találkozunk a vicenzai mesterszabóval, Massimo Pasinatóval is.
Különleges csomagajánlatok itt!