Egy titokzatos fantomsziget tartja lázban évszázadok óta a Kanári-szigetek lakóit

Szent Brendan a bibliai ígéret földjét kereste, de San Borodónt találta meg, amely optikai illúzióként újra és újra megjelenik.

1957 szeptemberében egy este Manuel Rodríguez Quintero fotós a Kanári-szigeteken, La Palma nyugati domboldalain túrázott, amikor egy különös alakzatra bukkant az Atlanti-óceánon. A körvonala kristálytisztának tűnt a lenyugvó napban. Egy sziklás szigetet látott, amelyen két két hegycsúcs magasodott. Quintero megdöbbent, de kezébe vette a fényképezőgépét és elkattintotta.

Fotója pedig hamarosan pedig bekerült a spanyol sajtóba is.

Azóta pedig mindenki a mitikus San Borodón sziget titkára kíváncsi.

Kezdjük a történet elejénél!

Marcos Martínez Hernández, a madridi Complutense Egyetem kanári-szigeteki filológusa szerint San Borodón legendája a 16. század óta jelen van a helyi kultúrában. A fantomsziget művészek sorát inspirálta, legyen szó a festészetről vagy az irodalomról.

A rejtélyes hely a megfoghatatlan utáni vágyódás szimbóluma,

ugyanakkor azt a félelmet is megtestesíti, hogy egy napon a térséget alkotó vulkáni szigetek is semmivé válnak.

A fantomsziget mítosza egy ír szenttel kezdődött. A legenda szerint a hatodik században Szent Brendan kihajózott az Atlanti-óceánra, hogy megkeresse a bibliából ismert ígéret földjét. Legénysége papokból állt és hét éven keresztül bolyongtak az elvarázsolt szigetvilágban.

Az egyik sziget partja mellett lehorgonyoztak, kiszálltak a hajóból és misézni kezdtek. Ekkor azonban azt érezték: megmozdul a lábuk alatt a talaj. Még időben sikerült a elmenekülniük, de legnagyobb döbbenetükre a következő pillanatban azt látták, hogy a sziget elmerül. Ekkor jöttek rá, hogy valójában egy óriási bálnán álltak. Ez a vándor bálna bolyongásuk részévé vált, újra és újra előkerült, a húsvétot pedig minden évben a hátán ünnepelték.

A gyarmatosítóknak is rendre felbukkant

Szent Brendan legendája a tengeri felfedezések idején élte aranykorát. A hatalmas, végeláthatatlan vizek ugyanis megteltek felfedezőkkel, kalandvágyókkal, kalózokkal, utazókkal és kereskedőkkel. Céljuk pedig ugyanaz volt:

új vidékeket felfedezni.

A Kanári-szigetek is ennek a része volt, hiszen a spanyolok gyarmatosították a 15. században, hamarosan pedig a kalandorok népszerű központjává vált. A rejtélyes szigetet ők is rendre megpillantották.

Elsüllyedt vulkáni sziget vagy csak illúzió?

Luis Regueira Benítez, a helyi múzeum archeológusa szerint a légkör optikai csalódása okozza, hogy megjelenik egy sziget a látóhatáron, miközben az valójában nincs is ott. A tudósok azonban nem tudják száz százalékosan, mi okozza ezt a furcsa látványt, miként abban sem biztosak, hogyan volt képes ezt Quintero egy fényképen megörökíteni.

Az illúziót a fénytörő hatás is okozhatja, ami felnagyítja a horizonton lévő távoli objektumokat és tárgyakat, legyen szó egy meglévő sziget árnyékáról, tükröződéséről, vagy éppen La Palma vulkáni iker csúcsairól.

Az éhezőknek reményt adott, a helyi kultúrát alakította

Regueira egy levéltáros kollégájával együtt a térképek segítségével a legenda legmélyére ásott, végül pedig egy tudományos publikációban foglalták össze következtetéseiket. Az elveszett sziget című írásban számos beszámolót említenek, amelyek a titokzatos sziget megtalálására tett utazásokról szólnak.

Kiderült, hogy a legélénkebb kutatások a titokzatos sziget után a 18. században indultak, amikor is hatalmas éhínség lett úrrá a Kanári-szigeteken. Mivel Szent Brendan a bibliai Paradicsomot kereste, mindenki meg volt győződve arról, hogy az utópisztikus hely gazdag termőképességével minden problémára megoldást jelenthet.

A szigetet nem találták meg, megszületett azonban a rejtélyes neve: San Borodón.

A mindennapok részévé vált San Borodón legendája

A racionalizmus azonban nem tud felülkerekedni a legendákon. San Borodón most is ott van a helyi vállalkozások, az utcák, a falvak nevében. Versek, dalok és számtalan műalkotás témáját adja, a gyermekek pedig San Borondón mítoszát olvasva nőnek fel.

Megmaradt a képzeletük, az álmaik és a nyelvük részeként.

2005-ben David Olivera és Tarek Ode fotósok úgy döntöttek, hogy tesztelik, mennyire hisznek még a helyiek San Borondónban. A szigetország művészeivel folytatott titkos, egész éven át tartó együttműködésüket követően La Isla Descubierta (A felfedezett sziget) címmel összeraktak egy kiállítást, benne egy kitalált 19. századi botanikai naplóval, amelyek San Borondón tájait, növény- és állatvilágát ábrázoló rajzokat tartalmaztak.

„Az volt a szándékunk, hogy valami újat vigyünk a legendába” – mondja Olivera, hozzátéve, úgy mutatták be, mintha egy történelmi archívumot fedeztek volna fel.

A fikció nagyobb sikert aratott, mint azt remélték.

A mítosz pedig ismét, még élénkebben visszatért a Kanári-szigetek lakóinak életébe. Sokan a mai napig meg vannak győződve arról, hogy a sziget egykor valóban létezett, de a vulkáni szigetek jelentős részéhez hasonlóan a hullámok alá süllyedt, mások pedig továbbra is hiszik, hogy egyszer felbukkan és beteljesíti sorsát az ígéret földjeként.

(Forrás: Atlas Obscura, fotók: Getty és Atlas Obscura)

kanári-szigetek | legenda | nagy sztori | san borodón | mítosz

FOLYTASD EZZEL

A Duna válasza a rooftop bárokra a Szabadság és az Erzsébet hidak ölelésében

Valódi legenda telefonnal: Polly Dániel és a Xiaomi 14 művészi projektje

Rendeld meg a Roadster magazin 15. számát!

Nyakunkon a tavasz, és ami még jobb hír, itt a legújabb Roadster magazin is. Mit találunk benne? Találkozunk az amerikai képzőművésszel, Jim Denevannel, aki amellett, hogy land artban utazik, egy csodás rendezvényszervező céget is működtet, amely elképesztő helyeken szervez vacsorákat Kaliforniától kezdve Dél-Afrikán át Toszkánáig. Kifaggatjuk a kultikus Iditarod Trail Race kutyás szánhúzó verseny szervezőjét, a biennáléra készülő Nemes Márton festőművészt, megismerkedtünk a Friluftsliv filozófiával, Arnaud Montagard fotós révén megnézzük, milyen Amerika hátsó udvara, főzünk a 101 Bistróban, és a Totemism legújabb kollekcióját is szemügyre vesszük. ismét látványos, sok állomásos, 220 oldalas tripet alkottunk, szerintünk érdemes lesz benevezni rá. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat, a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.

Megnézem, mert érdekel!
“Útra keltünk és összegyűjtöttük a legkiemelkedőbb hazai szállásokat és vendéglátóhelyeket számotokra. Ezek a helyek garantáltan felejthetetlen élményeket kínálnak, legyen szó romantikus pihenésről a Balaton partján vagy egy kulináris felfedezőútról Budapesten.”
Izing Róbert Izing Róbert, főszerkesztő

Legfrissebb ajánlataink

Irány a Roadster Select
teljes adatbázisa
Iratkozz fel a hírlevelünkre!
Iratkozz fel a Roadster hírlevelére, hogy mindig értesülj a legizgalmasabb hírekről, sztorikról és véleményekről az utazás, a dizájn és a gasztronómia világából!
Feliratkozom