Így válasszunk gépet, ha fotózni szeretnénk

Most induló négyrészes sorozatunkban ezeken a kérdéseken fogunk végigmenni, kitérve a főbb pontokra, kezdve a kamera kiválasztásától, kedvenc témákon át a fotózásban használt alapszabályokon keresztül egészen a tanácsokig.

A szerzőről
Jaksa Bálint szabadúszó 35 éves budapesti fotós, aki főként sport-, termék- és építészeti fotós megbízásokat teljesít, de a szakmában eltöltött évek alatt rengeteg témában fotózott, itthon és külföldön egyaránt. Bizonyítékért érdemes átböngészni a honlapját.

Milyen irányba indulhatunk?

Főbb kategóriákként megkülönböztethetünk fotóriportert, sportfotóst, táj- és természetfotóst, portréfotóst, divatfotóst, esküvői fotóst, baba-mama fotóst, családfotóst, termékfotóst, építészfotóst, reklámfotóst, fotóművészt, és még ki tudja hány téma lesz még, ahogyan fejlődik a világ és vele együtt a technika. Mint ahogy légi fotós is létezik, de napjainkban már a fejlődésnek köszönhetően az ő munkájuk egy részét átvették a drónosok.

Amikor sportolóként elkezdtem fotográfiával foglalkozni, kizárólag a sorstársaimat fotóztam, egyéb témák iránt pedig akkor kezdtem el érdeklődni, amikor már tapasztaltabb voltam. Így neked sem most azonnal kell eldöntened, mit szeretnél fotózni egy életen át, bár biztosan van pár olyan téma, amit szívesen kipróbálnál. Egy biztos, akármit is fogsz fotózni, egy kamerára mindenképpen szükséged lesz, így először beszéljük át, milyen fényképezőgépek elérhetők. Nem mennénk vissza egészen a fotográfia megszületéséig, inkább a ma leginkább elterjedt főbb típusokat nézzük át.

Az első, amihez a legmesszebbre kell vissza tekintenünk, azok a filmes-, azaz tükörreflexes fényképezőgépek (SLR). Filmtekercsre fotózni anélkül, hogy nincs azonnali nézőkép a gép hátulján lévő LCD-n, nagyon izgalmas. Mindent jó előre meg kell tervezni, és csak a tekercsek számától (és a pénztárcádtól) függ, mennyit tudsz kísérletezni, aztán a laborban, előhívás közben dől el minden. Igazi élményt nyújtó buli tud lenni, ha pedig egy komolyabb felszerelést van szerencsénk kipróbálni, akkor egy jól sikerült fotó látványa olyan maradandó élményt adhat, amitől nehezen szabadul az ember. A digitális technika még mindig nem érte utol a filmes gépekkel készíthető képek hatását, bár a mai gépek már egész közel járnak hozzá.

Egy komolyabbat lépve a történelemben már el is érünk a digitális kamerákig, amelyek között több kategóriát különböztetünk meg. A belépő digitális kisgépek a kompakt fényképezőgépek, azokon belül is vannak a fix és cserélhető objektíves masinák. Méretéből és könnyű használhatóságából adódik a neve, e maroknyi géppel és ügyes kézzel már olyan eredményt lehet elérni, amivel komoly eredményeket érhetünk el. Persze a piacon elérhető paletta rengeteg változatot kínál, így megint csak a pénztárcánktól függ, milyen kisgépet veszünk. Ha nem tervezzük komolyabb irányba elvinni a fényképezést, akkor ebben a kategóriában biztosan megtaláljuk a számunkra legjobb választást.

„Ha egy fotóst érdeklik a kamerája előtt álló emberek és együtt tud érezni velük, az már sokat jelent. Az eszköz valójában nem is a fényképezőgép, hanem maga a fotográfus.” Eve Arnold

A digitális technikát a filmes gépekkel ötvözve alkották meg meg a digitális tükörreflexes fényképezőgépeket, rövidebb nevükön a DSLR (digital single-lens reflex) kamerákat. Ezek esetében a képrögzítés a filmtekercs helyett már egy digitális szenzorra történik. Ezekhez márkánként megannyi objektívet tudunk használni, a halszemtől kezdve a perspektívakorrekciós lencséken át a távcsöveket is meghazudtoló teleobjektívekig. Árkategóriákat nézve már egészen kedvező áron vehetünk belépő szintű masinát, amit a későbbiekben lépésenként tudunk fejleszteni, objektíveket venni és vázat cserélni. Ha komolyabban érdekel a fotózás és fejlődni, kísérletezni szeretnél, akkor a DSLR világa csak rád vár.

Az egyik legfrissebb digitális technológia a MILC, ami tükörmentes gépet jelent, azaz a DSLR-ben megismert tükörreflexes mechanika nélkül rögzíti a képet a szenzorra. Ennek köszönhetően sokkal egyszerűbb a működése, jóval könnyebb az egész felszerelés, és a fejlődésnek köszönhetően ezek a gépek a videózásban is az egyik vezető szerepet töltik be. Ma sokan a fotózás jövőjének tartják ezt a típust, azonban egyelőre a DSLR uralmát még nem törte meg az új technológia.

És hogy neked melyikre van szükséged, mit lenne érdemes venned, ha fotózni szeretnél?

Tételezzük fel, hogy már látod magad a legnagyobb fotósok közt, de még kevés igazi tapasztalatod van. Ha illik rád a leírás, akkor mindenképpen hasznos az öreg sulit betartanod, vagyis kezdetnek egy mezei kis kompaktot javasolnék. Próbáld ki magad, ismerkedj azzal a témával, amit fotózni szeretnél, és ha úgy érzed, hogy az adott gép már nem tud kiszolgálni, akkor válts jobbra, komolyabbra. Még akkor sem kell a mai legújabb gépet megvenned, bőven elég egy belépő szintre lépned, ahonnan szépen lassan, a tudásod szintjének megfelelően fejlesztheted a felszerelésed.

Természetesen mindenkinek a pénztárcája fog dönteni, de szerencsére nem a jó gép fogja az igazán jó képeket alkotni, hanem egyedül az alkotó. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a felbontás, azaz az MP (megapixel) nagysága csak a digitális kép méretét jelenti, a minősége ettől függetlenül sajnos lehet nagyon gyenge. Marketingfogásnak mondanám, ahogy egyre nagyobb megapixeleket akarnak ráerőltetni a vevőkre a kompakt gépek világában, közben sokan elfelejtik, hogy mennyivel többet számít a lencse minősége. Vagy ahogy egy idősebb fotóstól hallottam:

„Ne kamerákban tárold a pénzed, hanem objektívekben. A fejlődésnek köszönhetően a vázak mindig megújulnak, de ha egy lencse jó, az húsz év múlva is jó lesz.”

Aranyat érő mondat, csak ajánlani tudom! Átlagos felhasználók számára 10 MP már minden igényt kielégít. Ekkora pixelszámmal már álomszép minőségű A4-es kép nyomtatható.

Megvan a fényképezőgépünk, és jól jönne pár kiegészítő. De milyen? Első körben egy külső vakut ajánlok, hiszen a gépekbe szerelt vakuk ereje és felhasználhatósága hamar kevésnek bizonyul, nem igazán rakható rájuk semmilyen komolyabb plusz eszköz, mondjuk egy lágyító, amitől az árnyékok finomabbak, és puhább fényt kaphatunk. Ha lesz egy külső vakunk, akkor egy lámpaállványra téve már rakhatunk elé mondjuk egy fényáteresztő ernyőt, ami máris szebb fényt eredményez, és a modellünk arcát is finomabb fény fogja körülölelni.

A vaku után az egyik leghasznosabb alapkiegészítő egy stabil állvány lehet. Ennek a komolyságát első körben a fényképezőgép tömege fogja meghatározni, hisz egy nagyon könnyű és vékony lábú állványon nem lesz stabil a nehéz tükörreflexes gépünk. Választás előtt nézzük meg az állvány terhelhetőségét, és a rajta lévő állványfej használhatóságát. Kezdetnek egy 3D-fejet, azaz egy minden irányba állítható fejjel ellátott darabot javaslok, aztán később jöhetnek a gömbfejek és társaik. Természetesen árak tekintetében a határ a csillagos ég, minthogy ma már létezik karbonszálas anyagból készült állvány is, és a rászerelhető fej ára könnyen elérheti a kétezer dollárt, azaz a kb. 600 ezer forintot. De mindenki döntse el maga, mennyit tervez költeni az eszközeire, hisz lakótelepen is láttunk már S 500-as Mercedest parkolni.

Szóval, ha nem te nyerted a múlt heti lottót, akkor érdemes betartani a fejlődés lépcsőfokait: rengetegen vágtak bele nagy fejszével a fotózásba, és próbáltak pár ezer kocka után megszabadulni a nagyon komoly felszerelésüktől, ami jó, ha féláron elmegy. Nem kell sietni, hiszen a jó képek bennünk vannak, nem a gépekben, azok csak segíthetnek megalkotni őket, megkönnyítik a munkát, az alapok minden fényképezőgépben azonosak. Mindegyikben lesz egy rekesz/blende érték, egy záridő és egy fényérzékenység (ISO) – ezekről a későbbiekben lesz szó. Ha ezt a Bermuda-háromszöget jól hangoljuk, soha nem fogunk elveszni benne, és közhely, de igaz: az alkotásainknak csak a képzeletünk szabhat határt.

lencse | optika | fényképezőgép | fényképezés | dslr