Egy házasság felbomlása lelkileg mindkét félnek rendkívül megterhelő akkor is, ha a válás közös megegyezéssel történik, még nehezebb azonban a helyzet akkor, ha valamilyen kérdésben nem tudunk megegyezni. A szülői felügyeleti jog és a gyerektartás is problémás téma lehet, de sokszor abban sem jutunk egyezségre, hogy mi legyen a közösen lakott otthonunk sorsa. Az alábbiakban ezt vizsgáljuk – a jogszabályok tükrében.
Kinek a tulajdona?
Az első fontos kérdés annak tisztázása, hogy a közösen lakott ingatlan kinek a tulajdonában áll. Ez a tény az ingatlan-nyilvántartás adataiból egyértelműen kiderül, ez azonban nem jelenti azt, hogy a válás során itt nem történhet változás.
Ha házassági vagyonjogi szerződésben nem rendelkeztünk másként, a közös vagyonunkba tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a házassági vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereztünk. Fontos tudni azt, hogy a vagyonközösség nem feltétlenül a házasságkötéssel kezdődött: ha korábban élettársakként együtt éltünk, úgy annak kezdete az élettársi kapcsolat első napjáig nyúlik vissza.
Ha az ingatlan az egyik fél különvagyona, vagyis azt a vagyonközösség kezdete előtt szerezte, esetleg időközben örökölte, az nem válik közössé, így alapvetően elmondható, hogy ez a lakás az eredeti tulajdonosé marad a válás után is. Amennyiben az otthonunk közös tulajdon, úgy főszabály szerint ez a házasság felbontása után sem változik, sokszor azonban nem ennyire egyszerű a helyzet.
A házastársi közös vagyon megosztása
Ha a vagyoni viszonyokat nem tudtuk egymás között, szerződésben rendezni, bármelyikünk a bírósághoz fordulhat, és kérheti a vagyonmegosztást. Fontos, hogy ez nem akadálya annak, hogy a válás közös megegyezéssel történjen: ebben az esetben a szülői felügyelet gyakorlása, a szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás, a gyerektartás, a házastársi tartási és a közös lakás használata kérdésében kell megegyeznünk – a házassági vagyonjogi perre a válásunktól függetlenül kerülhet sor.
A vagyonmegosztási eljárás alapelve a teljes körű rendezés elve, ami azt jelenti, hogy a bíróság minden igényt, indítványt számba vesz, rendez, és ezek alapján hoz döntést. Az eljáró bíró ilyenkor hivatalból nem köteles bizonyítást lefolytatni, így elsősorban a felek által rendelkezésre bocsátott adatok alapján dönt.
A közös vagyon megosztása során a felek igényelhetik a közös vagyonból a különvagyonra, a különvagyonból a közös vagyonra és az egyik házastárs különvagyonából a másik házastárs különvagyonára történő ráfordítások, valamint a másik vagyonból teljesített tartozások megtérítését.
Ez azt jelenti, hogy amennyiben az ingatlan alapvetően a házastársunk különvagyonába tartozik, de annak felújítása, korszerűsítése már a közös vagyonunkból, esetleg a saját különvagyonunkból történt – például a saját lakásunk értékesítéséből kapott összeget fordítottuk erre –, kérhetjük ezen ráfordítás megtérítését. Mivel az ingatlan esetében egy nagyobb beruházás jelentős mértékben és tartósan növelheti annak értékét, így nem egyszerűen a felújításra költött pénzünkre tarthatunk igényt, hanem az ingatlan értéknövekedésének megfelelő tulajdoni hányadra is – de ha szeretnénk, pénzbeni megtérítést is kérhetünk.
Könnyen lehet tehát, hogy az egyik fél tulajdonában álló ingatlan a házassági vagyonmegosztást követően közös tulajdonba kerül.
A közösen lakott ingatlan használata
Fontos tudni azt is, hogy a közös lakás használata és a tulajdoni viszonyok rendezése két különböző kérdés. Ha mindketten szeretnénk korábbi otthonunkban maradni, és ebben nem tudunk egymás között megállapodni, a lakás használatának bírósági rendezését kérhetjük. Ilyenkor a bíróság a közös tulajdonban álló lakás használatát rendszerint megosztja közöttünk, ha pedig az ingatlan az egyikünk különvagyona, akkor a továbbiakban főszabály szerint ez a házastárs jogosult annak használatára.
Törekedjünk az egyezségre!
Válás során sokszor nehéz megőrizni a hidegvérünket: ha fontos kérdésekben nem tudunk megállapodni, természetesen bármikor fordulhatunk a bírósághoz. Azzal azonban érdemes tisztában lenni, hogy egy ilyen eljárás rendkívül magas, akár több százezer forintos illetékfizetési kötelezettséggel is együtt járhat, és akkor az ügyvédi költségekről, szakértői díjakról nem is beszéltünk, mindkettőnk érdeke tehát az, hogy a vitás kérdéseket inkább egymás között rendezzük.
A kiberbiztonság téged is érint! Mit is jelent valójában?
Így élheted meg az ünnepi hangolódást egy csodás kastély birtokán itt, a szomszédunkban
Megérkezett a tél, már ki lehet csomagolni a Roadster legújabb, sorrendben 18. lapszámát. Mit találunk benne? A Costa Smeralda fedélzetén kipróbáljuk, milyen az élet egy tengerjárón Barcelona és Nápoly között. Ellátogatunk a luxusipar nagyágyúival dolgozó Edinas Paper kőbányai műhelyébe, megmutatjuk, milyen finomságokkal lehet átvészelni a hideg hónapokat, és megismerkedünk a római Palazzo Talìával is, amelyet az olasz rendezőzseni, Luca Guadagnino álmodott meg. Aktuális számunkban is rengeteg izgalmas helyszín bukkan fel: ilyen a kanadai Yukon vidék, az Amalfi-part, a Côte d’Azur-on kipróbáltuk, milyen az új Audi S5. Északabbra is elkalandoztunk: a lapszám talán legszimpatikusabb szereplője az a négy norvég fiatal, akik egy elhagyatott halfeldolgozó üzemet alakították át a skandináv ország és talán Európa legcoolabb pontjává. Ezen kívül bemutatunk öt divatbrandet, akiket érdemes követni, megvizsgáljuk, milyen volt az elmúlt száz évben a lejtők divatja és még ezen kívül is rengeteg izgalmas témánk van, de itt megállunk.
Megnézem, mert érdekel!