Egy euró sincs az éves bérleti díj, ezért önálló lakást kapnak a lakók, és innen indulhatnak ki a jövő social housing programjai is.
A lakhatási válság egyáltalán nem új jelenség, viszont nagyban változik, hogy melyik korban milyen választ talált rá egy-egy társadalom. A világ legrégebbi, ma is lakott social housing lakótelepe a bajorországi Augsburgban van: ez a Fuggerei, amelyet 1516-ban alapított a névadó Jakob Fugger (közkedvelt nevén Jakob Fugger, a Gazdag) a város rászoruló polgárai számára.
1523-ra ötvenkét ház épült fel egy fallal elzárt enklávéban, majd a következő években utcákkal, terekkel és egy templommal bővült a terület.
A kapukat éjszakára bezárták, így a Fuggerei a maga nemében nagyon hasonlított egy önálló középkori kisvároshoz. Illetve a múlt idő indokolatlan, mert mindez a mai napig is így van.
Az éves bérleti díjat az alapító szimbolikus összegben, egy rajnai forintban határozta meg, és ugyanannyi a mai napig is, csak már átváltva: 0,88 euró. A deal részét képezte napi három ima, és részmunkaidőben dolgozni a közösségért.
Hihetetlen módon a feltételek még most, ötszáz év elteltével is változatlanok: ma az lakhat ott, aki már legalább két évet élt Augsburgban, katolikus, és adósságok nélkül szegényedett el. Az öt kaput este 10-kor bezárják most is. Igaz, amelyik lakó tíz után érkezik, annak már nem kell ezért külön fizetnie.
Ugyanígy megmaradt a három ima is (ezeket Jakob Fuggerért és a családjáért mormolják el, de ma már nem ellenőrzik), és a részmunkaidő is.
Manapság 67 épületben 147 lakás található a Fuggerben. Egy-egy lakás 45–65 négyzetméter, és mivel mindegyiknek saját utcai bejárata van, lényegében olyan, mintha egy önálló házban élne egy-egy család. A földszinti lakásokhoz egy kis kert tartozik fészerrel, míg az emeletiekhez padlás.
Minden csengő egyedi, alaposan kidolgozott, ahogy a kilincsek is – mindezt még a közvilágítás elterjedése előtt készítették, ezért a kilincseket úgy tervezték meg, hogy a lakosok a sötétben is felismerjék a saját ajtajukat.
A Fugger család szövéssel és kereskedéssel alapozta meg vagyonát, majd Jakob, a Gazdag már ezüstbányákat is birtokolt, és Velencével kereskedett. A család többek között a Habsburgok pénzügyi támogatója lett. Három éven át (1681-től) itt élt Mozart dédapja, a kőműves Franz Mozart, akinek egy kőtábla őrzi az emlékét.
Az első épületsor – amihez Jakob, a Gazdag tízezer rajnai guldent adott – Thomas Krebs építész tervei alapján épült, a templomot 1582-ben építették Hans Holl tervei alapján, majd 1880 és 1938 között bővítették is a területet.
A The Wall Street Journal szerint ma Fuggerék bevételei elsősorban erdőgazdálkodásból származnak, amellyel a 17. században kezdett foglalkozni a család, miután más befektetéseken sokat veszített. A Fuggerei súlyosan megrongálódott a II. világháborúban Augsburg bombázásakor, csak az épületek negyede maradt épen, de az egész területet újjáépítették eredeti stílusában.
2020-tól kívülállók is látogathatják a Fuggereit – amit ma a család alapítványa működtet –, egy bejárásáért az éves bérleti díj több mint hétszeresét, 6,50 eurót kell fizetni. Három múzeum is van a területen, egyben megőriztek egy „első generációs” lakást, és annak berendezéseit, a másodikban egy tipikus mai otthonba nézhetünk be, a harmadik pedig egy második világháborús légvédelmi bunker, ahol a háború okozta károkat és az újjáépítés menetét mutatják be.
A jövő Fuggerei
És ezzel még mindig nem ért véget a Fugger-krónika. Tavaly nyáron, az 500. évforduló alkalmából rendezvénysorozatot szervezett az alapítvány, a fő téma a szociális lakhatás jövője volt, a fő attrakció pedig augsburgi városháza előtt felállított Next500 pavilon.
A hosszúkás, nyeregtetős épület formáját a Fuggerei sorházai ihlették, ugyanakkor ez nem maradt egyenes: félúton elfordult és megemelkedett az épület, amivel a pavilon jövőbeli szerepére utalt a tervező MVRDV építésziroda.
Az ívelt forma a városházával és a szomszédos Augustus-kúttal egy saját külön teret hozott létre, ami szintén önálló rendezvényhelyszín lehetett, de utalt a Fuggerei zártságára is.
De mégis milyenek lesznek a jövő szociális lakásai? Az MVRDV Fuggerei of the Future tanulmányban legalábbis előregyártott CLT-ből (keresztrétegelt fapanelekből) készült a fal, a padló és a tető is, mert ez jelenleg a legfenntarthatóbb anyag:
a fa szén-dioxidot tárol, a CLT-panelek pedig szétszerelhetőek, és máshol újra összerakhatóak.
Talán mondani sem kell, de a faanyagot Fuggerék saját erdeiből szerezték be, a fából készült belső tereket pedig egy helyi asztalos készítette.
A Next500 pavilon öt hét alatt 30 ezer látogatót vonzott, a szétszerelhetőség pedig nem maradt puszta elmélet: azóta a holland építésziroda elköltöztette Groningenbe, ahol továbbra is a kérdésről való párbeszéd egyik központja marad.
(Forrás: Wikipedia, Smithonian, The Wall Street Journal, MVRDV, fotók: Fuggerei – Next500 pavilon – Eckhart Matthäus, Saskia Wehler)
augsburg | fuggerei | lakhatás | Németország | lakás
Jön az a különleges fesztivál, amelyen minden ízében megélheted a Márton-napi hagyományokat
Megfogni a jövő építőit – Bálint Attila-interjú
Az ősz önmagában is tud szép lenni, de a Roadster aktuális számával még szebbé és izgalmasabbá tehetjük. Mit találunk benne? Ellátogatunk Jerevánba, és megmutatjuk, mit érdemes csinálni Örményország fővárosában, és megnézzük közelről Athén jelenleg legizgalmasabb kerületét, Keramiekoszt. Találkozunk a világhírű képzőművésszel, Julie Mehretuval, kifaggatjuk, mit csinál Szabados Ági Debrecenben, megkóstoljuk, mit főzött ki az Arany Kaviár új séfje, motorozunk Erdélyben, jachtozunk az Adrián és egyéb hedonista kalandokban is részt veszünk, de nem soroljuk fel mindet. Ezen kívül elbeszélgetünk a bájos izraeli ékszertervezővel, Tal Adarral, találkozunk Zwack Sándorral, bejárjuk a Sauska tokaji főhadiszállását, és elbeszélgetünk napjaink egyik legnevesebb európai portréfotósával, Rob Hornstrával. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!
