Hat nagyon meghökkentő érdekesség Japánról, amiről lehet, hogy még sohasem hallottál

Tudtad, hogy Japánban köszönéskor a meghajlás szöge 5-től 90 fokig terjedhet? Vagy hogy van olyan vonat, amelyik 320 km/órával közlekedik, másodpercre pontosan érkezik és a kitakarítására pontosan hét perc áll rendelkezésre? Esetleg azt, hogy a távol-keleti szigetországban a WC státuszszimbólumnak számít? Íme egy izgalmas gyűjtés a felkelő nap országáról.

Nyáron mutatták be a Kotaro Isaka japán regényíró Bullet Train c. könyve alapján készült filmet, ami a magyar mozikba A gyilkos járat címmel került, ennek apropóján készült el ez a gyűjtés a Sony Pictures jóvoltából. És hacsak nem vagy megrögzött Japánrajongó, akkor biztosan sok újat tudhatsz meg a film kapcsán a szigetországról.

Kiöregednek a jakuzák?

A világ egyik legismertebb és legrégebbi bűnszervezetének története a 17. századra nyúlik vissza. A jakuzák tagjai eleinte utcai árusok és szerencsejátékosok voltak, a második világháború után azonban egy gengsztercsoporttal egészültek ki. Az 1990-es évek első feléig a jakuzák és a japán kormány hallgatólagos megállapodásban voltak egymással. E szerint a jakuzák folytathatták illegálisnak számító tevékenységeiket cserében a turisták védelméért és a rendőrségnek eljuttatott alvilági hírekért, 1995-ben azonban elmérgesedett a viszonyuk. A kormány immár fellépett a szervezett bűnözés ellen; ez ugyan nem jelentette a jakuzák bukását, de őket sújtja leginkább a Japánban egyre nagyobb problémát okozó társadalmi elöregedés, mert a mai fiatalok számára már korántsem olyan vonzó a gengszterélet, mint az elődeiknek volt. A hagyományaik mindig érdekesek lesznek, A gyilkos járatban is természetesen jakuzák mozgatják a szálakat.

Nem mindegy a meghajlás szöge

Japán filmekben gyakran láthatjuk, hogy meghajlással köszöntik egymást. A gesztus mögött valójában erős filozófia és még erősebb matek áll. A japán társadalomban nagymértékű a hierarchia, így a meghajlás szöge sem mindegy: minél tiszteletreméltóbb egy személy, annál mélyebben kell meghajolni előtte. Egy általános üdvözlés öt fokos szögben történik és maximum 45 fokot ölel fel. A 90 fokos meghajlás rendkívüli ritkaságszámba megy, csak a legnagyobb hatalmú embereket üdvözlik így.

A csodavonat, ami másodpercre pontosan érkezik

Japán az 1964-es tokiói olimpiára elrendelte a vasútvonal kiépítését, amellyel megmutatták a világnak, hogy csúcstechnológia kifejlesztésével és alkalmazásával a második világháborúban elszenvedett veszteségek után képesek talpra állni. A világszerte ismert nagysebességű, 320 km/órával közlekedő tájfun-és földrengésbiztos vonatok, a sinkanszenek évente összesen fél percet késnek, a személyzetnek pedig mindössze hét perc áll rendelkezésére a szerelvények kitakarítására, amelyek így is csillognak a tisztaságtól.

A vonatokon (angolul bullet train) a kalauzok a kocsiba be-és kilépéskor is meghajolnak. A film ugyan egy 12 órás éjszakai utat mutat be, de a valóságban a Tokió-Kiotó közti 515 km-es távot 140 perc alatt teszi meg a száguldó vonat. Dedikáltan csendes fülkéket és bárt ne keressünk a valódi sinkanszenen, hisz ezek a stúdió ötletei voltak, de anime figurával simán találkozhatunk.

Anime a vonaton

Japán és az anime elválaszthatatlanok. Ugyan az anime rajzfilmet jelent, de mára rengeteg tematika szerint külön célcsoportoknak szólnak anime filmek, sorozatok, videójátékok. Kihagyja vajon az amúgy a japán életet átölelő anime a vonatokat? Természetesen nem; a japán vonatokon csöppet sem szokatlanok a különböző animékből merített, nagyon látványos tematikák. Japánban nemcsak azért utaznak, hogy eljussanak A pontból B pontba, hanem magáért az utazás élményéért is, így van pl. kívül-belül teljesen Pokémon-tematizált vonat vagy épp Hello Kitty bullet train.

Természetesen A gyilkos járat sem maradhatott anime nélkül: a fehér-rózsaszín színekben feltűnő hatalmas szemű animét, a Momomont kifejezetten a film kedvéért alkották meg. Ha anime rajongó vagy, akkor bizonyára észrevetted, hogy egy egész anime csoportot kreáltak a film miatt, amelyek feltűnnek Brad Pitt mögött a tokiói állomáson.

WC, mint státusszimbólum

Az okosvécék forradalma az 1960-as években indult Japánban, manapság pedig a társadalmi jólét mérőeszközeként is szolgál. Nem csoda, hiszen olyan luxusfunkciókkal rendelkezik, mint az ülőke fűtése, automatikus fel-és lehajtása, sőt zene is segíti a teljes ellazulást, és akkor a tökéletes (le)öblítőrendszerről még nem is beszéltünk. Mi több, Japánban akad olyan gyártó is, akinek még saját wc-múzeuma is van. Hogy A gyilkos járatban is fontos szerepet kapott, az Brad Pittnek köszönhető, aki a forgatás előtti napon dobta be az ötletét a rendezőnek. A kellékeseknek gyorsan kellett tehát lépnie, de a színész elégedett volt az eredménnyel és elidőzött a funkciók kipróbálásával, mielőtt leforgatták volna azt a jelenetet, amikor a wc-ben elbújva keresett menedéket a többi gyilkos elől.

A reklámok hősei Hollywoodi sztárok

A nyugati kultúrákkal ellentétben Japánban a reklámfilmekben szereplés nem jár megbélyegzéssel. Sőt, olyan színészek tűnnek fel a gyakran szürreálisan humoros produkcióikban, akiket a szakma kiválóságának tartanak. Az a trend, hogy a japán reklámokban hemzsegnek a nyugati sztárok már a 80-as éveken kezdődött és napjainkban is virágzik. Nem meglepő például, ha Brad Pitt megtáltosodik egy japán gyártmányú jegesteától, ha Bruce Willis japánul beszél egy autóreklámban vagy ha Natalie Portman haja japán gyártmányú sampontól fénylik, és erre épít az Elveszett jelentés című zseniális film is.

(Fotók: Getty, Unsplash)