Bár sok lakótelepen élő család vágyik egy kertes házra, azonban mégis van a társasházi létnek egy olyan hangulata, amit a vidéki élet nem ad vissza. A lépcsőházak lakói egy kis zárt közösséget alkotnak, ahol mindenki megtanul egymásra odafigyelni és alkalmazkodni. Legalábbis jobb esetben.
A házirendben ugyan minden szabály részletesen fel van tüntetve, de ezt a többség általában végig sem olvassa. Ezért most vegyük sorra az együttélés legfontosabb alappilléreit.
Nagytakarítás indul!
Az emberek többségének csak hétvégén van egy kis ideje arra, hogy rendbe szedje a lakást. Ezzel pedig nincs is semmi gond, ha ezt a szomszédok zavarása nélkül tesszük. Lehet, hogy mi reggeli pacsirtaként már napfelkeltekor kipattanunk az ágyból, viszont elképzelhető, hogy az alattunk lakó szomszédaink legalább hétvégén szeretnének egy kicsit tovább pihenni.
Persze ettől még neki lehet állni a házimunkának, de a reggeli órákra inkább a csendesebb tevékenységeket időzítsük: például portörlés, ablakpucolás, rendrakás, fürdőszoba kitakarítása… a késő délelőtti órákban pedig már bekapcsolhatjuk a porszívót és a mosógépet is.
A lakók biztonsága
Ma már a legtöbb lépcsőház ajtaja kulcs mellett kóddal is nyitható. Ez ugyan roppant kényelmes megoldás, de csak addig, amíg a kódot meg nem adjuk illetéktelen személyeknek! Igen, valóban nagyon kényelmes, amikor a pizzafutár a bejárati ajtóig felhozza a dobozt, de rendeléskor semmiképp se adjuk meg a kaputelefon kódját a diszpécsernek! Inkább csengessen a futár - vagy ha az nem működik, akkor hívjon a mobilunkon, amikor megérkezik a címre, és lent vegyük át az ételt.
Hisz a kód birtokában gyakorlatilag bárki szabadon bejuthat a lépcsőházba, és akár be is törhet némelyik lakásba. Ha a mi lakásunkat egy betörésbiztos Nívó bejárati ajtó védi, akkor a saját értékeink miatt ugyan nem kell aggódnunk, de közel sem biztos, hogy minden szomszédunknak biztonsági ajtaja van. Ne sodorjuk veszélybe mások értékeit egy kis plusz kényelem miatt.
Zajos tevékenységek
Időnként mindenki szereti maximális hangerővel bömböltetni a kedvenc zenéit, és ezzel kiereszteni egy kicsit a gőzt. Viszont a szomszédok valószínűleg nem díjazzák az “ingyen diszkót”. A zenehallgatás természetesen nem tiltott, de maradjunk az elviselhető hangerőnél; vagy ha mindenképp ragaszkodunk a dobhártyaszaggatáshoz, akkor használjunk fejhallgatót.
Ami pedig a legtöbbször vitatéma a társasházakban, az a házibuli. Évente 1-2 alkalommal ugyan belefér, hogy egy zajosabb összejövetelt tartsunk, de természetesen ekkor sem szabad megfeledkezni arról, hogy mások is élnek ott rajtunk kívül.
A buli időpontját előre közöljük a lakókkal és a közös képviselővel is. Természetesen nem kell néma csendben ülni, de azért tartózkodjunk a folyamatos ordibálástól, és ne hagyjuk a vendégeknek, hogy a lépcsőházban dohányozzanak, vagy üres üvegeket dobáljanak le az erkélyről.
(Szponzorált tartalom)
Ezen a budapesti helyen minden szempontból élmény steaket enni
Az ipari címkézés jelene és jövője, avagy automatizáció és digitalizációs megoldások
Nyakunkon a tavasz, és ami még jobb hír, itt a legújabb Roadster magazin is. Mit találunk benne? Találkozunk az amerikai képzőművésszel, Jim Denevannel, aki amellett, hogy land artban utazik, egy csodás rendezvényszervező céget is működtet, amely elképesztő helyeken szervez vacsorákat Kaliforniától kezdve Dél-Afrikán át Toszkánáig. Kifaggatjuk a kultikus Iditarod Trail Race kutyás szánhúzó verseny szervezőjét, a biennáléra készülő Nemes Márton festőművészt, megismerkedtünk a Friluftsliv filozófiával, Arnaud Montagard fotós révén megnézzük, milyen Amerika hátsó udvara, főzünk a 101 Bistróban, és a Totemism legújabb kollekcióját is szemügyre vesszük. ismét látványos, sok állomásos, 220 oldalas tripet alkottunk, szerintünk érdemes lesz benevezni rá. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat, a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!