3D-nyomtatott portrékat készítő művészt is díjaztak az Esterházy Art Awardon

Koós Gábor, Pap Gábor és Vékony Dorottya kapott díjat az idei Esterházy Art Awardon. A közönség idén is kiválaszthatja a kedvenc alkotásait, a közönségdíj eredményét szeptember 11-én hirdetik majd ki.

273 művész jelentkezett a kilencedszer meghirdetett Esterházy Art Award pályázatra, ebből 21 pályaművet jelölt a díjra a független nemzetközi szakmai zsűri. A díjra jelöltek válogatott műveiből rendezett What We Believe In – AMIBEN HISZÜNK című kiállítás 2025. június 6-tól 2025. szeptember 14-ig látható a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeumban.

Bizonytalan időket élünk: az irányvesztés, az álhírek és a neoimperialista politikusok világszerte kéz a kézben járnak. A művészek ezekre a jelenségekre (is) reagáltak, de nem a napi politika kisszerű perspektívájából, hanem vagy kívülállóként, az eseményeket egy széles idő-horizonton elhelyezve vagy éppen a személyes élményeik feldolgozásával. Sok pályamű egy elszigetelt szigethez hasonlítható, ahová a művészek visszavonultak. Sokakat saját családtörténete, saját ereje vagy egyéni mitológiája foglalkoztatja.

A díjra jelölt művészek közül sokan saját világot, illetve magánmitológiákat teremtettek maguknak.

Mindemellett a szervezők arra kérték a kiállító művészeket, hogy fogalmazzák meg rövid válaszukat arra a kérdésre, hogy miben hisznek (erre utal a kiállítás címe is), ahogy írták, „a feltett kérdést az elmúlt években felerősödő irányvesztés, kilátástalanság érzése motiválta.” A válaszok olvashatóak a kiállítás teremszövegein.

Önvizsgálat, falusi hulladék és termékenység

Az idei három díjazott – Koós Gábor, Pap Gábor és Vékony Dorottya – közt egyenlő arányban oszlik meg az összesen 15 000 euró értékű díj. A zsűri értékelése szerint...

Koós Gábor (1986 Losonc, Budapesten él és alkot) művészetét az önvizsgálat, az emlékek keletkezése és megőrzése ösztönzi. Felületeket tapogat le, hogy feltárja, mi van alatta és mögötte. Koós új eszköze a fotogrammetria:

kétdimenziós fényképekből háromdimenziós formákat rekonstruál, amiből rögtön következik egyfajta indexikalitás: az ábrázolt és az ábrázolás közötti tagadhatatlan kapcsolat.

A technológiából eredő glitchek a pontfelhőben olyan nyomokká válnak, amelyek szembesítenek minket a leképezésben rejlő kihívásokkal, és egyben megismételhetetlenné teszik az anyagszerű voltukban létező szobrokat.

Dicsérni jöttem a magyar ugar cézárját, nem temetni. Mert a háztáji szemétből, a falusi hulladékból, a kiskerti televényből két-három év alatt kinőtt valami originális és nagyszerű. Felesleges most már józsefattillázni, derkovitsozni és basquiatozni, mert Pap Gábor (1991, Szentes, Öcsödön él és alkot) jött, látott és győzött. Mert nagyot álmodni, és

teremtett egy vadonatúj, originális, Pap Gábor-i világot, zsákvászonból és akkumulátorból, egércsapdából és festőpalettából, kenyérvekniből és drótkerítésből, saras szalmából és LED-szalagból, energiaitalos-dobozból és formázottvászonból.

Isten háta mögött, de sub specie aeternitatis teremtette meg a gigantikus vályogmonstrumot, a falakat áttörő óriáskígyót, a saját farkába harapó Uroboroszt, a sivataggá váló folyómeder öko-mitologikus ősszellemét, azt a trójai falovat, aminek hátán Öcsöd belovagolhat (bekígyózhat) a kortárs művészet white cube szentélyébe.

Vékony Dorottyát (1985, Debrecen, Budapesten él és alkot) évek óta a termékenység témája, vagyis az élet alapjai foglalkoztatja. Míg korábbi munkáinak középpontjában az ember állt, a „Kiterjesztett virágzás / Extended Blooming” című sorozat a növényvilággal foglalkozik. A környezetszennyezés és a monokultúrás mezőgazdaság a rovarpopuláció, köztük a beporzók csökkenésével fenyeget. Vékony Dorottya munkájában ezért a rovarok, azaz a beporzók számára sokkal vonzóbb virágokat alkotott, egyfajta fotográfiai géntechnológiát alkalmazva.

A génmódosítás és új fajok nemesítése azonban bonyolult etikai és ökológiai kérdéseket is felvet.

Az optimalizálás és a teljesítményfokozás egyensúlytalansághoz vezethet. Az installáció tehát azt a kérdést is felveti, hogy: mi valódi, és mi az illúzió? A zsűrit a kutatási téma következetes továbbgondolása győzte meg. Míg a képek első pillantásra szépségükkel ragadják magával a nézőt, bennük elmélyülve azonban számos dologra asszociálhatunk és aktuális társadalmi témákat érintenek. Az installáció hidat képez a tudományos spekuláció és a művészi reflexió között, és gondolkodásra késztet a természet jövőjéről, az ember felelősségéről, valamint a technológia és a környezet közötti törékeny egyensúlyról.

Négy évszázados hagyomány

Az Esterhazy Privatstiftung 2009-ben alapította az Esterházy Art Award-díjat. A díj odaítélésével folytatódik az Esterházy hercegi család négy évszázadon keresztül gyakorolt, nagy hagyományokkal rendelkező mecénási tevékenysége.

Az elismeréshez kapcsolódó, kétévente a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeumban rendezett kiállítás a fiatal magyar művészeti szcéna legmértékadóbb áttekintésének minősül.

A díj odaítélésével az alapítvány célja a kiemelkedő tehetségek és nemzetközi megjelenésük támogatása. A díj odaítélése után számos művésznek sikerült a nemzetközi áttörés.

A három díjazott mű jutalma fejenként 5000 euró és a közönség is újra szavazhat kedvenc alkotására. A közönségdíjas művész jutalma, hogy részt vehet a díjazottak 2026 áprilisában, a kismartoni Esterházy-kastély történelmi tereiben nyíló kiállításán. Külön kihívást jelent majd számukra, hogy hogy helyezik párbeszédbe alkotásaikat az Esterházy-kastély 18. és 19. századi történelmi dísztermeivel.

(Forrás, fotók: Ludwig Múzeum, a nyitóképen az EJTECH pályaműve látható)

esterházy | díj | művészet | Esterházy Art Award | ludwig muzeum | kiállítás