A skandináv dizájn olyan fontos értékeket képvisel, mint a környezetünkkel kialakított harmónia, a magunkra és szeretteinkre szánt minőségi idő vagy az egyenlőség eszménye, és ezekkel tudattalanul is hat ránk – ezért is szeretjük annyira. Képzeljük el, mit tudhat az immár másfél évszázados múlttal büszkélkedő Fritz Hansen márka, amelynek kínálatában meghatározó szeletet képviselnek az iparágban kiemelt jelentőséggel bíró tárgyak, az ülőbútorok és világítótestek. Megnéztük a cég életének mérföldköveit, és Marie-Louise Høstbo dizájnigazgató segítségével a közelmúltjába és jövőjébe is bepillantottunk.
Nem sok százötven éves dizájncég lehet a világon, a dán Fritz Hansen ráadásul már százötvenegy is megvan, miután 1872-ben alapította a névadója, egy vállalkozó szellemű bútorgyártó. Magától értetődő, hogy egy olyan tradíciót, amit a dán formatervezés kulcsfigurái – Arne Jacobsen, Poul Kjærholm és Hans J. Wegner – írtak, csak megőrizni lehet, elvégre nem is ugyanaz a cég volna többé, ha feladná a hagyományait. Éppen ezért a jelen kihívásai úgy csak úgy értelmezhetőek, ha megnézzük, hogyan épült fel ez a nemes tradíció.
Hansen bútorok a parlamentben és a városházán
Fritz Hansen a cégalapítás évét jelző kereskedelmi engedély beszerzése után 1885-ben nyitott bútorgyártó céget a saját nevén, és a fiával, Christiannel közösen vitt vállalkozás hamar virágzásnak indult, miután a kiváló minőségű bútorok híre gyorsan terjedt. Az első ötven évben sok komoly szerződést találunk, a dán parlament és a legfelsőbb bíróság számára is készítettek bútorokat, ahogy az egyetemi könyvtárat és a koppenhágai városházát is Fritz Hansen bútorokkal rendezték be.
A múlt század harmincas éveiben már Christian kezében volt az irányítás. Az előrelátó, újdonságokra nyitott fiú gőzhajlítási technikákkal kezdett kísérletezni, aminek eredményeképp a cég világelső lesz a fröccsöntött és laminált fabútorok gyártásában, de ugyanabban az évtizedben dobták piacra a legelső dán acélbútort is. Újdonságok, kísérletek és innovációk ide vagy oda, különös módon mégis akkoriban szilárdultak meg a márka azóta is védjegynek számító értékei, amelyek megkülönböztetik a nemzetközivé váló színtéren: a német funkcionalizmusnál könnyedebb, praktikusabb megközelítés, letisztult vonalakkal.
„A Fritz Hansen víziója funkcionális, esztétikai értelemben, és az élettartamát tekintve is tartós dizájnt létrehozni, amely felemeli a tereket, ahol élünk és találkozunk – mondta a márka DNS-ét firtató kérdésünkre a jelenlegi termékfelelős, Marie-Louise Høstbo.
– A kollekcióinkat úgy hozzuk létre, hogy kortársak és relevánsak legyenek, akár az 1950-es években terveztük azokat, akár napjainkban.”
A háború és a járvány csak erősebbé tette
Mi sem jellemzi jobban a minőség iránti igényt, mint hogy a Fritz Hansen a második világháború éveiben is bővítette a gyárát. Nagyobb problémát okozhatott volna az egyik tél, amely diófák pusztulását okozta Dániában, ám ez mutatta meg, hogy az igazán gondos dizájn sokkal komplexebb látásmódot hordoz magában az egyszerű bútor-összeszerelésnél: a cég fákat raktározott el, sőt új bútorsorozatot vezetett be a gyönyörű anyagból, ami a sajtó ünneplése mellett azonnali sikert aratott. Akkor született meg a brand első ikonikus darabja, Hans. J. Wegner szoborszerű China Chairje, egy évre rá, 1944-ben pedig Børge Mogensen megtervezte a „minden idők legdánabb kanapéjaként” emlegetett Spokeback szófát.
Bizarr analógia, de ahogy a háború éveiben, a Fritz Hansen kollekció ismertsége a közelmúltban, a pandémia idején is nőtt, mert ahogy Høstbo összefoglalta: „Az emberek több időt töltöttek otthon, és volt idejük és lehetőségük újragondolni, hogy a belső terek hogyan hatnak rájuk, és hogyan változtathatnak ezen. A kollekciónkon belüli óriási rugalmasság stabil alapot nyújtott ennek elismeréséhez.”
De maradjunk még egy pillanatra az 1950-es éveknél, nehogy lemaradjunk Arne Jacobsenről, aki közel két évtized alatt klasszikus székek egész sorozatát (Ant, Series 7, Egg, Swan és persze az SAS termináljába tervezett Series 3300 nyugágyat) tervezte meg. Az újabb mérföldkövet mégis egy asztal, a Bruno Mathsson és Piet Hein-féle Superellipse jelentette, egy demokratikus asztal, amelynek nincs külön vége, kiemelt pozíciója. Akkor már a cég a fővárostól északra lévő Allerødbe költözött, ahová az új gyártócsarnokok mellett a showroom is került.
Nemzetközi sztártervezők a fedélzeten
1979 első munkanapján a Fritz Hansen kikerült a család kezéből: az akkor már százhét éves cég részvényeinek hetvenöt százalékát eladták a Skandinavisk Holdingnak. Egy időre ellopja a show-t a dán dizájn enfant terrible-je, a provokatív, inspiratív Verner Panton, az avantgárd mozgalom élharcosa, a sajtó kedvence, de később a brand sikeresen visszaterelte az érdeklődést a klasszikus dizájn felé. A Skandinavisk Holding komoly befektetésekkel megerősítette a céget, ami egyértelműen Dánia legjelentősebb bútorgyártójává vált. A folyamatot egy 1983-as koppenhágai vásár jelezte, ahová a Fritz Hansen kizárólag újdonságokat vitt, valamint a Munch Møbler cég, illetve a Poul Kjærholm által 1951 és 1980 között tervezett Kjærholm bútorkollekció jogainak felvásárlása.
Jöttek az expanzió évei, amire a szocialista blokk összeomlását követő nyitás is ráerősített. Az 1998-ban kinevezett vezérigazgató, Jacob Holm deklarált feladata volt a vállalat globális márkává alakítása, amihez hatalmas lépés a következő évben Vassingerødben átadott, a termelési kapacitást jelentősen növelő gyár.
Ezen kívül a márka egyre gyarapodó örökségével immár nemcsak a bemutatóteremben, hanem a saját múzeumában is találkozhatott a közönség.
Ezt az örökséget finoman gazdagítják az új évezredben: új tervezőket invitálnak, akik új anyagokkal kísérleteznek és kortárs módon interpretálják a Fritz Hansen dizájnfilozófiát. Erre jó példa Kasper Salto Ice és Little Friend sorozata, míg Piero Lissoni és Cecilie Manz darabjaival új vásárlókat nyer meg a vállalat. Ezzel párhuzamosan folyamatosan figyelnek arra is, hogy a klasszikus dizájn releváns maradjon.
Az óvatos egyensúly innováció és hagyományápolás, nemzetközivé válás és skandinávnak maradás, új ügyfelek és elkötelezett vásárlók közt jellemzi ma is a céget.
Erre jó példa a tavalyi százötvenedik születésnap, amit világszerte ünnepeltek, de a legfontosabb aktusa Dániában történt.
Látnokok, építészek, újdonságok
„Az egyik kiemelt esemény a 3daysofdesign fesztiválon zajlott, ahol megépítettük a Fritz Hansen Pavilont, egy speciálisan kialakított fenntartható kiállítóteret a dán Dizájn Múzeum gyönyörű belső udvarán, amellyel elnyertük a legjobb kiállítás díját – emlékezett Høstbo, a jelenlegi dizájnigazgató. – Ez csodálatos élmény volt. Emellett fantasztikus volt, amikor a világ minden tájáról minden alkalmazottunkat összegyűjtöttük a dániai központban – ezt még sok éven át a vállalat történetének kiemelkedő pillanataként tartjuk majd számon.”
Ugyanakkor olyan távoli helyszíneken is tartottak rendezvényeket, mint Japán és Dél-Korea. A japán projektet a helyi csapattal közösen hozták létre, a helyi vizionárius kreatívokkal együttműködve. „A Dzsima sziget minden létesítményét feldíszítettük Fritz Hansen termékekkel, így kommunikálva a Fritz Hansen univerzumot. A dán dizájn megértése Japánban jól megalapozott és folyamatosan inspiráló hatású – magyarázta Høstbo, aki a szöuli eseményekről is beszámolt nekünk. – A dél-koreai Szöulban a Fritz Hansen a Korea Craft & Design Foundationnel együttműködve Shaping the Extraordinary (A kivételes megformálása) címmel különleges, évfordulós kiállítással vette birtokba a gyönyörű Culture Station Seoul 284-et.
A koreai kultúra és történelem előtti egyedülálló tisztelgésként a kiállítás a Fritz Hansen saját fő kollekciója mellett koreai mesteremberek és tervezők hagyományos kézműves termékeit és formaterveit mutattuk be.”
Több mint százötven éves hagyománnyal, szilárd brandértékekkel, erős piaci jelenléttel adott a Fritz Hansen történetének következő fejezete is, ami „a kollekció továbbfejlesztése. Folytatjuk a látnok-tervezőkkel és -építészekkel való közös alkotás hosszas tradícióját, és alig várjuk, hogy a következő években új darabokat mutassunk be a kollekcióban.”
(A cikk a Roadster magazin 12. számában jelent meg).
nagy sztori | Dánia | fritz hansen | bútor | sztori
Jön az a különleges fesztivál, amelyen minden ízében megélheted a Márton-napi hagyományokat
Megfogni a jövő építőit – Bálint Attila-interjú
Az ősz önmagában is tud szép lenni, de a Roadster aktuális számával még szebbé és izgalmasabbá tehetjük. Mit találunk benne? Ellátogatunk Jerevánba, és megmutatjuk, mit érdemes csinálni Örményország fővárosában, és megnézzük közelről Athén jelenleg legizgalmasabb kerületét, Keramiekoszt. Találkozunk a világhírű képzőművésszel, Julie Mehretuval, kifaggatjuk, mit csinál Szabados Ági Debrecenben, megkóstoljuk, mit főzött ki az Arany Kaviár új séfje, motorozunk Erdélyben, jachtozunk az Adrián és egyéb hedonista kalandokban is részt veszünk, de nem soroljuk fel mindet. Ezen kívül elbeszélgetünk a bájos izraeli ékszertervezővel, Tal Adarral, találkozunk Zwack Sándorral, bejárjuk a Sauska tokaji főhadiszállását, és elbeszélgetünk napjaink egyik legnevesebb európai portréfotósával, Rob Hornstrával. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!
