Juronics Tamás csodálatos előadásban kelti életre Bartók hangokba zárt vízióit

A Müpa jelenleg is zajló összművészeti fesztiválja, az első Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek az online térben valósul meg, ami lehetőséget biztosít arra, hogy egészen különleges előadásokkal örvendeztessék meg a kultúrára szomjazó nézőket a világ minden pontján. A fesztivál egyik legnagyobb érdeklődésre számot tartó programja a Szegedi Kortárs Balett és a Nemzeti Filharmonikusok közös estje lesz, Bartók Béla Concertó-ja. Juronics Tamás koreográfussal beszélgettünk az új darabról, az alkotási folyamatról, és arról, hogy egy majdnem nyolcvan évvel ezelőtt íródott zenei mű milyen üzenetet tud közvetíteni a jelenkor számára.

– Május hetedikén kezdődött a Bartók Tavasz, amit a járványügyi szabályok enyhítése ellenére az online térben rendeznek. Mennyire volt nehéz önnek alkotóként megélni az elmúlt, most már több mint egy éve tartó pandémiás időszakot?

– Természetesen nem volt könnyű, de optimista alkat vagyok. Főként azért, mert 2020 nagyon jó év volt számomra, sok új élménnyel gazdagodtam. Sajnos rengeteg veszteség érte a világot, de ha a saját szűk környezetemre gondolok, akkor a tavalyi év eleje a bezárásokkal együtt nekem azt jelentette, hogy a családommal lehetek. Ez pedig nagyon ritkán adatik meg ilyen hosszan. Aztán ősszel megszületett a második kislányom, úgyhogy azt mondhatom, sok áldás is volt ebben az évben. A munkámban most már előre szeretnék tekinteni, hiszen mindjárt eljutunk oda, hogy találkozni fogunk a közönségünkkel, ez pedig felfokozott élmény lesz nekünk és a nézőknek egyaránt.

– Össze lehet hasonlítani bármilyen szempontból egy online előadást egy igazival?

– A táncművészet nem online műfaj, így nekem ez az időszak különösebb kihívásokat nem hordozott. Némely esetben viszont kifejezetten pozitív tudott lenni, hiszen ha a Bartók Tavaszra gondolunk, elmondhatjuk, hogy ez egy unikális rendezvénysorozat. Az, hogy az online térben tekinthetők meg a programok, lehetővé teszi, hogy rendkívül széles kör számára váljon elérhetővé a kultúra. Nemcsak a színházba beülő nézők láthatják az előadásokat, hanem gyakorlatilag bárki a világon.

– A Bartók Tavaszon a Nemzeti Filharmonikus Zenekarral készülnek közös előadásra. Ebben a korántsem egyszerű helyzetben hogyan zajlott a közös munka?

– Jól ismerjük egymást a zenekarral, három különböző balettet is megalkottunk már közösen, és most is izgatottan várjuk, hogy a színpadi próbákat elkezdhessük. A zenei egyeztetések folyamatosan zajlottak az elmúlt időszakban. Bartók Concertó-ja számomra különösen érdekes, hiszen a zeneszerző több művét is koreografáltam már: A csodálatos mandarin-t, A fából faragott királyfi-t, és A Kék szakállú herceg várá-t is rendezhettem. A Concerto régi vágyam volt, az pedig egy különösen jó konstelláció, hogy ennek bemutatója egybeesik Bartók Béla száznegyvenedik születésnapjával.

– A Bartók-esttel kapcsolatban hogyan kell elképzelnünk az ön alkotó munkájának folyamatát?

– Kifejezetten hasznos volt, hogy ismertem Bartók színpadi műveit, gondolkodását és zenei szerkesztését, különben nem tudtam volna jól hozzányúlni ehhez a fontos darabhoz. A koncepció lényege, hogy a Concerto elválaszthatatlan attól a lelki és fizikális állapottól, amelyben Bartók New York-i tartózkodása alatt nekifogott a megalkotásának. Az ő hangokban megfogalmazott, érzéseiből megszületett vízióit próbálom a színpadi képekben ábrázolni. Mivel rendkívül összetett az élethelyzet, amelyben megírta a darabot, ennek a tanulmányozásával sok időt töltöttem. A kutatómunka során az erről szóló tanulmányokat, levelezéseket vizsgálva tudtam meg, hogy milyen lelki és fizikai állapotban volt. Hihetetlen, hogy három és fél év alkotói szünet után gyakorlatilag másfél hónap alatt kiszakadt belőle ez a csodálatos mű.

Ahhoz, hogy ezt jól meg tudjuk jeleníteni, meg kellett érteni azt is, milyen feszültségek munkálkodtak a zeneszerzőben.

Ezt követően jött a zene szerkezetének felosztása, és az öt tétel tartalmi meghatározása. Sok üzenet van belekomponálva a zenébe, ezek nagyon direkt módon jelennek meg, így például A kékszakállú herceg vára és A csodálatos mandarin bizonyos zenei darabkái. Más motívumokat követve jelennek meg az előadásban Bartók művének egyéb fontos tartalmai: a hazaszeretet, a honvágy, az aggodalom, a világ kegyetlensége, az akkor Európában zajló háború iránti aggodalom. De van benne életszeretet, optimizmus is, amelyek néha az amerikai hatásokat jelenítik meg.

– Nagyon komplex feladat mindezt megjeleníteni.

– Valóban, ráadásul speciális látvánnyal készülünk. Nem lesznek valódi színpadi körülmények, sem díszletek, ugyanis a zenekar mögöttünk, a színpadon foglal majd helyet. Az előadás pedig nem táncjáték, sokkal inkább vizuális látványjáték lesz, úgynevezett pantomim groteszk, amiben hatalmas szerep hárul a jelmezekre: ezekben öltenek testet Bartók víziói. Mojzes Dóra jelmeztervezőnek ez az első színházi felkérése, bár nagy tapasztalattal rendelkezik a divattervezésben és a filmes kosztümök terén.

Nagyívű munkája során számos allegorikus figurát kell megjelenítenie, és az álmok szabadságával megformálnia azokat. Bartók életrajzából lehet tudni, hogy egészen különleges érdeklődése volt a rovarok iránt. Mániákusan foglalkozott velük, még az amerikai tartózkodása alatt is órákat töltött a lámpafény köré gyűlő rovarok tanulmányozásával. Ezért döntöttünk úgy, hogy az allegorikus figurák bogarak képében jelennek meg:  pillangó, hernyó, pók, szarvasbogár, szentjánosbogár szimbolizálják majd a hazát, a sátánt, a fasizmust vagy épp magát a zenét.

Ezután jött el a balett-termi időszak, amikor a megálmodott színpadi képekhez lépéseket társítottunk. Sok impulzus érkezett a táncosoktól az improvizáció és személyes motívumok által. A formai megvalósításban arra kifejezetten figyeltem, hogy Bartók világa, az expresszionizmus, a szimbolizmus, korának teatralitása is megjelenjen a színpadon.

– Bartók a Concertó-t egy olyan időszakban írta, amikor nemcsak ő volt a megrendült egészségi állapota miatt nehéz helyzetben, hanem Európa és Magyarország is. Egy 1943-as műnek milyen aktualitása, üzenete lehet 2021-ben?

– A zene örökvérvényű, egyetemes. A figyelmeztető üzenetek, amelyek ebben a műben megjelennek – így például a hazáért való aggódás – mindenkor érvényesek. Bartók hazaszeretete nagyon erős, és ez mindannyiunk számára példamutató.

 

– Mit gondol, mikor van remény arra, hogy a nézők élőben is megtekinthessék ezt a különleges előadást?

– A táncjátékot nyitóelőadásnak terveztük a Müpában a Bartók Tavaszon, végül záróelőadás lesz belőle május 26-án, ősszel pedig szeretnénk nézők előtt is eltáncolni. A Szegedi Szimfonikus Zenekarral is előadjuk az új évadban, így a szegedi nézők is láthatják majd.

Április elejére-közepére vártuk azt a nagyszabású európai fesztivált, melyhez hasonlót nemhogy itthon, de még Európában sem rendeztek eddig. Az élet aztán közbeszólt, de szerencsére nem törölte el az egyik legnagyobb zeneszerzőnk nevét viselő ingyenes eseménysorozatot, ami – mondhatni immáron a szokásos módon – az otthonunkba érkezik. Ajánlunk nyolc kihagyhatatlan programot a május 7–24. között zajló Bartók Tavaszról. 

(Fotók: Tamavölgyi Zoltán, Lakatos János, Graziano Bongiovanni)

juronics tamás | program | tánc | müpa | bartók béla

FOLYTASD EZZEL

Ezzel a tíz fantasztikus dizájntárggyal a legmenőbb hellyé teheted az otthonod

10+1 ikonikus és gyönyörű lámpa, ami garantáltan feldobja az otthonod

Rendeld meg a Roadster magazin 14. számát!

Beköszöntött a tél, és vele együtt megérkezett a Roadster magazin legfrissebb, 14. száma. Mit találunk benne? Kajakkal bejárjuk Grönland izgalmas és lenyűgöző helyeit, találkozunk a világ egyik leghíresebb párterapeutájával, Esther Perellel, és a Netflix által világhírűvé vált dél-koreai séffel, Jeong Kwannal, motorral részt veszünk a Balkan Rallyn, és beszélgetünk Kelecsényi Milán férfiruha-készítővel is. A Dél-afrikai Köztársaságban teszteljük, milyen az új AUDI Q8, és elbeszélgetünk a zoknik Rolls Royce-át gyártó Iszató Nisigucsival is. Elmegyünk egészen Kenyáig, hogy elefántokat nézzünk, az Őrségben kipróbáljuk, milyen a régió legújabb kabinháza, a Kástu, bemutatjuk a Déryné Kenyeret, a város új pékségét, teszteltjük az új elektromos KIÁt, ezen kívül pedig találkozunk még Berki Blanka topmodellel, Áron Eszter divattervezővel és sokan másokkal. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat, a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.

Megnézem, mert érdekel!
Iratkozz fel a hírlevelünkre!
Iratkozz fel a Roadster hírlevelére, hogy mindig értesülj a legizgalmasabb hírekről, sztorikról és véleményekről az utazás, a dizájn és a gasztronómia világából!
Feliratkozom