Már-már szellemfaluvá vált az egykori dán halászfalu, Klitmøller, ám egy váratlan szörfös látogatás nyomán lassanként nyüzsgő, eleven paradicsommá alakult át. Ehhez a rég ott élő halászoknak és a frissen érkező szörfösöknek meg kellett békélniük egymással. De hogyan is történt mindez?
Mai Knudsen 33 évesen egy ígéretes karriert futó építőmérnök volt, aki a „siker” szinte minden definícióját kipiálta – kivéve a sajátját.
„Nagyon stresszes volt a munkám – emlékszik vissza. – A hétvégéimet semmittevéssel töltöttem, csak hogy képes legyek hétfőn ismét munkába menni. Úgy éreztem, másmilyen életet szeretnék.”
Ehhez elég volt egyetlen látogatás az északnyugat-dániai Klitmøllerbe. A sokat követelő koppenhágai életét elcserélte egy tengerpartra, dűnékre és szörfözőkre néző házra, és persze sok mindenre, ami ezzel jár. A háza első emeletét például palacsintázóvá és kávézóvá alakította, amiről mindig is álmodott.
Eltelt tíz év. Ma sokan „Hideg Hawaii” néven ismerik a régi halászfalut; Knudsen az év felében a Kesses Hus-t vezeti, a téli holtszezonban pedig bezárja a boltot, hogy szörfözhessen.
Hideg Hawaii közössége egyre gyarapodik, zömmel azokkal, akik búcsút intettek a felhőkarcolóknak és a város zajának, hogy lelassuljanak és szörfözzenek a tengerparton.
Az egykori álmos halászfalu ma már galériákkal és butikokkal, biopékségekkel és coworking terekkel van tele. Sokat a több mint 20 országból újonnan érkezettek nyitottak.
Knudsen költözése óta újabb kitelepülő-hullám érkezett a Covid lecsengésével: fiatal dél-afrikaiak, brazilok, ausztrálok és németek költöztek ide, ki a távmunka, ki a gyereknevelés kedvéért. Vannak orvosok és ügyvédek, egy dán művész, a korábban Berlinben élő Jeppe Hein pedig most önkéntesként a helyi iskolákban tanítja a gyerekeket, többek között a saját leheletük megfestésére.
„Itt kénytelenek vagyunk lelassítani. Nincs sok minden itt, szóval ha művészetet akarsz, magad csinálod. Ha palacsintát szeretnél, azt is. Ez nem változott meg: ez még mindig a legrégebben itt élő halászok mentalitása” – mondta Knudsen a BBC-nek.
Sokan Európa legjobb szörfparadicsomának tartják Klitmøllert, ahol 31 szörf-szpot várja a kalandvágyókat. Az egyiket, a Cold Hawaii Surf Campet a Tahitiről 16 évvel ezelőtt ideköltöző Vahine Itchner vezeti: „Az én munkám a világ minden tájáról érkezőket megtanítani szörfözni, az óceánon lenni, és újra elvezetni őket önmagukhoz. Olyan érzés, mintha nyaralnánk.”
Aki ott jár, magával ragadónak találhatja a ráérősen beszélgető huszonéves szörfösöket vagy a békésen vonuló halászhajókat – ám a legjobb az, hogy ez a két csoport félretette a nézeteltéréseket a közösség megmentése érdekében.
Klitmøller ugyanis szellemváros volt az 1980-as években, amikor a szörfösök megérkeztek.
Az egykor virágzó halászfalu 1967-ben indult hanyatlásnak, miután a kikötőt a közeli Hanstholmba költöztették: több száz éve itt élő családok szedték a sátorfájukat, vállalkozások húzták le a rolót. „Nagyon kevesen maradtunk” – mondta Preben Toft Holler, egy többgenerációs halász- és tengerészcsalád sarja, aki 1965 óta él itt. Fogyatkozó lakossággal, munkalehetőségek nélkül nem sok remény volt a feltámadásra, amit végül egy német szörfös, Christian Dach hozott el. Véletlenül bukkant a helyre, ahová később a barátait is elvitte, a falunak pedig elkezdett terjedni a híre.
Aztán 1994-ben egy szörfös dokumentumfilmben úgy jellemezték a helyet, hogy „olyan, mint Hawaii, csak hidegebb” – mire a világ minden tájáról elkezdtek ide járni a szörfösök. De a zömmel főként idősebb halászokból álló város egyáltalán nem volt felkészülve a fiatal szörfösök áradatára, akik buszokban alszanak az út mentén, és nem hoznak anyagi hasznot.
Klitmøller ma (fotók: Thy Turistforening):
1997-ben létrejött egy bizottság, amelynek elnöke Toft Holler lett, a célja pedig új lakosokat vonzani, akik segíthetnek újjáépíteni a települést. Ám újabb nyolc év telt el, mire felmerült a szörfösök és halászok békés együttélésének igénye – ekkor már átvette az elnökséget Rasmus Johnsen, egy filozófusi diplomával rendelkező szörfös, aki 2005-ben Odense-ből költözött Hideg Hawaiira.
Johnsen a polgármesterrel együttműködve segített az újonnan érkezetteknek szörfiskolákat és kölcsönzőket nyitni; meggyőzte a polgármestert, hogy tegye a partvidéket hozzáférhetőbbé a vízi sportok számára, világkupa-versenyeket rendezett, és végképp feltette Hideg Hawaiit a nemzetközi szörfözés térképére.
És persze Hollerrel vállvetve fáradhatatlanul dolgoztak a szörfösök és a helyi halászok közötti párbeszéd javításán, hogy ez a kis tengerparti közösség ismét harmóniában élhessen.
Hamar kiderült, hogy a két csoportban több a közös vonás, mint gondolták: a természet, a vízpart szeretete. És rájöttek, hogy egymás nélkül egyikük sem élne Klitmøllerben.
A két csoport közösen épített új házakat és boltokat, hogy újjáéleszthessék a tengerparti közösséget, szörfözzenek és horgásszanak.
„Nagyban megváltoztatta a szörfösökhöz való hozzáállást, amikor az unokáink elkezdtek szörfözni – emlékezett Holler. – És létrejött egy szakszervezet a szörfösök számára, hogy mindannyian találkozhassunk és párbeszédet folytathassunk, ebből pedig egy buli kerekedett.”
Ráadásul visszatértek fiatalabb halászok azokból a régi családokból, amelyek bő 50 éve elindultak Hanstholm kikötőjébe. Ott akarják felnevelni a gyerekeiket, ahol őket nevelték a szüleik. Dániában sokan költöznek városból vidékre, így Hideg Hawaii növekszik, és már magába foglalja a Hanstholm kikötőtől északra fekvő területet. A régóta itt élők pedig örömmel fogadják a visszatérőket, és a kívülállókat is.
„Az itteniek már több száz évvel ezelőtt sem féltek a kívülállóktól. Sokan megtanulták a Norvégiával való fa- és élelmiszer-kereskedelemből, hogy az idegenek beengedése jó dolog lehet – összegez Knudson. – Üzleti növekedést és jólétet jelent.”
Ma már az egykori szellemfaluban minden korosztály jelen van, és mindenféle nyelvet hallani; a sétányon halászok, gondtalan szörfösök és kíváncsi turisták találkoznak.
És a halászmúlt is élénken jelen van: Klitmøller szörf klubja egy régi homárházban található; a tengerparton lévő fenszi szauna klubot a télen is úszni vágyó halászfeleségek alapították. A régi csónakházban pedig partikat, jazzkoncertet és filmklubot tartanak, amikor épp nincs szükség csónakok tárolására, és nem beleznek halakat.
Hideg Hawaii az elmúlt két évtizedben egész Dániában inspirációt jelentett a vidéki területek számára. Klitmøller lakossága a 2000-ben mért 800 főről 1300 fölé emelkedett, és a turizmus is fellendülőben van.
És aki mégis maradna a nagyvárosoknál, főleg ha először ismerkedik Dániával? Számukra Koppenhágának van egy erős ajánlata, ugyanis most remek feltételekkel adja ki a Copenhagencardot.
(Forrás: BBC, fotók: GettyImages)
utazás | Klitmøller | aktív pihenés | nyaralás | vízi sport | Dánia
A Balaton kapuja: Kenese Bay Garden Resort & Conference Hotel
A szenvedély, az árulás és a túlvilág jelenik meg egyetlen, zsigerig ható kortárs darabban a Müpa színpadán
Hawaiitól Tanzániáig, az egyik legjobb magyar sommeliertől a belga csúcsdizájnerig, az új Rolls-Royce-tól Horvátország titkos gyöngyszemeiig, a Roadster magazin új lapszáma ismét a világ izgalmas, kreatív és hedonistán lüktető ŕétegeibe viszi el olvasóit. Elmegyünk a bécsi három Michelin-csillagos Amadorba, ahol találkozunk Bencze Ádám sommeiler-vel, beszélgetünk Havancsák Terézzel, aki a közelmúltban kezdett el dolgozni az amerikai outerwear brand AETHERnél, Portugáliában kipróbáljuk, milyen a tengerparton száguldozni az új Ferrarival – egész kellemes –, a kortárs irodalom kedvelőinek pedig egy olyan Roadsternek írt Parti Nagy Lajos írással jelentkezünk, ami szerintünk a legjobbjai közé tartozik. Az aktuális számban lesz egy 20 oldalas mellékletünk is, amelynek főszereplője a még mindig rengeteg újdonságot rejtő Horvátország. Ezen kívül is sok színes történetünk van még, úgyhogy ezúttal is érdemes elmerülni a Roadster gazdag és kalandokkal teli világában!
Megnézem, mert érdekel!