Szaúd-Arábiában létezik egy „másik Petra”, egy több mint kétezer éves város emlékekkel teli régészeti lelőhely, a nabateus civilizáció egyik legjelentősebb fennmaradt romvárosa, Hegra maradványai.
Petrához hasonlóan lenyűgöző, mégis sokkal kevesebben ismerik Hegrát, az ősi nabateus város maradványait Szaúd-Arábia északnyugati részén, AlUla régióban. A két helyszínt közötti kapocs adott: míg a mai Jordániában lévő Petra a nabateus királyság fővárosa volt,
Hegra a legnagyobb déli városuk volt, amely az i. e. 1. század és az i. sz. 1. század között élte a virágkorát, mint a számos országot összekötő tömjénút kulcsfontosságú kereskedelmi központja.
Több mint 110, homokkőbe faragott, kiváló állapotban megőrzött sírhely található itt, 94 közülük díszített homlokzattal rendelkezik. A legismertebb a Qasr al-Farid, azaz a magányos kastély:
A nabateus kötötték össze az Arab-félszigetet a Mediterrán térséggel: a sírhelyek építészetén egyiptomi, görög, római és perzsa hatások egyaránt megfigyelhetők, ami a korabeli királyság kozmopolita kultúrájára utal. A nabateusok sivatagi nomádok voltak, akik tömjénnel, fűszerekkel és aromatikus anyagokkal látták el Egyiptomot, Szíriát, a Földközi-tenger térségét és Mezopotámiát.
Az oszlopok, a sas faragványok vagy a timpanonok mutatják a római és görög hatást, továbbá mintegy hétezer nabateus felirat található. A Qasr al-Farid tetején faragott lépcső öt fokán juthat el a lélek a mennyországba – ez a motívum más itteni sírokon is megjelenik.
Templom is található a lelőhelyen, továbbá vízgyűjtő rendszer kutakkal és ciszternával.
Sokáig Hegrát elátkozott helynek tartották, amit földrengések és viharok sújtanak, mivel bálványimádók lakják. Valójában a hanyatlás a római hódítás után kezdődött, mivel lassanként a Vörös-tenger vált a legfontosabb kereskedelmi útvonallá, és ezzel párhuzamosan más városok indultak fejlődésnek.
Hegra sokáig csak a szaúdi turisták előtt volt széles körben ismert, az elmúlt évtizedekben évente mintegy ötezren látogatták meg. Külföldi turisták addig csak speciális engedéllyel léphettek be.
Aztán 2008-ban ez lett Szaúd-Arábia első olyan helyszíne, amelyet az UNESCO a Világörökség részévé nyilvánított, ám az ország csak 2020 végén nyitotta meg a nemzetközi turizmus előtt.
A látogatók buszokkal juthatnak el a sziklavárosba, ahol történetmesélők avatják be őket a rejtélyes királyság titkaiba. A legnagyobb sírépítmény közel huszonkét méter magas, a legrégebbi az i. e. első századból való. A sírok egy részét befejezetlenül hagyták, aminek okát ma sem tudjuk biztosan.
(Fotók: Unsplash)
ókor | szaud-arábia | romváros | nabateus | kelet | ázsia
Amikor a Városliget a nappalidig ér – Élet a Dürer Park zöld ligetében
A tavaszi stílus kulcsa: jól megválasztott ékszerek
Sose felejtsd otthon, ha utazol: ez a zsebtolmács lehet a legjobb barátod egy idegen országban
Roncsok, barlangok és 2700 éves kincsek: ezért őrül meg a búvárvilág Máltáért
Jóga a tetőn, jegesfürdő a hegyekben: a Roadster és a GoBeyond megmutatja, hogyan kellene kinéznie egy modern nyaralásnak
A 4 betű, amit soha nem akarsz látni a beszállókártyádon
Itt a tavasz, a Roadster legújabb lapszáma pedig diadalmas dübörgéssel robog be az életünkbe! A hagyományoknak megfelelően kalandok sora követi egymást a magazin színes, szélesvásznú lapjain, tele inspiráló történetekkel és még inspirálóbb karakterekkel. Mit találhatunk a 220 oldalas magazinban? Elutazunk Varsóba és Szicíliába, találkozunk a szupersztárokat fotózó Agata Serge-zsel, a gyönyörű izraeli színésznővel, Efrat Dorral, megnézzük, hogyan tiszteleg egy párizsi galéria egy magyar belsőépítész előtt, kipróbáljuk, milyen az új Mercedes és Omoda, megmutatunk négy új és lenyűgöző hotelt, végigjárjuk a Dolomitokat egy Audi A6-tal, belekóstolunk Dubai legjobb éttermeibe, és találkozunk a zseniális divattervezővel, Abodi Dórával is. És ahogy mondani szokás, ez még messze nem minden, a magazin még ezeken kívül is rengeteg színes kalandot tartogat!
Különleges csomagajánlatok itt!