Híven tükrözi Kafka abszurd-groteszk világát a Prága belvárosában álló hatalmas kinetikus szobor, amiben szétcsúszik-forog-összeáll az egykori író feje.
Prágában járva ma már úgyszólván elkerülhetetlenül találkozunk David Černý valamelyik szobrával, elvégre sok közülük a belvárosban vagy annak közelében található. Csecsemők másznak fel a Žižkov Toronyra, Sigmund Freud kapaszkodik a Husova utca fölé kifeszített kötélen – a rajongók kedvéért még térkép is készült a prágai Černý-szobrok hatékonyabb bejárásához.
A legismertebb cseh szobrászra 2009 elején figyeltek fel szélesebb körben, amikor az EU soros elnöki tisztjét átvevő Csehország a hagyományoknak megfelelően berendezett egy kiállítást a brüsszeli Justus Lipsius épületben. Amit vittek, az Černý Entropa című alkotása volt, ami szatirikus-provokatív stílusban az EU-s tagországokról szóló sztereotípiákat jelenítette meg. Lett is belőle vita, Černý viszont később is maradt a populáris-piszkálódós stílusnál.
Kafka hatalmas feje viszont pont nem ilyen. Vitát legfeljebb a projekt grandiózussága provokálhatott: a 2014-ben felállított szobor 10,6 méter magas, 42 rozsdamentes acél forgó panelből áll, melyek mindegyike képes egymástól függetlenül mozogni.
A paneleket 21 modul mozgatja, összesen egy kilométernyi kábel van odabent, és a szobor teljes súlya 39 tonna. „Kinetikus művészet” – írja Černý.
Az építéshez összesen 2039 műszaki rajz készült, és a technika nem is bírta a végtelenségig a kafkai világot, nem olyan régen közel fél évre le kellett állítani karbantartás miatt. Idén tavasszal adták át újra, azóta igazi turistamágnes a Charvátova utcában.
Talán túlságosan is monumentális, egészen biztosan sokba került (annak idején több mint félmillárd forintnyi cseh koronát fizetett érte a megrendelő bevásárlóközpont, ami előtt a szobor áll), és nem is mindenki lelkesedik érte, mondván visszaél Kafka nevével a látvány kedvéért. A többség viszont rajong érte, és nem is alaptalanul:
a szétcsúszó-összeálló, a környezetét ezernyi irányban visszatükröző fej jól ragadja meg Kafka szürreális-groteszk világát.
A tükröződéssel a néző intenzívebb kapcsolatba kerül Kafka fejével, felidéződnek a regényei, elsősorban persze az 1912-ben megjelent Az átváltozás. Ha nem volna pontos az ábrázolás, nem a szobor fotójával illusztrálták volna az író egyik főművét, mint érettségi tételt.
Élőben talán kicsit lassú a forgó panelek mozgása, de turistaként kinek ne volna 15 perce megnézni a látványosságot – merthogy csak nap közben, minden egész órától kezdődően negyedórán át van mozgásban a fej.
Kafka halálának századik évfordulóján van apropó megnézni a szobrot, de menjünk ennél tovább is, például a prágai Franz Kafka Múzeumba, ahol többek között a Franz Kafka városa, Prága című kiállítás látható, és ami fényképek és dokumentumok segítségével vezeti be a látogatót a kafkai világba.
2001 óta létezik a Franz Kafka-díj is, amit bármilyen élő író kaphat, akinek megjelent legalább egy könyve cseh nyelven, és akit az irodalmi teljesítménye alapján erre méltónak ítél a Franz Kafka Társaság és Prága városa. Irodalmi kávézók és a munkásságában megjelenő épületek is láthatóak Prágában, és az évforduló alkalmából számos rendezvényt is szerveznek az idén.
Bármennyire is abszurd – vagy talán pontosan azért – a Guardian kritikusa fején találta a szöget, amikor azt írta: „Lehetetlen elképzelni Kafkát ebben a vibráló, gondtalan miliőben.”
(Fotó: Roadster)
prága | szobor | franz kafka | david cerny
Budapesti csúcspanoráma exkluzív pezsgőkkel a felhők közelében – Ez a White Raven
Well done
Itt van a nyár, ami már önmagában remek hír, de azzal tudjuk fokozni a hangulatot, hogy a napokban megjelenik a Roadster magazin legújabb száma is. Mit találunk benne? Ellátogatunk az Azori-szigetekre, Dubajba és megnézzük Isztambul egyik legenergikusabb kerületét, Beyoğlut. Találkozunk a világhírű brit dizájnerrel, Tom Dixonnal, kifaggatjuk az ikonikus fotós, Slim Aarons hagyatékát őrző Getty Images igazgatóját, és Bott Frigyes meghívására Európa legjobb sommelier-jeivel végigkóstoljuk a régió legérdekesebb furmintjait. Elmerülünk a független kiadású zine-ek színes és hangos világába, meglátogatjuk a Tisza Cipő főhadiszállását, megtapintjuk, mit tudnak az ukrán-Kárpátokból érkező kéziszövésű szőnyegek, egy MV Agusta nyergében pedig végigmotorozzuk Szardínia vadregényes hegyeit. Ismét látványos, sok állomásos, 220 oldalas tripet alkottunk, szerintünk érdemes lesz benevezni rá! A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!