Angliában ma is látni szórványosan hullámzó téglafalakat. Nem Jefferson találta fel, de még csak nem is az angolok, az eredete jóval régebbi. És több dologra is jó, mint elsőre hinnénk.
Elsősorban Angliában találkozni furcsa, hullámos téglafalakkal, amik elsőre meglehetősen furcsán néznek ki. Pedig nem az öncélú díszítgetés kedvéért ilyen a fal, és az építőmesterek iszogatására fogni is olcsó tréfa lenne. Akkor hát hogyan is született ez?
Mivel Angliában két sorban rakják a falhoz a téglákat, a hullámos kerítéshez valójában kevesebb kell, mint az egyenes falhoz, ezen kívül stabilabb is annál.
De más ok is van. Ezeket a falakat többnyire kertészetek mellé építették, kelet-nyugati irányban, így az egyik oldala délre nézett, és mivel nagyobb felületen érte a napfény, mögötte gyümölcsöket termesztettek. Ennek a falnak nincs szüksége tartóoszlopokra, ami további előny.
Eredetileg az ókori Egyiptomban építettek hullámos falakat, katonai céllal, egy nagyobb erőd részeként. Angliába az 1600-as években került át, holland mérnökök segítségével, akik a kelet-angliai mocsarak lecsapolásához használták a módszert.
Ma Suffolkban legalább 50 hullámos falat ismernek, de az USA-ban is találunk ilyet, a Thomas Jefferson által alapított Virginiai Egyetem belső kertjeinek elválasztására.
Bár egyes tévhitekkel ellentétben a hullámos falat nem Jefferson találta fel, ellenben az egyetem egyik dokumentumában bemutatja, hogyan számolta ki a fallal elérhető megtakarításokat, és hogyan kombinálta az esztétikát a hasznossággal.
(Nyitókép: Kígyófal Hertfordshire-ben, GettyImages)
kígyófal | Anglia | fal | kerítés | téglafal
Jön az a különleges fesztivál, amelyen minden ízében megélheted a Márton-napi hagyományokat
Megfogni a jövő építőit – Bálint Attila-interjú
Az ősz önmagában is tud szép lenni, de a Roadster aktuális számával még szebbé és izgalmasabbá tehetjük. Mit találunk benne? Ellátogatunk Jerevánba, és megmutatjuk, mit érdemes csinálni Örményország fővárosában, és megnézzük közelről Athén jelenleg legizgalmasabb kerületét, Keramiekoszt. Találkozunk a világhírű képzőművésszel, Julie Mehretuval, kifaggatjuk, mit csinál Szabados Ági Debrecenben, megkóstoljuk, mit főzött ki az Arany Kaviár új séfje, motorozunk Erdélyben, jachtozunk az Adrián és egyéb hedonista kalandokban is részt veszünk, de nem soroljuk fel mindet. Ezen kívül elbeszélgetünk a bájos izraeli ékszertervezővel, Tal Adarral, találkozunk Zwack Sándorral, bejárjuk a Sauska tokaji főhadiszállását, és elbeszélgetünk napjaink egyik legnevesebb európai portréfotósával, Rob Hornstrával. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!