Magyarország legnagyobb portfóliókezelő csapata harminc éve dolgozik a megtakarítások szakszerű kezelésén, méghozzá kiválóan: a három évtized alatt nyolc alkalommal nyerte el az év alapkezelő díjat, és egyéb díjakat is besöpört, és ezzel ők a legtöbbet díjazott független csapat a területen. Szőcs Gáborral, a HOLD senior portfóliómenedzserével és partnerével, az Orion alap kezelőjével beszélgettünk arról, hogy milyen egy jó munkahely, mik a párhuzamok a vízilabda és a vagyonkezelés között, és hogy miért nem lenne jó film Az Alkotás utca farkasai.
– Filmekben lévő sztereotípia, hogy a pénzügyi cégek alkalmazottai vad életmódot folytatnak, lásd A Wall Street farkasait. Mi a helyzet a valóságban, így néznek ki a hétköznapok a HOLD-nál?
– Az Alkotás utca farkasai elég unalmas film lenne. Nem kiabálunk, és más vad jelenetre sincs példa - a munkánk kilencven százaléka elemzés, gondolkodás, beszélgetés, majd döntés. Azért vannak pörgősebb időszakok, amikor valami váratlan, nagy port kavaró esemény történik. Az elmúlt időszakban ilyen volt a járvány, a háború és az inflációs hullám. Ezekben a pánikidőszakokban okos kockázatvállalással sokat lehet tenni a későbbi hozamokért.
A háború kitörése idején például nem csak, hogy menekült mindenki a tőzsdékről, mélybe taszítva az árfolyamokat, de adták azt is, amit nem kellett volna. 2022 február végén mi bátran beleállunk a vételekbe, a részvényvásárlással kockázatokat növeltünk. Azokról a napokról talán már lehetne jó filmet is forgatni...
– Hogyan látod, mi az, amiben az idén harmincéves HOLD Alapkezelő egyedinek számít a piacon?
– A HOLD egy független státuszú, butik alapkezelő. A tulajdonosok működtetik a társaságot – befektetőként is szeretjük, keressük az ilyen cégeket, mert ezeknél a tulajdonos is vásárra viszi a bőrét, hiszen nemcsak fizetésből él, hanem a vállalat értékének gyarapodásából is, ami ösztönözi a hosszú távú értékteremtésre. A HOLD-ot meritokrácia és a transzparens vállalati struktúra jellemzi. A siker egyik fokmérője itt az, hogy ne csak a profitot növeljük, hanem egy családias, jó hangulatú, szerethető munkahely maradjunk, ahol mindenki jól érzi magát, és ambiciózus tud maradni akár a következő tíz-húsz évben is. Tehetséges és jó embereket akarunk megszerezni és meg szeretnénk őket tartani. A cég sokat tesz azért, hogy a munkavállalók tényleg szeressenek itt dolgozni.
– Így is nehéz lehet tizennyolc évig egy munkahelyen. Mi tartott a HOLD-nál ennyi időn át?
– Három dolog miatt szeretek itt lenni. Az első a szakmai szempont, hogy egy motiváló, színes, kihívásokkal teli munkát végezhetek, ezt nem lehet megunni. A második szempont a csapat: nagyon jó, támogató, kooperatív közegben telnek a napok: azokkal, akik régóta dolgoznak itt, barátok is vagyunk, nem csak kollégák. A harmadik pedig az egzisztenciális háttér, a cég bőkezű, igyekszik pénzzel is motiválni a munkavállalókat. Jó teljesítmény, magas hozamok esetén nem csak az ügyfelek és a tulajdonosok, hanem a munkavállalók is jól járnak.
– Hogyan mérhető a siker a HOLD Alapkezelőnél?
– Ha céges szinten nézzük, akkor több minden is lehet a siker fokmérője. Egyrészt az alapjaink hozama. Másrészt a siker mutatója az is, hogy mekkora vagyont bíznak ránk az ügyfeleink. E kettő természetesen összefügg. A HOLD most nyáron lépte át az 1000 milliárd forintos kezelt vagyont, tavaly még 800 milliárd körül volt az összeg. Ez a növekedés mély bizalmat feltételez az ügyfelek részéről. De ez utóbbi, az ügyfelek száma is fontos mutató.
A privát vagyonkezelési szolgáltatásunkban 780 család bízta ránk a megtakarításait, tavaly ilyenkor még 660 volt ez a szám, az Online vagyonkezelési szolgáltatásunkban pedig több mint 2200 ügyfélszámlánk van, tavaly alig ezer volt.
És mindezen felül nagyon fontosnak tartjuk a díjainkat: a HOLD nyolcszor lett az Év Alapkezelője az elmúlt 30 évben szakma „Oscar-gáláján”, a Privátbankár.hu Klasszis díjátadón.
– És a te alapodnál, az Orionnál, hogy alakul a siker? Kérlek, mesélj kicsit az Orion alapról!
– Idén hétéves lett az alap, ami egy átlagos gazdasági ciklus időtávja is. Az elmúlt hét év embert és befektetőt próbáló időszak volt a járvánnyal és az orosz-ukrán háború okozta válsággal. Komoly teljesítmények tartom, hogy ilyen vészterhes időkben sikerült igazán magas hozamot elérni. Az indulástól éves 12 százalék, az elmúlt három évben közel 18 százalék évente, benne egy valószínűleg megismételhetetlen 2023-as, 37 százalékos évvel. Ez azonban a múlt, igazi siker az lenne, hogy ha a következő hét év is jól sikerülne. Egy-két jó évet minden portfóliómenedzser fel tud mutatni, az igazi teljesítmény, ha sok éven át képesek vagyunk magas hozamot elérni. Annál is inkább, mert az elmúlt másfél évben, mióta öt évnyi „vizsgaidőszak” után megnyitottuk az alapot, rengeteg új befektető érkezett, akiket nem érdekel a múlt, csak a jövő.
Sikerként élem meg azt is, hogy a régiós fókuszú és a hagyományos energetikára vonatkozó szakértelmünket sikerült globális és az energiaátmenetet kiszolgáló új irányok szaktudásával gazdagítani. Ebben Maróti Ádám elemzőtársam nagy segítségemre van. Értékalapú fókusszal, szelektíven fektetünk be a globális energiapiac különböző szegmenseiben, általában ott, ahol éppen elpárolgott a befektetők optimizmusa és olcsón lehet vásárolni.
– Energiapiaci szakértőként hogyan látod az ország és a régió helyzetét?
– Erről a témáról egy külön interjút lehetne készíteni, de próbálom röviden összefoglalni. Nagyon érdekes helyzetben vagyunk. Egyrészt a szomszédban kitört egy háború, ami átrajzolja az energiapiacokat, másrészt pedig a klímavédelem jegyében is zajlik egy átalakulás, a zöld energiaátmenet. És innentől kezdve az energia egyszerre egy ellátásbiztonsági, egy gazdasági és egy klímavédelmi kérdés.
Ennek mi, Magyarországon a középpontjában vagyunk. Az energiakrízis rávilágított, mennyire sérülékeny az ellátáspolitikánk, és mennyire újra kell gondolni azt. Magyarországnak törekednie kellene arra, hogy diverzifikálja az energiabeszerzési csatornáit. Különösen földgáz és kőolaj esetében volt/van lemaradásunk. A fogyasztókat pedig ösztönözni kell a minél hatékonyabb energiafelhasználásra és a korszerűsítési beruházásokra.
Van egy régi igazság: nincs olcsóbb energia az el nem fogyasztottnál. Ez lenne a jó választás ellátásbiztonsági és klímavédelmi szempontból is.
– A magyar lakosság alapvetően kockázatkerülő, még mindig a lakossági állampapír a legnépszerűbb megtakarítási forma. De mostanság vége az állampapír-szezonnak és az extrém inflációnak. Mit lehet látni, megmozdulnak a pénzek a piacon végre?
–Idén közel tizenöt százalékos reálhozamot lehet(ett) elérni a prémium állampapírokon, ami a hirtelen nagyot eső inflációból és a prémium államkötvények karakterisztikájából fakadt. Ilyen nem lesz még egyszer. Az államnak nyilván érdeke, hogy a kötvénypiacról minél kevesebb megtakarítás mozduljon ki, de ehhez fogható alternatívát lehetetlen lesz felmutatni. Valószínűleg sok pénz szabadul majd fel, a kérdés, mi történik ezekkel a megtakarításokkal? Mi négy utat látunk. Egy: marad állampapírban. Kettő: ingatlanba fektetik. Három: befektetési alapba, vagyonkezelésbe vagy a részvénypiacra megy. Négy: külföldre viszik. Felmerül továbbá az a kérdés is, hogy forintban vagy euróban tartsák a megtakarítók ezeket az összegeket.
– És a befektetési alapok mennyire népszerűek a lakosságnál? Kockázatosabb befektetés, mint az állampapír.
– A befektetési alapokat is elkezdték felfedezni. Nekünk nagyon jó hozamaink vannak, az elmúlt öt év különösen jól sikerült, komoly bizalmat érzünk az ügyfelek részéről.
Látunk esélyt arra, hogy Magyarországon a lakosság a pénzügyi megtakarításait tudatosabban fektesse be. Hatalmas hozamáldozat ugyanis a lakosság részéről, hogy alig hajlandó kockázatot vállalni.
A kockázatvállalás nyilván nagyobb ingadozást szül rövidtávon, ami sokaknak nem tetszik, de aki kockázatot vállal, annak hosszabb távon magasabb hozam a jutalma. A rövid távú ingadozás okozta szorongásért cserébe a megtakarítók hosszabb távon nagyobb anyagi rugalmasságot kapnak.
– Te is ügyfél vagy a saját cégednél, kinek ajánlanád az alapjaitokat?
– Olyan széles palettával rendelkezünk, amiben a kockázatvállalási éhségnek megfelelően mindenki megtalálhatja a neki tetsző megoldásokat. A közép-kelet-európai részvénystratégiánk zászlóshajója az idén 100 milliárdosra duzzadt HOLD Részvény Alap, melynek kevésbé kockázatos, azaz kisebb részvényarányú kistestvérei a HOLD 3000 és a HOLD 2000 alap. Ezek viszonylag állandó részvényaránnyal, ám folyamatosan finomhangolt összetétellel futnak. Abszolút hozamos alapjaink közül a Columbus, az Expedíció, az Orion és a Citadella alapok népszerűek, illetve az ezeket ötvöző Galaxis alapok alapja is. Az abszolút hozamos stratégiák mozgástere széles, a portfóliómenedzsereikre van bízva, hogy mikor mennyi kockázatot vállalnak és azt milyen eszközökkel – részvényekkel, kötvényekkel, devizákkal, nyersanyagokkal vagy származtatott pozíciókkal– teszik. Azok számára pedig, akik nem akarnak kockáztatni, ott van a rövid futamidejű állampapírokba fektető HOLD Széf alap. Ráadásul a főbb alapjaink nemcsak forintban, hanem euróban is elérhetőek.
– Vizilabdás család sarja vagy, nagyapád kiváló játékos volt, aki hajszállal maradt le a hatvanas években az olimpiáról. Te hosszú éveken át vízilabdáztál, ebből jó pár évet az első osztályban. Mi az, amit ebből a múltadból hasznosítani tudsz az üzleti életben?
– Azt tanultam meg sportolóként, hogy akkor leszek sikeres, ha rengeteget dolgoztam érte. Ha nincs befektetett munka, nem lesz eredmény sem. A hétvégi győzelmek lemondással járnak a hétköznapokban, a sportolói múlt alázatosabb, szorgalmasabb munkavégzésre ösztönöz. Ráadásul a sportkarrier segít feldolgozni a sikereket és a kudarcokat is. Itt is vannak napok, amikor rossz irányba mennek a részvények, a piac is osztja a pofonokat, ahogy időnként a vízben is érkeztek. A sport nagyon sokat segít a stresszkezelésben is. Egy vízipólós barátom a Wall Streeten kezdte pályafutását, mesélte, hogy folyamatosan üvöltözött velük a főnöke, sokan sírva fakadtak, feladták, de őt ez nem hatotta meg. Mi úgy nőttünk fel a medencében, hogy a partról egyfolytában üvöltött velünk az edző.
A HOLD-nál egyébként nem divat az üvöltözés, egyértelműen a csapatszellem dominál. A miénk Közép-Kelet-Európa egyik legnagyobb portfóliókezelői és elemzői csapata. Én úgy nőttem fel, hogy nem az egyéni érvényesülés a fontos, hanem csapatban kell gondolkodni, és ez itt rengeteget számít.
– Ma már nem játszol, ellenben a szabadidődben a Budapesti Corvinus Egyetem vízilabdacsapatát edzed, akikkel nagyon szép eredményeket értetek el az elmúlt években.
– Játékosként, meccs közben kevés időd van gondolkodni, sokszor intuitív módon, oxigénhiányos állapotban kell meghoznod a döntéseket. A portfóliókezelés esetében viszont van időd elmélyedni az elemzésben, aludni egyet a döntésekre. Az edzősködés és a portfóliókezelés közt sokkal több az analógia. Ismerned kell a játékosaidat, össze kell tudnod rakni belőlük a legütőképesebb csapatot, elemezned kell a saját teljesítményed és az ellenfeledét is, ki kell alakítanod a taktikát a mérkőzés előtt, amit, ha az élet úgy hozza, akár tíz perc elteltével újra kell gondolnod. És ehhez jönnek még az egyéni és csapatszintű lelki tényezők, melyeket kezelni kell. Ezek a dinamikák sokszor visszaköszönnek a portfóliókezelésben is.
befektetés | orion alap | hold alapkezelő | szőcs gábor | nagy sztori
Jön az a különleges fesztivál, amelyen minden ízében megélheted a Márton-napi hagyományokat
Megfogni a jövő építőit – Bálint Attila-interjú
Az ősz önmagában is tud szép lenni, de a Roadster aktuális számával még szebbé és izgalmasabbá tehetjük. Mit találunk benne? Ellátogatunk Jerevánba, és megmutatjuk, mit érdemes csinálni Örményország fővárosában, és megnézzük közelről Athén jelenleg legizgalmasabb kerületét, Keramiekoszt. Találkozunk a világhírű képzőművésszel, Julie Mehretuval, kifaggatjuk, mit csinál Szabados Ági Debrecenben, megkóstoljuk, mit főzött ki az Arany Kaviár új séfje, motorozunk Erdélyben, jachtozunk az Adrián és egyéb hedonista kalandokban is részt veszünk, de nem soroljuk fel mindet. Ezen kívül elbeszélgetünk a bájos izraeli ékszertervezővel, Tal Adarral, találkozunk Zwack Sándorral, bejárjuk a Sauska tokaji főhadiszállását, és elbeszélgetünk napjaink egyik legnevesebb európai portréfotósával, Rob Hornstrával. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!