Hiába fedik le a Föld felületének 70,8%-át, mindennél kevesebbet tudunk az óceánokról. Ép ésszel felfoghatatlan sötétség és mélység jellemzi a bolygó óceánjainak nagy részét. Összegyűjtöttünk néhány érdekességet a titokzatos, végtelen víztömegről.
- A Hold felszínéről is több a tudósok, kutatók információja, mint az óceánok világáról. A Holdon már több ember is megfordult, a Csendes-óceáni Mariana-árokban mindössze hárman jártak. A világ legmélyebb pontja több mint tizenegy kilométerre fekszik a tengerszint alatt.
- Az UNESCO szerint jelenleg körülbelül hárommillió hajóroncs lehet az óceánok, tengerek mélyén, beleértve a Titanicot, vagy Kolombusz Kristóf Santa Maria nevű hajóját is. Ebből egyenesen következik, hogy az óceánok mélyén több leletet és kincset találni, mint a világ múzeumaiban.
- 1997-ben rögzítették egy úgynevezett hirdofonnal a Nagy Bluggy (Big Bloop) hangot. Hiába gondolnánk, hogy a mélységben csend honol, ez cseppet sincs így: földrengések, víz alatti vulkánkitörések, állatok, sőt tengeralattjárók zajai adják össze az óceánok hangjait. A Nagy Bluggy sosem ismétlődött meg, és a mai napig nem tudják, mi adhatta ki magából az egymástól ötezer kilométerrel lévő hidrofonok által is ugyanolyan hangosan rögzített zajt. Ez a valaha rögzített leghangosabb óceáni jelenség, melynek eredete mai napig ismeretlen, csupán találgatni lehet. Hogy vajon egy jéghegytől, földrengéstől, vagy egy, a bálnáknál is hatalmasabb, ismeretlen tengeri élőlénytől származik, még kérdéses.
- Elég mulatságos, de a világ óceánjaira igazi kommentáradat érkezik, ugyanis van rá fórum, értékelhető a Google-on keresztül is. Vannak, akik Aquamant és a dögös sziréneket hiányolják, mások szerint traktorhangja van az óceánoknak, amelyek 4,6-os értékelést kaptak, közel tizenegyezer vélemény alapján.
- A világ leghosszabb hegyvonulatát sem a felszínen kell keresnünk. A Közép-Atlanti-hátság az amerikai kettős kontinens, illetve Európa és Afrika között húzódik, és tízszer olyan hosszú, mint az Andok. Nagyon kevés helyen emelkedik ki a víztömegből, de Izland például egy ilyen hely, azt a szakaszt Reykjanesi hátságnak nevezzük. A rejtélyesség erre a lemeztektonikai képződményre is igaz: a Marsról vagy a Vénuszról is több az információnk.
- Mi történik, ha a hideg és a meleg áramlatok összeütköznek? Kialakulhatnak például gigantikus, tenger alatti vízesések. Közülük a legnagyobb – és így megelőzi a felszíni társait is – a Dánia-szoros (Denmark Strait Cataract) zuhatagja. A Grönlandi-tenger és a Golf-áramlat ütközik össze, és majdnem négyezer métert száll alá a jeges víztömeg. Sajnos mindez láthatatlan, de nagyon fontos szerepet játszik az óceáni ökoszisztémában.
- Annak ellenére, hogy a tengervíz emberi fogyasztásra alkalmatlan, sőt, halálos lehet, a fagyott víz kiolvadás után ihatóvá válik.
- Csak néhány éve bizonyították be, hogy az úgynevezett gyilkos hullám, vagy kóbor hullám mítosza mégis igaz. Ezek a hirtelen felbukkanó, az átlagos hullámoknál kétszer is magasabb és erősebb, vízoszlop-szerű jelenségek nyílt tengeri viharok esetében alakulhatnak ki, és pusztítóak lehetnek. Bár előfordulásuk igen ritka, az ötemeletes ház magasságát is meghaladó hullámoktól a tengerészek, hajóskapitányok sokkal jobban félnek, mint az óceánok csúcsragadozóitól.
- Nem azért kékek a tengerek, mert visszatükröződik bennük az ég – alapvetően kék a tengervizek színe. A víz a napfény színkomponensei közül a kékből veri vissza a legtöbbet, a többit pedig elnyeli. A vörös és narancs hullámhosszát a vízfelszín alatti első tizenöt méter víz nyeli el, ezért a fény kékebb megjelenést kap. Mélyebben a sárga hullámhosszok is kiszűrődnek, végül a zöld színkép is eltűnik, maradnak a lilák és kékek. Ezzel együtt a planktonok is befolyásolják a színét.
- Nemo-pontnak nevezik azt a területet, amely a legtávolabb helyezkedik bármely szárazföldtől. Ezen a misztikus helyen négyezer méter mély az óceán, és egy valóságos űreszköz-temetőt találni odalent. Mivel azon a környékén a legkisebb az esélye az ütközésnek, sok feleslegessé vált vagy veszélyes űreszközt irányítanak oda. Ott nyugszik a MIR űrállomás is.
Ez is érdekelhet:
Ha a műanyagevő enzim nem működik, még mindig bízhatunk a The Ocean Cleanup csapatában, hogy megmentik a bolygót.
(Fotók: Unsplash)
érdekességek | az óceánok világnapja | geológia | föld | óceán | tenger
Hawaiitól Tanzániáig, az egyik legjobb magyar sommeliertől a belga csúcsdizájnerig, az új Rolls-Royce-tól Horvátország titkos gyöngyszemeiig, a Roadster magazin új lapszáma ismét a világ izgalmas, kreatív és hedonistán lüktető ŕétegeibe viszi el olvasóit. Elmegyünk a bécsi három Michelin-csillagos Amadorba, ahol találkozunk Bencze Ádám sommeiler-vel, beszélgetünk Havancsák Terézzel, aki a közelmúltban kezdett el dolgozni az amerikai outerwear brand AETHERnél, Portugáliában kipróbáljuk, milyen a tengerparton száguldozni az új Ferrarival – egész kellemes –, a kortárs irodalom kedvelőinek pedig egy olyan Roadsternek írt Parti Nagy Lajos írással jelentkezünk, ami szerintünk a legjobbjai közé tartozik. Az aktuális számban lesz egy 20 oldalas mellékletünk is, amelynek főszereplője a még mindig rengeteg újdonságot rejtő Horvátország. Ezen kívül is sok színes történetünk van még, úgyhogy ezúttal is érdemes elmerülni a Roadster gazdag és kalandokkal teli világában!
Megnézem, mert érdekel!