Close
Kétkerekű autó? Furcsa, de már 1967-ben megcsinálták

Kétkerekű autó? Furcsa, de már 1967-ben megcsinálták

A hatvanas évek végén sem tűnt futurisztikusabbnak, mint ma.

A motoros kétkerekű a motorkerékpár, a négykerekű pedig az autó. Vannak ugyan több kerekű motorok és háromkerekű vagy több mint négykerekű autók, de azért az alaphelyzet ez. Persze minden korban vannak olyanok, akik nem fogadják el a fennálló rendet.

Így volt ezzel Thomas O. Summers és Alex Tremulis is: előbbi giroszkóprendszereket tervezett a haditengerészet számára, utóbbi pedig különböző autógyártóknál dolgozott, kettejük munkájának gyümölcse nem is lehetett más, mint egy autószerű, giroszkóp által stabilizált jármű – 1967-ben!

Bal oldalon Alex Tremulis, aki hagyományos autógyáraknál szerzett tudását használta fel az egyáltalán nem hagyományos koncepcióhoz

Aki a sztorit nem ismeri, az is láthatja, hogy a hasonló kétkerekű autók nem lepték el az utakat. Ennek azonban nem az az oka, hogy a Gyro–X csak két futurista által egy műhelyben összeszerelt próbadarab volt: Summers és Tremulis mellett több befektető is bízott a projektben, mai árfolyamon több mint másfél milliárd forintnyi összeget invesztáltak a fejlesztésbe, de hiába: a Gyro Transport Systems 1970-ben csődbe ment.

A Gyro–X akkori észak-amerikai mércével rövidnek számított, mi a 4,7 métert azért nyugodtan nevezhetjük rendes autóhossznak, az alig több mint egyméteres szélessége viszont a többi autóhoz képest értelmezhetetlenül keskeny. Egy, a vezető mögé szerelt Mini-motor hajtotta, a stabilitásáról pedig az orr-rész vezetőhöz közeli felébe szerelt, több mint fél méter átmérőjű giroszkóp gondoskodott. Amikor a motor beindult, a kocsi két kerékre állt, és a támasztókerekei automatikusan behúzódtak. Az elv remek, a megvalósítás kezdetleges volt: utazósebességnél kellemetlenül billegett a karosszéria, a rendszer tökéletesítésére azonban nem volt idő és pénz, és talán akkoriban tudás sem.

A Gyro–X beltere. Szokatlanul kevés ülőhely, ritka sok műszer

Bár a kisebb lég- és gördülési ellenállású, az egyéni közlekedést segítő – egyszemélyes – autónak lehetett volna létjogosultsága, végül csak a prototípus készült el belőle. Egyedisége ellenére rossz sors jutott neki: a tulajdonosok váltották egymást, a Gyro–X-ből eltűnt a giroszkóp, kapott két ronda kereket hátra, hogy ne dőljön fel.

Végül – szerencsére – a Lane Motor Museumhoz került, ahol hat év alatt sikerült helyreállítani. A giroszkóp megalkotásában egy olasz cég segített, amely luxusjachtokba gyárt ilyeneket, hogy stabilan szeljék az óceánt. A Gyro–X végül tökéletesen újszerű és működőképes lett, néha meg is járatják – legfeljebb 50 km/h sebességgel, azt mondják, gyorsabb haladáshoz az egész autót át kellene tervezni –, a 2019-es Concorso d’Eleganza Villa d’Estén is ott volt, helyszíni tudósításunk egyik képén is szerepel.

Ez is érdekelhet:

Az elegancia hatalma – Concorso d’Eleganza Villa d’Este

(Fotók: Lane Motor Museum, Getty Images)

Megjelent a legújabb Roadster magazin!
Ismét egy magazin azoknak, akik szerint nem arra születtünk, hogy a négy fal között üljünk, akik szerint az élet olyasmi, amit nagykanállal kell fogyasztani és amiből sosem lehet elég. 170 oldalnyi friss, színes és energiával teli kontent felfedezőknek, kalandoroknak, inspirációt keresőknek mindarról, ami miatt érdemes nekivágni a világnak. Ha velünk tartanál ezen az utazáson, ezen a linken megrendelheted a magazint.
Close

Iratkozz fel a hírlevelünkre!

Iratkozz fel a Roadster hírlevelére, hogy mindig értesülj a legizgalmasabb hírekről, sztorikról és véleményekről az utazás, a dizájn és a gasztronómia világából!
Feliratkozom