Híven tükrözi Kafka abszurd-groteszk világát a Prága belvárosában álló hatalmas kinetikus szobor, amiben szétcsúszik-forog-összeáll az egykori író feje.
Prágában járva ma már úgyszólván elkerülhetetlenül találkozunk David Černý valamelyik szobrával, elvégre sok közülük a belvárosban vagy annak közelében található. Csecsemők másznak fel a Žižkov Toronyra, Sigmund Freud kapaszkodik a Husova utca fölé kifeszített kötélen – a rajongók kedvéért még térkép is készült a prágai Černý-szobrok hatékonyabb bejárásához.
A legismertebb cseh szobrászra 2009 elején figyeltek fel szélesebb körben, amikor az EU soros elnöki tisztjét átvevő Csehország a hagyományoknak megfelelően berendezett egy kiállítást a brüsszeli Justus Lipsius épületben. Amit vittek, az Černý Entropa című alkotása volt, ami szatirikus-provokatív stílusban az EU-s tagországokról szóló sztereotípiákat jelenítette meg. Lett is belőle vita, Černý viszont később is maradt a populáris-piszkálódós stílusnál.
Kafka hatalmas feje viszont pont nem ilyen. Vitát legfeljebb a projekt grandiózussága provokálhatott: a 2014-ben felállított szobor 10,6 méter magas, 42 rozsdamentes acél forgó panelből áll, melyek mindegyike képes egymástól függetlenül mozogni.
A paneleket 21 modul mozgatja, összesen egy kilométernyi kábel van odabent, és a szobor teljes súlya 39 tonna. „Kinetikus művészet” – írja Černý.
Az építéshez összesen 2039 műszaki rajz készült, és a technika nem is bírta a végtelenségig a kafkai világot, nem olyan régen közel fél évre le kellett állítani karbantartás miatt. Idén tavasszal adták át újra, azóta igazi turistamágnes a Charvátova utcában.
Talán túlságosan is monumentális, egészen biztosan sokba került (annak idején több mint félmillárd forintnyi cseh koronát fizetett érte a megrendelő bevásárlóközpont, ami előtt a szobor áll), és nem is mindenki lelkesedik érte, mondván visszaél Kafka nevével a látvány kedvéért. A többség viszont rajong érte, és nem is alaptalanul:
a szétcsúszó-összeálló, a környezetét ezernyi irányban visszatükröző fej jól ragadja meg Kafka szürreális-groteszk világát.
A tükröződéssel a néző intenzívebb kapcsolatba kerül Kafka fejével, felidéződnek a regényei, elsősorban persze az 1912-ben megjelent Az átváltozás. Ha nem volna pontos az ábrázolás, nem a szobor fotójával illusztrálták volna az író egyik főművét, mint érettségi tételt.
Élőben talán kicsit lassú a forgó panelek mozgása, de turistaként kinek ne volna 15 perce megnézni a látványosságot – merthogy csak nap közben, minden egész órától kezdődően negyedórán át van mozgásban a fej.
Kafka halálának századik évfordulóján van apropó megnézni a szobrot, de menjünk ennél tovább is, például a prágai Franz Kafka Múzeumba, ahol többek között a Franz Kafka városa, Prága című kiállítás látható, és ami fényképek és dokumentumok segítségével vezeti be a látogatót a kafkai világba.
2001 óta létezik a Franz Kafka-díj is, amit bármilyen élő író kaphat, akinek megjelent legalább egy könyve cseh nyelven, és akit az irodalmi teljesítménye alapján erre méltónak ítél a Franz Kafka Társaság és Prága városa. Irodalmi kávézók és a munkásságában megjelenő épületek is láthatóak Prágában, és az évforduló alkalmából számos rendezvényt is szerveznek az idén.
Bármennyire is abszurd – vagy talán pontosan azért – a Guardian kritikusa fején találta a szöget, amikor azt írta: „Lehetetlen elképzelni Kafkát ebben a vibráló, gondtalan miliőben.”
(Fotó: Roadster)
prága | franz kafka | szobor | david cerny
Liverpool után az otthonodban találkozhat a csúcsteljesítmény és a prémium életmód
A Leica-kamerás csúcstelefon, ami az utazók legújabb kedvence lesz
A frissen őrölt kávé nem csak a ráérős reggelek kiváltsága
Erdőterápia a zuhany alatt, avagy ilyen a stílusos lelassulás a Balatonnál
Gyászol a filmvilág: 78 éves korában meghalt Sam Neill
Egészen különleges kiállítás vonzza most mágnesként a műkedvelőket Barcelonába
Nyár, jó energiák, napfény és csillogás: a Roadster magazin legújabb száma nem kevesebbet ígér, mint hogy még magasabbra emeli ezt az önmagában is nagyszerű évszakot. A nyári lapszámunkban találkozunk a világhírű séffel, Nobu Macuhiszával, aki Robert De Niróval közösen több, mint hatvan hotel és étterem tulajdonosa. Beszélgetünk Makó Szilveszterrel, a hollywoodi sztárok sorával dolgozó fotóssal, és Szu Fudzsimoto japán építésszel is, aki korunk egyik legizgalmasabb alkotója. Elutazunk Marrákesbe, végigjárjuk a portugál El Caminót, és Erdélyben egy igazi tündérmesébe csöppenünk. A milánói dizájnhéten megcsodáljuk az új Hyundai-t, Koppenhágában megnézzük, milyen a pub, amit egy magyar vezet, és találkozunk a vicenzai mesterszabóval, Massimo Pasinatóval is.
Különleges csomagajánlatok itt!