Angliában ma is látni szórványosan hullámzó téglafalakat. Nem Jefferson találta fel, de még csak nem is az angolok, az eredete jóval régebbi. És több dologra is jó, mint elsőre hinnénk.
Elsősorban Angliában találkozni furcsa, hullámos téglafalakkal, amik elsőre meglehetősen furcsán néznek ki. Pedig nem az öncélú díszítgetés kedvéért ilyen a fal, és az építőmesterek iszogatására fogni is olcsó tréfa lenne. Akkor hát hogyan is született ez?
Mivel Angliában két sorban rakják a falhoz a téglákat, a hullámos kerítéshez valójában kevesebb kell, mint az egyenes falhoz, ezen kívül stabilabb is annál.
De más ok is van. Ezeket a falakat többnyire kertészetek mellé építették, kelet-nyugati irányban, így az egyik oldala délre nézett, és mivel nagyobb felületen érte a napfény, mögötte gyümölcsöket termesztettek. Ennek a falnak nincs szüksége tartóoszlopokra, ami további előny.
Eredetileg az ókori Egyiptomban építettek hullámos falakat, katonai céllal, egy nagyobb erőd részeként. Angliába az 1600-as években került át, holland mérnökök segítségével, akik a kelet-angliai mocsarak lecsapolásához használták a módszert.
Ma Suffolkban legalább 50 hullámos falat ismernek, de az USA-ban is találunk ilyet, a Thomas Jefferson által alapított Virginiai Egyetem belső kertjeinek elválasztására.
Bár egyes tévhitekkel ellentétben a hullámos falat nem Jefferson találta fel, ellenben az egyetem egyik dokumentumában bemutatja, hogyan számolta ki a fallal elérhető megtakarításokat, és hogyan kombinálta az esztétikát a hasznossággal.
(Nyitókép: Kígyófal Hertfordshire-ben, GettyImages)
Anglia | téglafal | kígyófal | kerítés | fal
Dubaj a multikulturális gasztronómia egyik fellegvára is
A Hévízi-tó gazdag élővilága ihlette a partjára épülő 285 szobás szállót
Itt van a nyár, ami már önmagában remek hír, de azzal tudjuk fokozni a hangulatot, hogy a napokban megjelenik a Roadster magazin legújabb száma is. Mit találunk benne? Ellátogatunk az Azori-szigetekre, Dubajba és megnézzük Isztambul egyik legenergikusabb kerületét, Beyoğlut. Találkozunk a világhírű brit dizájnerrel, Tom Dixonnal, kifaggatjuk az ikonikus fotós, Slim Aarons hagyatékát őrző Getty Images igazgatóját, és Bott Frigyes meghívására Európa legjobb sommelier-jeivel végigkóstoljuk a régió legérdekesebb furmintjait. Elmerülünk a független kiadású zine-ek színes és hangos világába, meglátogatjuk a Tisza Cipő főhadiszállását, megtapintjuk, mit tudnak az ukrán-Kárpátokból érkező kéziszövésű szőnyegek, egy MV Agusta nyergében pedig végigmotorozzuk Szardínia vadregényes hegyeit. Ismét látványos, sok állomásos, 220 oldalas tripet alkottunk, szerintünk érdemes lesz benevezni rá! A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!