Ilyen a kliséken túli Erdély Nyáry Krisztián szerint

Erdély – a székelykapun túl – ez a címe a Spektrum vadonatúj saját gyártású sorozatának, amely október 31-től fut a csatornán. Az ismeretterjesztő sorozat egy különleges road movie lesz, amelynek főszereplői Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész, könyvkiadó és kommunikációs szakember, valamint fiatal felnőtt lánya, Luca, aki neves slammer, író, újságíró. A sorozat helyszíne Erdély, ahogy még sosem láttuk, a székelykapun túl.

A vadonatúj produkció a Spektrum várakozásai szerint az a műsor lesz – hasonlóan a közelmúlt saját gyártású sorozataihoz –, amely új nézőpontból különleges ismereteket ad, és amit másutt nem láthatunk.

A hatrészes Erdély – a székelykapun túl sorozat célja nem más, mint bemutatni a Spektrum nézőinek a 21. századi izgalmas, modern Erdélyt. Túllépve a sztereotípiákon, megmutatni, hogy a hagyományokon túl a mai, progresszív, virulóan eleven Erdély mást is jelent: tradíciói színesebbek, mint gondolnánk, gasztronómiája páratlan, a gazdasági elmaradottság a múlté, és pezsgő kulturális élet várja az odalátogatókat.

Nyáry Krisztián és Luca harmincegy nap alatt járták végig Erdélyt. Megfordultak huszonkét erdélyi városban, és összesen több mint 11 ezer kilométert tettek meg. Apa és lánya együtt látogatnak el a tordai sóbánya futurisztikus világába – amely a világon egyedülállóan az egyik legnagyobb, ember alkotta föld alatti terület óriáskerékkel, csónakázótóval –, megmutatják egy kolozsvári fine dining étterem kínálatát, egy székely ortodox templom fülledten erotikus faliképeit, elkalauzolnak Erdély legfelkapottabb siklóernyő starthelyére, elmennek a híres kolozsvári Ószer piacra, járnak cseppet sem hagyományos ruhaszalonban és megunhatatlanul pezsgő könyvfesztiválon, a szaploncai vidám temetőben, kóstolnak erdélyi street foodot, alszanak Drakula-hotelben, és felmásznak Európa egyetlen, huszonkét méteres magasságú, ultramodern, fém Krisztus-kilátójába is, ami ugyanúgy rabul ejti őket, mint a csíkszeredai világhírű mobilház-manufaktúra. A kalandok során Nyáryék találkoztak ortodox pappal, street food grillmesterrel, világcsúcstartó siklóernyőzővel, de a mai modern hálózatkutatás világhírű tudósával, Barabási-Albert Lászlóval is, aki Erdélyből indulva hódította meg a világot.

A premier alkalmából megkértük Nyáry Krisztiánt, hogy írja meg nekünk, mit gondol Erdélyről, hogy lássuk, miért is érdemes hétről hétre követni a kalandjaikat a Spektrum műsorán.

Erdély 2.0

Erdélyt mindenki ismerni véli, majd mindig kiderül, hogy meglepően keveset tudunk róla. Például, hogy a Magyar Királyság Romániához került része nagyobb, mint a mai Magyarország. E területnek csak felét teszi ki a Királyhágótól a Békás-szorosig tartó történelmi Erdély, s ennek is nagyjából harmada Székelyföld, amit sok magyarországi magyar az egész régióval azonosít. Ráadásul a székely sztereotípiák sem igazak: ebben a többségében magyarok lakta két és fél megyében sem csak a Tamási Áron regényeiből ismerős atyafiak élnek, akik borvizet és pálinkát isznak fatornyos falvakban, egész nap huncut adomákat mondanak, és rendszeresen lenyomják szkanderben a medvét. Persze aki erre a sztereotipikus, egy-pont-nullás Erdély-képre kíváncsi, az is megtalálja a számítását, csak éppen le kell mondania számos ismeretről és még több élményről.

Nem fogja megtudni például, hogy a régió városaiban pezsgő kulturális élet zajlik: Erdély a színház, a képzőművészet és az irodalom terén nagyhatalom. Hogy a régió gazdasági elmaradottsága is a múlté, az ipari fejlődése lendületesebb a hazainál, és sikeres vállalkozóitól sokat lehet tanulni. Hogy a gasztronómiai kultúrája változatosabb, mint a magyarországi. Hogy létezik és virágzik a modern Erdély, és a hagyományok is sokkal színesebbek, mint amit a kilencvenes évek, máig ható magyarországi tévéadásai közvetítettek. Az Erdély – a székelykapun túl című sorozatot azoknak készítettük, akik ennek a varázslatos régiónak változatos kulturális, idegenforgalmi és természeti kínálatára, Erdély ezernyi arcára kíváncsiak.

Harminc nap intenzív forgatás nem kevés, hatszor egy órában sok mindent el lehet mesélni, de még így sem elég mindenre. A Spektrum televízióban október 31-től hetente látható sorozat ötletgazdái ezért azt találták ki, hogy Luca lányommal együtt járjuk be Erdélyt, és olyan témákat mutassunk be, amelyek egyaránt érdekesek egy középkorú férfi és egy húszéves lány számára. Az alábbiakban megpróbálok felsorolni hat dolgot, amelyeket kár lenne kihagyni egy Erdélyt megismerni vágyó, nyitott szemű utazónak.

1. Gasztronómia

Az erdélyi konyha régi rajongója vagyok, Kövi Pál legendás szakácskönyve, az Erdélyi lakoma a gasztronómiai bibliám. Már ez a könyv is egy változatos, multikulturális ízorgiát ír le: a magyar mellett a román, szász, zsidó, örmény és a szombatos konyhát is. Utóbbi ma már sajnos nem élő gasztrokultúra, csak receptgyűjtemények elsárgult lapjain él tovább. A filmsorozat egyik epizódjában Cserna-Szabó András barátommal megkíséreljük rekonstruálni a szombatosok füstölt libahússal főtt paszulylevesét. A mai erdélyi konyha azonban nem csak régi tradíciók ápolását jelenti: a régió nagyvárosaiban igazi gasztronómiai forradalom zajlik. Lucával a kolozsvári Via éttermet látogattuk meg, ami nekem, húsevőnek, és neki, vegetáriánusnak egyaránt felejthetetlen ízélményeket kínált. (A vegetáriánus kínálat Kolozsváron amúgy is lekörözi a magyart.)

Akit ízlése vagy pénztárcája nem a fine dining felé vezet, az szó szerint az út szélén is találhat csodákat. Egy kamionosparkolóban vagy egy ócskapiacon is olyan faszénen sült miccset lehet enni, hogy azonnal kiverjük a fejünkből a gyorséttermeket. (Csak azt kell kifigyelni, hol állnak sorba a helyiek.)

2. Utazás földön, levegőben

Egy road movie-nak – akárcsak egy sima turista kalandnak – legfőbb közlekedési eszköze az autó. Tíz-tizenöt éve még vakmerő vállalkozásnak számított Erdélyben letérni a főútvonalról, mert könnyen elfordult, hogy az egyszeri sofőr aszfaltot csak nyomokban tartalmazó útra tévedt. Ma már az okozza a meglepetést, hogy többnyire kifejezetten jó minőségű úthálózat köti össze a legkisebb településeket is. Persze így sem árt az óvatosság: ha ritkábban is, mint régen, de azért összeakadhatunk komótosan szekerező fuvarosokkal és az úttesten nyájat terelő juhászokkal. (A Királyhágónál ma is könnyen beragadhatunk két araszoló kamion közé, ezért aki Dél-Erdélybe igyekszik, annak az M5-ös autópálya folytatásaként Aradtól Nagyszebenig tartó autópályát ajánlom, amelynek már csak egy kisebb szakasza áll építés alatt.)

Mi ennél kalandosabb közlekedési eszközöket is igénybe vettünk: a Székelyudvarhelyhez közeli Transylvanian Adventure Park kínálatából Luca kipróbálta a siklóernyőzést, én pedig buggy autóval vágtam neki a hegyi terepnek, és még egy erdei patakmederben is vezettem. Ha télen visszamegyek, a motoros szánt sem fogom kihagyni. A Gyilkos-tavat helyben bérelhető elektromos kerékpárral kerültük meg, Kézdivásárhelyen pedig hőlégballonnal lebegtünk át a Kézdi-medence felett.

3. Fesztiválok

Erdély színes kulturális kínálatából nyáron fesztiválokon érdemes csemegézni. A Kolozsvári Könyvvásár nekem félig-meddig szakmai kötelező program, de egy hosszú hétvégét másnak is érdemes lehet erre az időszakra időzíteni: ilyenkor a Bánffy-palotában és más helyszíneken lehet találkozni az erdélyi és az anyaországi irodalmi élet-színe javával. Kisebb magyar kulturális fesztivál az Egyfeszt nevet viselő Gyergyószentmiklós központú rendezvénysorozat, ahol remek utcaszínházi produkciókat láttunk.

Akit a multikulturális programok érdekelnek, az ki ne hagyja a kolozsvári TIF-et, azaz az Erdélyi Nemzetközi Filmfesztivált. Ilyen kategóriájú filmes eseménye Magyarországnak egyelőre nincsen: az sem meglepő, ha a kincses város utcácskáin bolyongva valamelyik világsztárba botlunk. Akár jegy nélkül is kiváló filmeket nézhetünk a Fő téren elhelyezett hatalmas szabadtéri vetítővásznon. Egyik kedvenc erdélyi helyszínem a boncidai Bánffy-kastély, amelyet romjaiból újítanak fel rég-új tulajdonosaik. A kastélypark több kulturális rendezvények is helyet ad, rendeznek itt színházi előadást és komolyzenei koncertet is, de legfőbb különlegessége az Electric Castle fesztivál. Ma már nemcsak az elektronikus zene miatt látogatnak ide fiatalok tízezrei a világ minden szegletéből, hanem a különleges fényművészeti installációk miatt is.

4. Román és szász Erdély

A Magyarországról érkező utazó érthető módon kíváncsi Erdély magyar emlékeire, de nagy hiba lenne kihagyni a román és a szász kulturális örökséget. Ezek közül most csak három izgalmas látnivalót sorolok fel. Semmihez sem hasonlítható élmény Szaplonca község román temetőjében sétálni. A kékre festett fakereszteken különleges, naiv festmények és fanyarul humoros feliratok állítanak emléket az elhunytaknak: a vidám temető lakói rövid monológokkal köszöntik az élőket. Hasonlóan meglepő élmény volt, amikor Almásszelistyén az apró ortodox fatemplom erotikus freskói elől elhúzta a függönyt a vendégszerető pópa. Az egykori festőt a bűnök és a pokolbéli bűnhődés ábrázolásakor elragadta a fantáziája, és valahogy mindig a szexuális együttlét variációi jutottak eszébe.

Aki pedig Erdély egykor meghatározó harmadik nemzetiségének, a szászoknak kultúráját akarja megismerni, annak érdemes végigjárnia Királyföld megmaradt erődtemplomait. Ha csak egy ilyenre jut idő, akkor Berethalmot ajánlom, ahol az egykori német kisváros román lakói szépen felújítva becsülik meg elődeik örökségét. Az erődben bementünk abba a középkori békülőszobába, ahová a veszekedős házaspárokat zárták a békeszerető szász polgárok.

5. Vadállatok

A magyarországi sajtó előszeretettel ad hírt az erdélyi medvetámadásokról. Aki csak innen tájékozódik, azt hiheti, hogy Marosvásárhely főterén ki sem szállhat a kocsijából, mert azonnal elviszi egy feldühödött óriásgrizzly. Ez persze nincs így, ám a veszély valós. Alaposan körüljártuk a témát: beszéltünk erdésszel, főállású állatvédővel, láttunk medve által feldúlt házat, felkerestünk egy elgázolt medvebocsokat gyógyító állatorvost is, ám nem állítom, hogy meg tudnám mondani, mi a megoldás.

A Hargita megyei Borzonton ellátogattunk egy különleges medveleshez, amelynek életét élő stream adásban is követheti az érdeklődő. A les maga egy hang- és szagszigetelt házikó, ahonnan törhetetlen üvegablakon keresztül lehet nézni a tőlünk néhány méterre evő, fürdőző vagy csak lustálkodó medvéket, akik némi kiegészítő elemózsiáért látogatnak el a tisztásra. Ha medve éppen nem akad, nyulat, vadmadarakat és vaddisznót szinte biztosan megfigyelhetünk itt.

Hatalmas élmény volt a kárpáti bölényekkel való találkozás is: a WWF és a román társszervezetek a déli Kárpátokba telepítik vissza a 20. század közepén kihalt, sokáig csak állatkertekben élő patásokat. Az erdei bölénycsordákat nehéz megtalálni, a kijelölt turistaútvonalat igyekeznek elkerülni. Nekünk – profi rangereknek köszönhetően – mégis sikerült találkoznunk egy példánnyal: elképesztően fenséges látvány volt, ahogy Európa legnagyobb élő emlőse, ügyet sem vetve ránk, átballagott egy tisztáson.

6. Erdélyi sci-fi bányák

Végezetül két olyan élményt szeretnék megosztani, amelyekhez foghatóan meglepőt sehol a világon nem láttam. Az egyik a tordai sóbánya mélyén elhelyezett szórakoztatóközpont. Az egykori Magyar Királyság legfontosabb sóforrása ma már bányaként nem üzemel, ám a hegy gyomrába vájt hatalmas, sókristály csarnokokkal valamit kezdeni akartak a hatóságok. Nem tudom, kinek jutott eszébe, hogy minigolf-pályákat, csónakázótavat és egy komplett óriáskereket telepítsen a mélybe, de az biztos, hogy szedett valamit.

A szürreális ötletből olyan látványosság született, ami ha Amerikában lenne, a világ legfelkapottabb turisztikai célpontjai között emlegetnék. Ha a high tech lifteken lemegyünk az egykori tárnába, olyan látvány fogad, mintha egy fantasztikus film űrbázisán járnánk. Másfajta sci-fi élményt kínál a félig elhagyott bányaváros, Balánbánya.

Erdély egyik legszebb természeti környezetében, a Balán-havas lábánál fekvő városkában a szocializmus idején közel húszezren laktak, többségük a közeli rézbányában dolgozott, és a gyorsan felhúzott panelházakban élt. A rendszerváltás után a bánya bezárt, a lakosság nagy része elköltözött. Az üres, lassan pusztuló háztömbök között nyugodtan le lehetne forgatni a Szárnyas fejvadász következő epizódját. Ebben a városkában nőtt fel Barabási Albert László világhírű hálózatkutató, akivel végigjártuk gyerekkorának helyszíneit, és még egykori iskolája düledező épületébe is bemásztunk.

utazás | nyáry krisztián | sorozat | erdély | spektrum