Olyan művet visznek hamarosan színpadra a Müpában, melyhez korábban senki sem mert hozzányúlni. Horváth Csaba rendezésében és Vajda Gergely vezénylésével Esterházy Péter Fuharosok című regényének adaptációja kel életre a Liszt Ünnepen a Müpában október 21-én. Az intézményben egyébként kettős bemutatót ünnepelnek, hiszen a világhírű brit zeneszerző, George Benjamin Into the Little Hill című egyfelvonásosa is az este része. Az operában egy szoprán és egy mezzoszoprán több szerepet játszva jeleníti meg az ismert, 1200-as évekből származó, a gyermekeket elragadó halál metaforájaként is felfogható példázatot. A Fuharosok rendező-koreográfusával, Horváth Csabával beszélgettünk.
Utóbbi története nem mondható könnyen emészthetőnek, miközben pedig roppant inspiráló és nagyon szép, szellemes szövegű, ahogyan egy Esterházy-műtől elvárható.
"A Vajda Gergely által írt zene nagyon dramatikus, a szó legnemesebb értelmében szolgálja a történetet – tulajdonképpen a történetmesélést dramatikus módon támasztja alá. Innentől kezdve pedig a rendezés, illetve egészen pontosan az, hogy mi történik a történetmesélés alatt, igen komoly kihívás. Elkerülendő ugyanis az illusztráció, mivel maga a forma egyes szám első személyben történik" – vág mindjárt a közepébe Horváth Csaba, hogy aztán dióhéjban a regényt is összefoglalja. A Zsófi nevű főszereplő visszaemlékszik rá, amikor tizenhat évesen – elég brutális módon – elvesztette a szüzességét; felidézi azokat a víziókat, amiket akkor megélt.
Ezek viszont nem minden esetben azonosak a realitással, sőt, inkább szürreálisak.
"A történetmesélést alátámasztó zene gyakorlatilag végig a legdominánsabb elemként van jelen, innentől kezdve pedig nem minden helyzetben szükséges, hogy ezt egy másik nyelven is megtegyük. A színészi jelenlétre és a mozgás nyelvére gondolok, utóbbit négy Forte Társulat-tag, Földeáki Nóra, Pallag Márton, Widder Kristóf és Horkay Barnabás adja elő" – mondja a rendező-koreográfus, akinek az előadás mozgásszínházi jellegének megteremtését köszönhetjük.
Tényleg nem egy könnyed történet, a zenével és a szöveggel egyetemben viszont meglehetősen inspiratív. De mennyire nehéz feladat egyáltalán színpadra állítani?
"Nekem arra kell figyelnem, hogy kiszolgáljam a szöveg dramaturgiáját, megerősítsem, vagy adott esetben aláhúzzam, főleg akkor, amikor kiemelten hangsúlyozandó pontok vannak benne. Arról nem is beszélve, hogy a zenei folyamatot is kottáznia kell a színpadi cselekménynek. Egyébként egy borzasztó izgalmas munka. Szellemileg ugyan megterhelő, de nagyon élvezetes játék. Élvezem és bízom benne, hogy a színpadon történő akciók elősegítik a történet megértését, illetve dramatizálását. Azon munkálkodunk, hogy kiemeljük az egyszerre lírai és közben pedig szellemes, sok ponton humoros drámaiságot, amit ez a sztori hordoz magában."
Egyszerű a magyarázata, miért nem láthattuk még ilyen körülmények között a Fuharosok-at: mert nem egy színpadra termett műről van szó. A regényadaptációt Vajda Gergely szellemesen és ügyesen dramatizálta ehhez a kamaraoperához, a szöveg pedig nagyon muzikális, ezért aztán teljesen egyértelmű, hogy zenei ihletésű történetről beszélhetünk.
Horváth Csaba elárulta még, leginkább arra törekednek, hogy az ábrázolásmódban groteszk elemek is megjelenjenek, már csak azért is, mert Zsófi víziói a fuharosokról – akik brutális férfiak – sokszor nem egyeznek a valósággal. Szépnek látja azt, ami csúnya és brutális, ezek a motívumok pedig lehetőséget adnak a groteszk játékra.
Érdekesség, hogy az előadáson egy igazi zenei szereplő lesz. Molnár Anna énekli Zsófi sorait, valamint narrálja is a saját a történetét, elmeséli múltjának drámai eseményeit. Többször is jelen idejű interakcióba, illetve dialógusba kerül a szereplőkkel, köztük az anyával, a lovaggal, azaz a bolondkával, aki szeretne segíteni rajta, vagy konkrétan a fuharosokkal. Horváth Csaba szerint meghatározó és bonyolult szituáció ez, mert nem lineáris a történet, hanem folyamatosan ugrál az időben a jelenből a múltba. Nagy valószínűséggel feliratozzák is majd, mert a szöveg megértéséhez és a mű követéséhez olvasni is kell.
"Egy rendkívül intim történetet adunk át, és bízom benne, hogy meg tudjuk teremteni azt a fajta intimitást ezen az alapvetően nagy színpadon, ami a befogadásához szükséges" – zárta Horváth Csaba.
Jegyek itt vásárolhatók.
előadás | Fuharosok | george Benjamin | tánc | liszt ünnep | into the hill
Merész kampánnyal robban be a Reebok új kollekciója
A modern luxus nyomában a Range Roverrel
Megérkezett a tél, már ki lehet csomagolni a Roadster legújabb, sorrendben 18. lapszámát. Mit találunk benne? A Costa Smeralda fedélzetén kipróbáljuk, milyen az élet egy tengerjárón Barcelona és Nápoly között. Ellátogatunk a luxusipar nagyágyúival dolgozó Edinas Paper kőbányai műhelyébe, megmutatjuk, milyen finomságokkal lehet átvészelni a hideg hónapokat, és megismerkedünk a római Palazzo Talìával is, amelyet az olasz rendezőzseni, Luca Guadagnino álmodott meg. Aktuális számunkban is rengeteg izgalmas helyszín bukkan fel: ilyen a kanadai Yukon vidék, az Amalfi-part, a Côte d’Azur-on kipróbáltuk, milyen az új Audi S5. Északabbra is elkalandoztunk: a lapszám talán legszimpatikusabb szereplője az a négy norvég fiatal, akik egy elhagyatott halfeldolgozó üzemet alakították át a skandináv ország és talán Európa legcoolabb pontjává. Ezen kívül bemutatunk öt divatbrandet, akiket érdemes követni, megvizsgáljuk, milyen volt az elmúlt száz évben a lejtők divatja és még ezen kívül is rengeteg izgalmas témánk van, de itt megállunk.
Megnézem, mert érdekel!