Van egy skandináv ország, amely nyáron öt hétre bezár, és ezen nem is akar változtatni

Legújabb cikkeinkért kövess minket a Roadster Google News oldalán is!

Árt az üzletnek, elriasztja a turistákat, korszerűtlen – lehet, de ettől még Finnország nyaranta öt hétre lehúzza a rolót, és esze ágában sincs változtatni ezen a tradíción.

Skandináviában zavarba ejtően magas az egy főre eső életvezetési iskolák száma. A dánok büszkélkednek a hyggével (közösségi ellazulás egy felettébb otthonos, pozitív környezetben), a svédek előhozakodnak a lagommal, a belülről fakadó mértékletességgel.

Aztán vannak olyan csodabogarak, mint a művészi szintre emelt kávészünetet jelölő fika (ejtsd: fijká), vagy a legújabb kori „északi összetett”, a kocogást szemétszedéssel ötvöző szabadidősport, a plogga.

Finnországról világszerte beugrik a szauna a művelt publikumnak, de van egy hagyomány, ami annak ellenére is eleven, hogy olykor már a finnek hátán is púp:

a nagy nyári leállás.

Finnország ugyanis nyaranta öt hétre lehúzza a rolót. Zárva vannak a boltok. Nem dolgoznak a hivatalokban. Leállnak a gyárak. A hokisok nem húznak korit. Nem nyitnak ki az éttermek. Viszlát a nyár végén!

Egészséges egyensúlyt tartani munka és szabadidő közt elidegeníthetetlen része a finn társadalomnak, úgyhogy minden nyáron jó időre a feltöltődés lesz a főszereplő. És ez nagyon is érződik a gyakorlatban: lehetetlen mítinget tartani, még egy sima találkozó sem nagyon jön össze, sőt ,még egy e-mailre sem igazán válaszolnak júliustól augusztus elejéig.

Azért az elmúlt években egyre élénkebb vita bontakozott ki a szép hagyomány körül. A Nagy Nyári Leállás egyértelműen rontja a versenyképességet és a termelékenységet, az öt éve Finnországban élő brit vállalkozónak, Chris Moore-nak például megvan a véleménye róla.

„Én egyáltalán nem tartom. A britek jellemzően egyhetes szabadságokat vesznek ki az év folyamán, és ha egy kollégával egyszerre mennél szabira, sokszor másik hetet kell keresned – festi le a felénk is elterjedt gyakorlatot Moore.

– Itt júliusban, és még augusztusban sem lehet döntéseket hozni vagy üzleteket kötni. Mindenki kiteszi a zárva táblát, és eltűnik a kunyhójában.”

Az üzletember startupok beindításával foglalkozik, érthetően frusztrált nyaranta, miután látja a szárnyaikat boncolgató cégek szenvedését. Egy fecske nem csinál nyarat, Moore viszont úgy érzi, az extra nyári szünet nagyon mélyen érinti a finn gazdaságot, és igaza is van. A Gazdasági és Munkaügyi Minisztérium tanulmánya szerint már egy kis változtatással is 200 millió euró pluszt juttathatnának a turisztikai szektorba.

Matti Roitto, a Jyväskyläi Egyetem PhD-hallgatója tovább elemezné ezt a kérdést: „Minden évben egy csomó cikket olvashatunk arról, hogy jönnek a turisták, mindent zárva találnak, nincs hol enniük, nem vehetnek igénybe szolgáltatásokat.

Finnország éppen a főszezonban mutatja egy csúnyább oldalát, amivel lemondunk a turistákról.”

Jóllehet, a hagyomány szinte összeegyeztethetetlen a modern élettel, az eredete messzire, még a mezőgazdasági alapú Finnországba nyúlik vissza. Az egyik magyarázata a heinäkuu, azaz szénarakás, amikor az emberek kivonultak a mezőre, és összegyűjtötték a télire való szénát.

„Ez óriási közösségi erőfeszítést igényelt, mert kulcsfontosságú volt a hosszú téli hónapok átvészeléséhez – magyarázza Roitto. – Gyakran az egész közösségnek ezen kellett dolgoznia, vagyis felfüggesztettek minden más tevékenységet. Még az iparosodás kezdetén is levonultak vidékre dolgozni az emberek, így indult el a mai napig is élő tradíció.”

Azóta fokról fokra átalakult a hagyomány, egyre kevésbé a vidéki munkáról szólt, és egyre inkább a kikapcsolódásról, a természetbe vonulásról, a családra szánt időről.

„Része lett a közös identitásunknak, elsősorban mint az egymással törődés ideje” – összegez a kutató.

Vidéken még ma is lelkesen gyűjtik a szénát, miközben önkéntesek ételt és italt osztanak, de a hagyomány a városokban is él, Helsinki Tuomarinkylä városrészében például minden évben több százan segítenek egy kijelölt napon.

Létezik más, az előzőt kiegészítő magyarázat is. Eszerint egyszerűen a finnek igyekeznek maximálisan kihasználni a legmelegebb hónapot, a júliust két hosszú tél között. Nemigen válogathatják meg, mikor töltődjenek fel napfénnyel: akkor teszik, amikor lehet.

Roitto mintha egyszemélyben összefoglalná Finnország álláspontját a kérdésben: látja a nagy szünet hátrányait, de érti, miért annyira fontos, és nagyon élvezi a bezárt Finnország atmoszféráját. Úgyhogy születhetnek róla tanulmányok, rendezhetnek akár vitaesteket is, a jó finnek továbbra is kiteszik majd a zárva táblát nyaranta.

Ez is érdekelhet:

elvonulás | pihenés | nyár | kikapcsolódás | nyári szünet | finnország