Híven tükrözi Kafka abszurd-groteszk világát a Prága belvárosában álló hatalmas kinetikus szobor, amiben szétcsúszik-forog-összeáll az egykori író feje.
Prágában járva ma már úgyszólván elkerülhetetlenül találkozunk David Černý valamelyik szobrával, elvégre sok közülük a belvárosban vagy annak közelében található. Csecsemők másznak fel a Žižkov Toronyra, Sigmund Freud kapaszkodik a Husova utca fölé kifeszített kötélen – a rajongók kedvéért még térkép is készült a prágai Černý-szobrok hatékonyabb bejárásához.
A legismertebb cseh szobrászra 2009 elején figyeltek fel szélesebb körben, amikor az EU soros elnöki tisztjét átvevő Csehország a hagyományoknak megfelelően berendezett egy kiállítást a brüsszeli Justus Lipsius épületben. Amit vittek, az Černý Entropa című alkotása volt, ami szatirikus-provokatív stílusban az EU-s tagországokról szóló sztereotípiákat jelenítette meg. Lett is belőle vita, Černý viszont később is maradt a populáris-piszkálódós stílusnál.
Kafka hatalmas feje viszont pont nem ilyen. Vitát legfeljebb a projekt grandiózussága provokálhatott: a 2014-ben felállított szobor 10,6 méter magas, 42 rozsdamentes acél forgó panelből áll, melyek mindegyike képes egymástól függetlenül mozogni.
A paneleket 21 modul mozgatja, összesen egy kilométernyi kábel van odabent, és a szobor teljes súlya 39 tonna. „Kinetikus művészet” – írja Černý.
Az építéshez összesen 2039 műszaki rajz készült, és a technika nem is bírta a végtelenségig a kafkai világot, nem olyan régen közel fél évre le kellett állítani karbantartás miatt. Idén tavasszal adták át újra, azóta igazi turistamágnes a Charvátova utcában.
Talán túlságosan is monumentális, egészen biztosan sokba került (annak idején több mint félmillárd forintnyi cseh koronát fizetett érte a megrendelő bevásárlóközpont, ami előtt a szobor áll), és nem is mindenki lelkesedik érte, mondván visszaél Kafka nevével a látvány kedvéért. A többség viszont rajong érte, és nem is alaptalanul:
a szétcsúszó-összeálló, a környezetét ezernyi irányban visszatükröző fej jól ragadja meg Kafka szürreális-groteszk világát.
A tükröződéssel a néző intenzívebb kapcsolatba kerül Kafka fejével, felidéződnek a regényei, elsősorban persze az 1912-ben megjelent Az átváltozás. Ha nem volna pontos az ábrázolás, nem a szobor fotójával illusztrálták volna az író egyik főművét, mint érettségi tételt.
Élőben talán kicsit lassú a forgó panelek mozgása, de turistaként kinek ne volna 15 perce megnézni a látványosságot – merthogy csak nap közben, minden egész órától kezdődően negyedórán át van mozgásban a fej.
Kafka halálának századik évfordulóján van apropó megnézni a szobrot, de menjünk ennél tovább is, például a prágai Franz Kafka Múzeumba, ahol többek között a Franz Kafka városa, Prága című kiállítás látható, és ami fényképek és dokumentumok segítségével vezeti be a látogatót a kafkai világba.
2001 óta létezik a Franz Kafka-díj is, amit bármilyen élő író kaphat, akinek megjelent legalább egy könyve cseh nyelven, és akit az irodalmi teljesítménye alapján erre méltónak ítél a Franz Kafka Társaság és Prága városa. Irodalmi kávézók és a munkásságában megjelenő épületek is láthatóak Prágában, és az évforduló alkalmából számos rendezvényt is szerveznek az idén.
Bármennyire is abszurd – vagy talán pontosan azért – a Guardian kritikusa fején találta a szöget, amikor azt írta: „Lehetetlen elképzelni Kafkát ebben a vibráló, gondtalan miliőben.”
(Fotó: Roadster)
szobor | prága | david cerny | franz kafka
A kiberbiztonság téged is érint! Mit is jelent valójában?
Jön az a különleges fesztivál, amelyen minden ízében megélheted a Márton-napi hagyományokat
Az ősz önmagában is tud szép lenni, de a Roadster aktuális számával még szebbé és izgalmasabbá tehetjük. Mit találunk benne? Ellátogatunk Jerevánba, és megmutatjuk, mit érdemes csinálni Örményország fővárosában, és megnézzük közelről Athén jelenleg legizgalmasabb kerületét, Keramiekoszt. Találkozunk a világhírű képzőművésszel, Julie Mehretuval, kifaggatjuk, mit csinál Szabados Ági Debrecenben, megkóstoljuk, mit főzött ki az Arany Kaviár új séfje, motorozunk Erdélyben, jachtozunk az Adrián és egyéb hedonista kalandokban is részt veszünk, de nem soroljuk fel mindet. Ezen kívül elbeszélgetünk a bájos izraeli ékszertervezővel, Tal Adarral, találkozunk Zwack Sándorral, bejárjuk a Sauska tokaji főhadiszállását, és elbeszélgetünk napjaink egyik legnevesebb európai portréfotósával, Rob Hornstrával. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!