Úgy tűnik, nem csupán a naptár, hanem az időjárás szerint is berobbant a tavasz, ami az egyik (ha nem a…) legjobb időszak egy elemfeltöltő utazáshoz. Nem kell a messzeségig menni: déli szomszédunk például a festői nemzeti parkoktól kezdve a kékben világító tengeren át annyi mindent tud adni, hogy választani se könnyű az ottani opciók közül. Mi most megtesszük és a gasztronómia itinerét követve indulunk el Horvátországba, felfedezni a horvát konyhát.
A horvát konyha egészen változatosnak mondható, merthogy az ország földrajzi sokszínűsége és történelme erősen befolyásolta az ételeit. Az Adriai-tenger menti régiókban, Dalmáciában és Isztrián a mediterrán hatás érvényesül, azaz a tengeri halak, a kagylók, az olívaolaj, a fokhagyma és a friss zöldségek dominálnak, míg a kontinentális részeken, például Szlavóniában és Zágráb környékén inkább a magyar, osztrák és török hatás érzékelhető.
Ami az éttermeket illeti, „Michelin-ügyileg” elég jól állnak a horvátok, hiszen egy éttermük két Michelin-csillaggal, tíz helyük egy csillaggal, három éttermük egy Michelin Zöld Csillaggal büszkélkedhet.
Összesen kilencvenegy étteremről olvashatunk a 2024-es kalauzban.
Luxus ritkaság
Ha már fentebb szóba került Isztria, az ottani vágylistát egyértelműen a szarvasgomba és az abból készült jóságok vezetik. Az első számú gasztronómiai úti célnak tartott régió bővelkedik kiváló fajtákban, melyek közül az isztriai fehér szarvasgomba (tuber magnatum pico) a világ legdrágábbja, legkeresettebbje, egyben legkiválóbbja, az isztriai konyha koronázatlan (sőt ezek után kimondhatjuk: megkoronázott) királya.
A Mirna-folyó mentén elterülő zöldellő motovuni erdők mélyén bújik meg, ahol a különleges mikroklíma, a nyirkos talaj és a tápláló fák egyaránt hozzájárulnak páratlan aromájához. Ezek után érthetően roppant erős a marketingje: kiképzett kutyák társaságában akár szarvasgomba-vadászatra is be lehet nevezni (leginkább ősszel), az év derekán pedig fesztiválokat is felhúznak köré workshopokkal, piacokkal, kóstolókkal. Persze nem kell őszig várni ahhoz, hogy kiélvezzük a szarvasgombát, számos étteremben bármikor megkóstolhatók a rá épülő fogások.
Intenzív ízek és illatok
A hagyományos isztriai szarvasgombás ételek egyszerűek. Az egyik legkedvencebb verzióban például frissen reszelt szarvasgombát hintenek a gőzölgő tésztára, legyen az az isztriai fuži (amely formájában az olasz garganellire emlékeztet) vagy gnocchi. Ugyanígy készül a szintén visszafogott, mégis fenséges szarvasgombás omlett, vagyis fritaja.
Tisztában vagyunk vele, hogy a szarvasgomba egy megosztó történet; markáns, domináns íze miatt nem mindenki a rajongója, de jó néhány olyan „belépő” fogás vagy falat működhet, ami a hezitálóknak remek lehetőség az ismerkedésre – gondolunk itt a szarvasgombás vajra, vagy a már megénekelt tésztára, amire adott esetben gyengéden porciózzák csak az isteni reszelt szarvasgombát.
Aki mégsem vállalja be, az nyugodt szívvel csemegézhet a tenger gyümölcsei között, kérhet egy jó kukorica levest (maneštra od bobići), vadast, pörköltet, a híres-neves isztriai szárított sonkát (pršut) vagy füstölt karajt.
Pörkölttől a cseresznyelikőrig
Régiónként haladva a merészebbeknek mindenképp Dalmácia ajánlott, ahol a Stonból származó, friss kagylók és osztrigák kvázi csak bemelegítésnek számítanak az olyan különleges, neretva-völgyi fogásokhoz képest, mint az angolna- vagy békapörkölt.
Az ottani tradicionális desszertek közül ajánljuk a lágy Rožatát (karamellpuding), vagy a fűszeres Mantala süteményt. Dubrovnikban a zöld levest, és a "mocskos tésztát", Splitben és környékén a híres komižai töltött lepényt és a Dalmatinska Pašticadát, azaz a dalmát pörköltet kell kikérni, valamint kihagyhatatlannak mondják a sinji arambašićit, a marha- és sertéshússal töltött kis káposztatekercseket is. Sibenikben tombol a mediterrán életérzés: arrafelé a 12 órán át készülő Skradin rizottó, a juhtejből készült sajtok, szardínia, friss tonhal, a skradini kumbasice kolbászok, aztán olajbogyó, füge és olívaolaj keverékével töltött finom sütemények, és aszalt fügéből, jujube-ból és mandulából készült édességek legyezgetik az érzéseinket.
Zadarban nem lehet úgy sehová se beülni, hogy ne kóstolnánk meg a világszerte ismert cseresznyelikőrjüket, a Maraschinót.
A díjnyertes pagi sajt és a főtt halakból és rákokból készült brodet szintén a toplisták élén várja a kóstolást. Zágrábban a legjobb horvát borok mellett az Osztrák-Magyar Monarchia örökségében lehet lubickolni a lebbencstésztás pulykasülttől a zágrábi szeleten (sonkával és olvadt sajttal töltött, panírozott borjúszelet) át a császármorzsáig, illetve pro tippként ajánljuk a štruklit, friss túrót és tejfölt, fánkokat, mézeskalácsokat és annak borssal készült rokonát, a paprenjakot.
Az Adria legízletesebb garnélarákjaiért a Kvarner-öbölbe kell navigálni, illetve a régió másik nagy kedvence még a báránysült és a juhsajt, nem beszélve a fehér vrbniki žlahtina és a Susak szigeti trojšćina borairól, a lovrani gesztenyéről, valamint a finom rabi tortáról. A báránysült Lika és Karlovac konyháját is „elviszi” a jól ismert likai krumpli társaságában, plusz arrafelé kiemelt szerep jut a škripavac sajtnak, az ízletes velebiti méznek, továbbá a szilva- és körtepálinkának, valamint a fekete áfonya likőrnek. Közép-Horvátország a hagyományos drávamenti sajtjairól, szalámijairól, krémeseiről és borairól, a samobori bermetről, valamint rizlingjéről és Pinot Blanc-járól ismert, a tradicionális zagorjei ételek közül a hajdinakása emelkedik ki.
Szlavóniában a hagyományok tisztelői és kedvelői járnak igazán jól az asztalfoglalással, mert olyan finomságok landolhatnak a tányérjaikon, mint a čobanac (szlavón pásztorgulyás), a halászlé, vagy a salenjak, mely leveles tésztából hajtogatott sütemény. Ezekhez a specialitásokhoz pedig remekül passzol majd a híres szlavóniai borok valamelyike, mint amilyen az iloki tramini, vagy a kutjevoi rizling és olaszrizling.
(Borítókép: Horvát Idegenforgalmi Közösség)
mediterrán | sütemény | Horvátország | hal | éttermek | klasszikus
Merész kampánnyal robban be a Reebok új kollekciója
A modern luxus nyomában a Range Roverrel
Hawaiitól Tanzániáig, az egyik legjobb magyar sommeliertől a belga csúcsdizájnerig, az új Rolls-Royce-tól Horvátország titkos gyöngyszemeiig, a Roadster magazin új lapszáma ismét a világ izgalmas, kreatív és hedonistán lüktető ŕétegeibe viszi el olvasóit. Elmegyünk a bécsi három Michelin-csillagos Amadorba, ahol találkozunk Bencze Ádám sommeiler-vel, beszélgetünk Havancsák Terézzel, aki a közelmúltban kezdett el dolgozni az amerikai outerwear brand AETHERnél, Portugáliában kipróbáljuk, milyen a tengerparton száguldozni az új Ferrarival – egész kellemes –, a kortárs irodalom kedvelőinek pedig egy olyan Roadsternek írt Parti Nagy Lajos írással jelentkezünk, ami szerintünk a legjobbjai közé tartozik. Az aktuális számban lesz egy 20 oldalas mellékletünk is, amelynek főszereplője a még mindig rengeteg újdonságot rejtő Horvátország. Ezen kívül is sok színes történetünk van még, úgyhogy ezúttal is érdemes elmerülni a Roadster gazdag és kalandokkal teli világában!
Megnézem, mert érdekel!