Nehéz szavakat találni a Feröer szigeteken lévő járási tanácsházára, ahol öt falu lakói intézhetik az ügyeiket, egészen káprázatos körülmények közt. A Norðragøta településen lévő épület messziről alig észrevehető, úgy beleolvad a tájba, közelről viszont a közösségi élet új központja.
Jó eséllyel a legszebb önkormányzati épület a világon az Eysturkommuna, ahol öt, összesen kétezer lelket számláló feröeri falu ügyeit intézik. Kiválóak az adottságok: egy drámai hegyekkel körülvett völgy, kristálytiszta vizű patak, ami egy tavat táplál.
Elkoptatott fordulat a „környezetébe simuló” épület, itt viszont egészen új szintre emelkedik: a kiterjedt zöld tető, a patak felett átívelő, hídként is szolgáló épületet alig lehet észrevenni a távolabbról készült képeken. A galéria első fotóinál akár játéknak is felfoghatjuk az önkormányzat keresgélését, aztán láthatunk majd a zöld tetőn, illetve az épület alatt, a patakparton sétáló embereket.
„A hagyományos feröeri építészet egyik központi témája, hogy hol ér véget a táj, és hol kezdődik az épület – magyarázta Ósbjørn Jacobsen, aki a Henning Larsen irodával partnerségben tervezte az épületet. – Ez a bizonytalan határvonal formálta a városháza tervezését is.”
De az épület a közösségépítésben is központi szerepet tölt be: a teraszok és a tető teljesen nyitott, bárki tábort verhet, aki szeretne piknikezni, úszni, fényképezni vagy meccset nézni.
Mielőtt a halászipar megvetette a lábát egy fontos üzemmel, Norðragøta vonzó strandja számított természetes gyülekezőhelynek: itt gyújtották meg a szilveszteri tüzet, és itt ünnepelték a Zászló Napját minden április 25-én. A városháza ezt a szerepet hivatott visszaszerezni, ezért sokoldalú: kilátópont, illetve a patak két partján lévő települést összekötő híd is egyben.
Kilátás lefelé is
Jellemző, hogy legfontosabb adatként nem az épület, hanem a zöldtető alapterületét adták meg (750 m²). Egy ilyen környezetben lehetetlen elszakadni a természettől, odabent erről hatalmas ablakok gondoskodnak, de terveztek egy patakra néző, üvegborítású nyílást is, ahol a meetingek fáradalmait a felfelé úszó pisztrángok nézegetésével lehet kipihenni.
A padlónyílást körülvevő asztalnál gyűlik össze a városi tanács – a pueblo indiánok ünnepe, a kivas ihlette; a kör alakú asztalnak senki sem ül a végén, minden résztvevő egyenrangú. Nagyjából ilyen érzés megközelíteni az épületet, és eljutni bentre:
Jens Ladekarl Thomsen művész egy külső hang- és fényinstallációt készített, amely a helyiek beszélgetéseiből és a természetből vett hangmintákkal dolgozik, és olyan hatást kelt a járókelőkben, mintha „a ház beszélne” a környezetéről, mintegy új történetet írva.
Az épületet 2017 decemberében adták át.
(Forrás: Henning Larsen, fotó: Nic Lehoux)
építészet | nagy sztori | henning larsen | hegyvidéki önkormányzat | Eysturkommuna
Magyarország ásványvíz-forrásai túracélpontnak is tökéletesek
Megfogni a jövő építőit – Bálint Attila-interjú
Az ősz önmagában is tud szép lenni, de a Roadster aktuális számával még szebbé és izgalmasabbá tehetjük. Mit találunk benne? Ellátogatunk Jerevánba, és megmutatjuk, mit érdemes csinálni Örményország fővárosában, és megnézzük közelről Athén jelenleg legizgalmasabb kerületét, Keramiekoszt. Találkozunk a világhírű képzőművésszel, Julie Mehretuval, kifaggatjuk, mit csinál Szabados Ági Debrecenben, megkóstoljuk, mit főzött ki az Arany Kaviár új séfje, motorozunk Erdélyben, jachtozunk az Adrián és egyéb hedonista kalandokban is részt veszünk, de nem soroljuk fel mindet. Ezen kívül elbeszélgetünk a bájos izraeli ékszertervezővel, Tal Adarral, találkozunk Zwack Sándorral, bejárjuk a Sauska tokaji főhadiszállását, és elbeszélgetünk napjaink egyik legnevesebb európai portréfotósával, Rob Hornstrával. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!
