Angliában ma is látni szórványosan hullámzó téglafalakat. Nem Jefferson találta fel, de még csak nem is az angolok, az eredete jóval régebbi. És több dologra is jó, mint elsőre hinnénk.
Elsősorban Angliában találkozni furcsa, hullámos téglafalakkal, amik elsőre meglehetősen furcsán néznek ki. Pedig nem az öncélú díszítgetés kedvéért ilyen a fal, és az építőmesterek iszogatására fogni is olcsó tréfa lenne. Akkor hát hogyan is született ez?
Mivel Angliában két sorban rakják a falhoz a téglákat, a hullámos kerítéshez valójában kevesebb kell, mint az egyenes falhoz, ezen kívül stabilabb is annál.
De más ok is van. Ezeket a falakat többnyire kertészetek mellé építették, kelet-nyugati irányban, így az egyik oldala délre nézett, és mivel nagyobb felületen érte a napfény, mögötte gyümölcsöket termesztettek. Ennek a falnak nincs szüksége tartóoszlopokra, ami további előny.
Eredetileg az ókori Egyiptomban építettek hullámos falakat, katonai céllal, egy nagyobb erőd részeként. Angliába az 1600-as években került át, holland mérnökök segítségével, akik a kelet-angliai mocsarak lecsapolásához használták a módszert.
Ma Suffolkban legalább 50 hullámos falat ismernek, de az USA-ban is találunk ilyet, a Thomas Jefferson által alapított Virginiai Egyetem belső kertjeinek elválasztására.
Bár egyes tévhitekkel ellentétben a hullámos falat nem Jefferson találta fel, ellenben az egyetem egyik dokumentumában bemutatja, hogyan számolta ki a fallal elérhető megtakarításokat, és hogyan kombinálta az esztétikát a hasznossággal.
(Nyitókép: Kígyófal Hertfordshire-ben, GettyImages)
kerítés | Anglia | téglafal | fal | kígyófal
A kiberbiztonság téged is érint! Mit is jelent valójában?
Így élheted meg az ünnepi hangolódást egy csodás kastély birtokán itt, a szomszédunkban
Megérkezett a tél, már ki lehet csomagolni a Roadster legújabb, sorrendben 18. lapszámát. Mit találunk benne? A Costa Smeralda fedélzetén kipróbáljuk, milyen az élet egy tengerjárón Barcelona és Nápoly között. Ellátogatunk a luxusipar nagyágyúival dolgozó Edinas Paper kőbányai műhelyébe, megmutatjuk, milyen finomságokkal lehet átvészelni a hideg hónapokat, és megismerkedünk a római Palazzo Talìával is, amelyet az olasz rendezőzseni, Luca Guadagnino álmodott meg. Aktuális számunkban is rengeteg izgalmas helyszín bukkan fel: ilyen a kanadai Yukon vidék, az Amalfi-part, a Côte d’Azur-on kipróbáltuk, milyen az új Audi S5. Északabbra is elkalandoztunk: a lapszám talán legszimpatikusabb szereplője az a négy norvég fiatal, akik egy elhagyatott halfeldolgozó üzemet alakították át a skandináv ország és talán Európa legcoolabb pontjává. Ezen kívül bemutatunk öt divatbrandet, akiket érdemes követni, megvizsgáljuk, milyen volt az elmúlt száz évben a lejtők divatja és még ezen kívül is rengeteg izgalmas témánk van, de itt megállunk.
Megnézem, mert érdekel!