Close
Öt lenyűgöző motorosút egy karnyújtásnyira innen

Öt lenyűgöző motorosút egy karnyújtásnyira innen

Ha létezik több a szabadság érzésénél, akkor az a szabadság érzése lehengerlően szép tájakon, egy bivalyerős motorral, méghozzá elérhető közelségben. Mutatjuk is, mire gondolunk.

Egy motoros már akkor sokkal jobban van, amikor felül a nyeregbe, aztán még jobban és jobban, ahogy húzza a gázkart, maga mögött hagyva a kilométereket, meg az elmúlt időszak felgyülemlett feszültségét, az állandó küzdelmeket, a hétköznapokat.

Valami egészen új veszi kezdetét, még a századik, ezredik úton is. Eltűnik a zsibbasztó napi rutin, mintha sosem lett volna, lemossa az adrenalinfröccs, főleg ha van egy komoly teljesítményű, az éles kanyarokban is pontos motorod. Az meg egyenesen főnyeremény, ha a brutális nyomatékot adó motor egy könnyű, természetes vezetési helyzetet nyújtó vázon nyugszik.

Ezeket a kritériumokat mind kipipálja az új Yamaha MT10-es, amihez ráadásul egy sor speciális alkatrészt is kifejlesztettek, hogy tökéletes túramotort faragjanak belőle. A fordulatszámát a rendkívül alacsony és a közepes közé hangolták, nem nagyon töpreng, azonnal belemar az aszfaltba, ha a gazda száguldani akar. Erre a szigorú erőre utal a „Japán sötét oldala” jelmondat is, ami visszaköszön a különböző kiegészítőkön.

Bizony, akár teljes harci díszben is nekivághatsz az élménymotorozásnak, karóra, sapka, póló, kesztyű, sőt még esernyő is van, meg még sok egyéb, gondosan dizájnolt holmi, ami mind erősíti motor és motoros egységét. (Ez a remek motor 4 348 000 Ft-tól elérhető, ha megkívánnánk.)

Az utak pedig korlátlan lehetőségeket rejtenek, csak menni kell, nem is fontos hová – az viszont mégsem mindegy, hogy hol. Egy hirtelen adrenalinlöketért senki nem megy Japánba (a feeling átérzéséhez elég a Yamaha), mutatunk hát öt utat, ahol bármelyik hosszú hétvégén csapathatod.

Comói-tó

Olaszországba menni bármikor jó, még busszal is, hát még motorral! Rengeteg klassz célpont létezik, mi egy tópartban gondolkoztuk, ahol eleve bővebbek a lehetőségek, és ha már, akkor a túlzsúfolt Garda-tó helyett a tőle nyugatra eső, békésebb társát választottuk. Ha George Clooneynak megérte idejönni egy motorostúrára – olyannyira, hogy mindjárt vett is egy villát a tó nyugati partján –, akkor az egyszeri halandónak sem szégyen.

Mivel a tavat gyorsforgalmi út veszi körbe, a keskeny parti utak kevésbé forgalmasak és szebbek is, mint a Garda-tónál, ahol egyetlen útra zúdul a teljes forgalom. És mivel a Comói-tó nem egy kerek tavacska, hanem Y-alakú, távolról sem unalmas körözgetés megkerülni. Ha sok idő van, nyolcvan látogatható villa közül választhat az utazó, de megéri betérni Como óvárosába is.

Júliai-Alpok

Szlovénia azért is kiváló választás, mert már az odafelé vezető út is élmény: lankás és erdős szakaszok, rengeteg kanyar, príma aszfalt. Az utazás után lehet egyet pihenni a Bledi-tó környékén, mondjuk Kranjska Gorában, ahonnan aztán frissen ébredve hódíthatod meg a Júliai-Alpok. Az 1600 méter fölötti Vrsic-hágón nagy a kísértés, hogy a táj kedvéért levegye a szemét az útról a motoros, de nem tanácsos: rengeteg a hajtűkanyar, és ezek egy része még a világháborúból emlékként ott hagyott kockakövekkel van kirakva.

Kilátás a Vrsic-hágóról

Egy sima kirándulásnak is súlyos élmény, motorral ugyanaz a köbön, utána pedig húzhatod egészen Triesztig, ahol lehet dönteni: tovább a horvát hegyek felé, avagy vissza Budapestre? A szabadidő mennyiségétől függ, de ami addig történt, már önmagában felejthetetlen.

Passo delle Stelvio

Méltán tartják a hágók királyának a több mint 2700 méter magasan vakmerően kanyargó útszakaszt, több tucatnyi hajtűkanyarjával, és a lélegzetelállító kilátással. Mintha egy útikönyv pofátlanul túlszínezett reklámfotója elevenedne meg, a teljesebb felhasználói élmény kedvéért mindenféle díszlettel: tehenek, friss levegő, élénkzöld növényzet.

A Tirolt Lombardiával összekötő utat Carlo Donegani tervezte, öt éven át építették, 1825-ben adták át. Amit ma tud: hetvenöt éles kanyar, folyamatosan változó magasság, hosszabb-rövidebb (de inkább rövidebb) egyenesek. Tehát nem egy monoton ritmusban kanyarog a motoros arrafelé, hanem játszhat a folyamatosan változó sebességgel, különböző dőlésszögeket igénylő kanyarokkal. Aki elkapja a fonalat, könnyen átélhet egy flow-élményt ezen a szakaszon, ahová jó eséllyel vissza is tér majd.

Tátra

Minden kirándulás közül ez a legpraktikusabb, amennyiben egy pillanat alatt oda lehet érni, ehhez tényleg nem kell agyonszervezni semmit. Dobsina környékén ki lehet fogni nyugodt, forgalommentes napokat, amikor maradéktalanul lehet élvezni a meglepően rendben lévő, kanyargós aszfaltot. A Lomnici-csúcsra (2634 méter) vezető út keményen igénybe veszi az embert és a gépet is, de hát éppen ez a cél: minél nagyobb odaadással kell motorozni, az agy annál inkább kikapcsol minden mást, és egy elérhetetlen zugba száműzi a monoton hétköznapokat.

Látnivaló is van bőven: hófödte csúcsok még nyáron is, Árva vára, Csorba-tó, Ruzomberok, Donovaly, Zólyom. Nem akármilyen útvonal, hegyeken, erdőkön át, folyó mellett, fel és alá, tele látnivalóval, ételhez, szálláshoz is jó áron juthat hozzá az utazó.

Transzfogarasi út

A fentieknél vadregényesebb az Erdélyt a Havasalfölddel összekötő kilencven kilométeres útszakasz. A hágó magasabban fekvő része csak júniustól októberig járható. Nem egyszerű terep ez, az építéséhez 6520 tonna dinamitot használtak fel, de szerencsére ma nem háborús övezetre, hanem leginkább egy festményre hasonlít.

Változó minőségű aszfalt, 578 híd, hegycsúcsok, vízesések, patakok – elképesztően tömény élmény. Itt a szokottnál komolyabban kell venni a sebességkorlátozásokat, mert olykor vízátfolyások lephetik meg a gyanútlan motorosokat. Mindezek ellenére – vagy éppen ezért – a vad, zabolátlan természet közelsége örökre szóló élményt nyújt.

Mintha direkt közúti motorozásra tervezték volna annak idején ezeket az utakat az ismeretlenül is áldott mérnökök. A motorodat viszont tényleg arra tervezték, minden adott hát a tökéletes kikapcsoláshoz, csak rajtad múlik a dolog: válassz egy irányt, és indulj!

Close