Egy gabonasiló volt a múlt század legjelentősebb cseh építésze, Josef Gočár egyik első terve. Száz évnyi folyamatos őrlés után a malom leállt, és most önálló kulturális-közösségi városrészként születik újjá, megnyitva korábban sosem látott tereket, és megőrizve a nyers indusztriális elemeket.
Csehország egyik nemzeti kulturális műemlékét egy közel százezres városban találjuk, Prágától mintegy 50 kilométerre keletre. Pardubice központjában, a Chrudimka-folyó partján monumentális malomépület áll: Josef Gočár építész egyik első terve, amit 1909-ben adtak át a Winternitz testvérek megrendelésére.
A komplexum 1924-ben egy gabonasilóval bővült, ezt alakították át tavaly a Prokš Přikryl architekti tervei alapján.
Az automata malmok több mint száz éven át, 2013-ig folyamatosan működtek, majd rövid kihasználatlanság után 2016-ban barnamezős területté nyilvánították, ahol kulturális–közösségi városnegyedet alakítanak ki.
Ez a terület több épületből és intézményből áll, két galéria, a helyi iskola tanműhelye, információs központ, siló), melyeket térköves rész köt össze. Mindegyik épületet más-más építész tervei nyomán újítottak fel, így egy szerves, eleven terület jött létre a városrészben.
Az ipari funkcióját száz év után elhagyó Silót közösségi térnek szánták. A felső terem színházi- és más előadások, koncertek, közösségi események helyszíne lesz; a tetőterasz új kilátópont a városra, amihez egy bárt is építettek. Az újonnan hozzáférhető gabonatárolókban szintén kiállításokat rendeznek, míg a siló földszintje fedett közösségi tér lett. Még az alagsort is kihasználták, oda különböző kiszolgáló létesítményeket – például nyilvános vécéket – telepítettek.
Gočárnak köszönhetően – akit a 20. század legnagyobb cseh építészeként tartanak számon – a malmokat kezdettől fogva nem tekintették pusztán ipari épületnek, inkább valódi épületgép volt, a Gočár-féle külső héj mögött a vázszerkezettel és az őrlési technológiával.
Az épület egy erődbe rejtett gépezet misztériumát sugározza, ami alól az 1924-ben hozzáépített gabonasiló sem kivétel.
Most egy átfogóbb koncepció kedvéért leleplezték a titkot: az épületet megnyitották a tér felé, ahogy a területet is a város felé. A főbejárat megnyitása egy szabadon hozzáférhető nyilvános teret eredményezett, továbbá átjárhatóvá vált a földszint mindkét oldala. Újra megnyitottak továbbá egy korábban megmagyarázhatatlan módon befalazott jókora bejáratot is.
A belső tér hangulatát a láthatóvá tett gabonatárolók határozzák meg. Egyetlen központi mag szervezi a benti közlekedést, akárcsak régen, a legnagyobb változás pedig a korábbi gépterem helyén kialakított hall az 5. emeleten. Ez a hall ugyanúgy akadálymentes lett, ahogy az egész épület, a tetőteraszt is beleértve. Odabent minden a függőlegesség érzetét erősíti: a földszint és a csarnok üvegbeton padlólemezei átengedik a fényt minden szinten;
szinte saját alvilágot alkotnak a földalatti terek, amelyeket az első feltárások után gondoltnál jóval mélyebben lévő oszlopok feltárásával jöttek létre.
Szintén újonnan hozzáférhetőek a második emeleti gabonatárolók belső részei, ahol láthatóvá válik a siló lényege.
A visszafogott belső átalakítás hagyja érvényesülni az eredeti ipari jelleget, színeket, téglaborítást csak a homlokzaton alkalmaztak. Minden régi felület megmaradt, beleértve a válaszfalak lebontásakor keletkezett különböző fúrásnyomokat és sérüléseket is. A sztenderd anyaghasználat betartja azt az elvet, hogy a kiegészítések nem állnak ellentétben a régivel.
Végeredményben az épületet a saját eredeti erényei, a monumentalitása és a racionalitása alapján fejlesztették tovább.
Automata malom
Építészet: Prokš Přikryl architekti
Megrendelő: Automatic Mills Foundation
Helyszín: Pardubice, Csehország
Fotók: Petr Polák, petrpolakstudio.cz
Átadás éve: 2023
Beépített terület: 357 m²
Bruttó alapterület: 1848 m²
Hasznos alapterület: 1131 m²
nagy sztori | Prokš Přikryl architekti | malom | ipari műemlék | dizájn
A kiberbiztonság téged is érint! Mit is jelent valójában?
Így élheted meg az ünnepi hangolódást egy csodás kastély birtokán itt, a szomszédunkban
Megérkezett a tél, már ki lehet csomagolni a Roadster legújabb, sorrendben 18. lapszámát. Mit találunk benne? A Costa Smeralda fedélzetén kipróbáljuk, milyen az élet egy tengerjárón Barcelona és Nápoly között. Ellátogatunk a luxusipar nagyágyúival dolgozó Edinas Paper kőbányai műhelyébe, megmutatjuk, milyen finomságokkal lehet átvészelni a hideg hónapokat, és megismerkedünk a római Palazzo Talìával is, amelyet az olasz rendezőzseni, Luca Guadagnino álmodott meg. Aktuális számunkban is rengeteg izgalmas helyszín bukkan fel: ilyen a kanadai Yukon vidék, az Amalfi-part, a Côte d’Azur-on kipróbáltuk, milyen az új Audi S5. Északabbra is elkalandoztunk: a lapszám talán legszimpatikusabb szereplője az a négy norvég fiatal, akik egy elhagyatott halfeldolgozó üzemet alakították át a skandináv ország és talán Európa legcoolabb pontjává. Ezen kívül bemutatunk öt divatbrandet, akiket érdemes követni, megvizsgáljuk, milyen volt az elmúlt száz évben a lejtők divatja és még ezen kívül is rengeteg izgalmas témánk van, de itt megállunk.
Megnézem, mert érdekel!
