A tengerpart és a csodás tavak, vízesések után egyre inkább felfedezzük Horvátország más arcait is, és erre jó okunk van, elvégre a rejtélyes egyiptomi múmiától a legrégibb európai naptáron át a Vörös Történelemig számtalan izgalmas látnivaló vár. Mutatjuk, mit lehet csinálni, ha elromlik az idő nyaraláson!
Horvátország hallatán elsősorban a hosszú tengerpartra, a forró nyarakra és talán a csodás nemzeti parkokra asszociálunk, és ezzel nincs is semmi probléma. Hiba volna ugyanakkor megfeledkezni az ország gazdag kulturális örökségéről:
mivel az eső olykor Horvátországban is elered, mutatunk néhány fantasztikus helyet, ahol még nyersz is azzal, ha a nyaralás közepén kap el az égi áldás.
Horvátország látnivalóinak némelyike a világ legrégebbi kulturális emlékei közé tartozik. Ilyen Apoximenosz szobra Lošinj szigetén. Az ókori görög bronzszobor 4. századi másolata 192 cm magas, és egy győztes atlétát ábrázol, aki a verseny után kaparóval (sztrigilisz) távolítja el bőréről az olajos homokot.
A szobrot egy turista fedezte fel a tenger fenekén 1999-ben; vélhetően egy hajó legénysége dobta ki a fedélzetről rossz időben, hogy megakadályozza a hajó elsüllyedését. A felfedezése után hét évig restaurálták, és most saját múzeuma van a városban. Bár ez a művészi motívum nem volt ritka, csak nyolc szobor maradt meg a világon, a legjobb állapotban éppen a lošinji – egy Apoximenosz szobor pedig a komáromi Csillagerődben is található.
Régészek paradicsoma
Különleges gyűjteménnyel büszkélkedhet a Vukovári Városi Múzeum is, elvégre itt található a legrégebbi európai naptár. A Duna partján, Vukovártól mintegy öt kilométerre délre található az eneolit kultúra egyik legfontosabb régészeti lelőhelye, a Vučedol régészeti lelőhely. A település időszámításunk előtt 3000 és 2400 között virágzott, amikor Mezopotámia és az ókori Egyiptom.
A fennmaradt anyagok – elsősorban a kerámia – kidolgozása és díszítése egy magasan fejlett civilizációról árulkodnak, amelynek a leghíresebb hagyatéka a Vučedol galamb: egy 20 cm magas, gazdagon díszített, madár alakú kultikus edény, ugyanakkor a legrégebbi európai naptár is a múzeum gyűjteményét gazdagítja.
Vörös Történelem
Kalandozzunk délebbre is: Dubrovnikban vár a Red History Museum, ahol a kommunista idők tárgyi emlékeire csodálkozhatunk rá (megint). Művészet, formatervezés, politika és titkosügynökök 400 négyzetméteren. Jellegzetes zenék, ellenzéki mozgalmak és egyéni történetek a Kommunista Párt éber tekintetétől kísérve, mindez közvetlenül a Gruž kikötő mellett.
Etruszk rejtély
Ókori emlékekről már írtunk, de e téren kihagyhatatlan a zágrábi Archeológiai Múzeum, ahol egy talányos múmiát őriznek.
A zágrábi múmiát az 1860-as években Egyiptomból hozták a városba; a kötésen lévő furcsa karaktereket megvizsgálva kiderült, hogy nem hieroglifák, mint eredetileg gondolták, hanem etruszk írás. Az úgynevezett Liber linteus Zagrebiensis (Zágrábi vászonkönyv) 1130 szót tartalmaz, így ez a leghosszabb ismert etruszk írás – ám a tartalma továbbra is rejtély, miként az is, hogy hogyan kerültek ezek a ruhadarabok egy egyiptomi múmiára.
Szakítás, nevetés
Ugyanakkor csak azért, mert esik az eső, még nem kell visszamenni Mezopotámiáig az időben: Zágráb múzeumai mindenki kíváncsiságát kielégítik, elvégre modellvasút múzeumot ugyanúgy találunk, mint kortárs művészeti központot, vagy épp a nyolcvanas évek múzeumát, amit egy, a jugoszláv időkben ragadt családi háznak alakítottak ki.
Szintén Zágráb különlegessége a Megszakadt kapcsolatok múzeuma, egy fizikai és virtuális nyilvános tér, amelyet kizárólag a szívfájdító történetek megőrzésére és elbeszélésére hoztak létre, szóval ez egy múzeum rólad, rólunk, a szeretetünkről és a veszteségeinkről.
Mindennek mondhatni az ellentéte a város nevetőmúzeuma, a HaHaHouse. A humort, a művészetet és a technológiát ötvöző kiállítás megmosolyogtat, attól függetlenül is, hogy milyen a humorod – itt mindenki megtalálja a számítását, a számítások szerint háromtól százhárom éves korig. Golubić Andreát, a múzeum alapítóját az a szándék vezérelte, hogy
örömet és vidámságot adjon az embereknek egy olyan időszakban, amelyet a stressz és a fáradtság jellemez.
„Ez a projekt szívből született, a lélek gyógyszereként a mai szürkeségben” – mondta Golubić, akivel nem lehet nem egyetérteni.
Ami igazán felvillanyoz
Mi villanyozhatna fel még a nevetőmúzeumnál is jobban? Hát a Nikola Tesla emlékközpont. A zseniális tudós-feltaláló pontosan éjfékor született (1856. július 9. és 10. között) a Smiljan nevű településen, az emlékközpontnak otthont adó házban.
A faluban azt mesélik, hogy azon az éjjel villámlott, ezért nem csoda, hogy az életútja ilyen volt.
Egészen más lenne a világ ma Tesla több száz találmánya – melyek java része az elektromossághoz kapcsolódik – nélkül. De ebben a múzeumban azt is szeretjük, hogy innen elindulva felfedezhetjük a számos természeti szépséget magában rejtő környéket, a hegyláncokkal körülölelt Likát.
Esik Šibeniken? Nem probléma!
A Šibeniki Szigetcsoportról elsősorban a csodálatos strandok vagy a George Bernard Shaw-t is megihlető Kornati-szigetek képe idéződik fel, de eső arrafelé is lehetséges. Kétségbe esni viszont nem kell, ha éppen ott nyaralunk, és elromlik az idő: több különleges múzeumot is találunk.
Prvić Luka faluban élt „a repülő ember”, Verancsics Faustus, a reneszánsz ragyogó elméje, az ejtőernyő feltalálója, nyelvész, tudós, akinek az életét a Verancsics Faustus Emlékközpontban ismerhetjük meg.
És ez még nem minden!
Betina bájos halászfalva, amely a Love International nyári fesztiváljáról ismert ad otthont a Fahajó Építési Múzeumnak, amely az ember és a fa szimfóniája a hajóépítés szenvedélyéről, a tudás átadásáról nemzedékről nemzedékre.
Trakostyán vára
És legvégül plusz egy tipp: ha nem egy városban, hanem kirándulás közben lóg az eső lába, akkor sem kell kétségbe esni. Erre jó példa a nyitóképen szereplő Trakostyán (Trakošćan) vára, ahol a környék és a Drašković család életét mutatják be, többnyire 15-19. századi tárgyi emlékekkel, több helyen az eredeti enteriőrrel. Ez ugyanis azon ritka épületek egyike Horvátországban, amelyet teljes egészében megőriztek az eredeti formájában.
Nyugodt, biztonságos
Nemrég arról számoltunk be, hogy Zágráb egyre több nyugdíjas számára válik vonzó célponttá, mert a biztonság, a stabil gazdasági környezet és az alacsony megélhetési költségek olyan előnyöket jelentenek, amelyekkel kevés európai főváros tud versenyezni. Aki viszont egy színpompás karneválra vágyik, nemhogy megtalálja a számítását a horvátoknál, de betekintést nyerhet az ország gazdag kulturális örökségébe és vendégszeretetébe is.
(Nyitókép: Trakostyán vára, Fotó: Domagoj Sever)
kultúra | utazás | tamogatott tartalom | Horvátország
A szemüveg, amiben önmagad lehetsz
Sportfotózás mobillal? Ezzel a Leica-kamerás Xiaomi-telefonnal bámulatos képeket lehet lőni
Egyetlen rossz mozdulat, és máris megsértetted a helyieket – Ezekre figyelj oda utazás közben
London legismertebb látványosságai, amiket a londoniak még soha nem láttak
5+1 étel-ital, amit felejts el repüléskor
A világ legszebb kastélyai, amelyek falai közt elevenen él a történelem
Nyár, jó energiák, napfény és csillogás: a Roadster magazin legújabb száma nem kevesebbet ígér, mint hogy még magasabbra emeli ezt az önmagában is nagyszerű évszakot. A nyári lapszámunkban találkozunk a világhírű séffel, Nobu Macuhiszával, aki Robert De Niróval közösen több, mint hatvan hotel és étterem tulajdonosa. Beszélgetünk Makó Szilveszterrel, a hollywoodi sztárok sorával dolgozó fotóssal, és Szu Fudzsimoto japán építésszel is, aki korunk egyik legizgalmasabb alkotója. Elutazunk Marrákesbe, végigjárjuk a portugál El Caminót, és Erdélyben egy igazi tündérmesébe csöppenünk. A milánói dizájnhéten megcsodáljuk az új Hyundai-t, Koppenhágában megnézzük, milyen a pub, amit egy magyar vezet, és találkozunk a vicenzai mesterszabóval, Massimo Pasinatóval is.
Különleges csomagajánlatok itt!