A Klaksvík evezős klub bárkinek megmutatja a feröeri hajókészítés hagyományos mesterségét, emellett a helyi közösségi élet egyik központja is.
Átalakulóban van a Feröer-szigetek második legnagyobb városa, Klaksvík: egy átfogó mesterterv keretében az ipari területét élénk városközponttá építik át, rengeteg lakással és köztérrel, az egykori posta kulturális központtá alakításával. Ennek a tervnek egy kicsi, de fontos eleme már meg is valósult: elkészült a helyi evezősklub új épülete.
Az ötezer lakosú város sportéletét ünneplő új klubház a legmodernebb felszereléseket biztosítja az evezősök számára, de a környező tájra nyíló barátságos kilátással ugyanolyan vonzó az egyszerű látogatók számára is.
Klaksvík egy, az Atlanti-óceán hírhedt szeleitől védő festői fjordban fekszik, ugyanakkor kilátást nyújt a szomszédos szigetekre. A szigetország halászati fővárosa az elmúlt évtizedben kezdett átalakulni; ennek a folyamatnak ad keretet a Henning Larsen dinamikus terve, amely lehetővé teszi a későbbi alkalmazkodást. A dán építésziroda egy emberközpontú tervet állított össze, előtérbe helyezve a gyalogos közlekedést és az olyan projektelemet, mint az új főtérhez kapcsolódó gyermek korcsolyapálya vagy az evezősklub.
Klaksvík identitásának szerves része az evezés: a Feröer-szigetek nemzeti sportja, a feröeri kultúra egyik alapeleme, amire egész évben sok időt és energiát fordítanak a helyiek, míg a szomszédos városok elleni versenyek közéleti eseménynek számítanak.
A hagyományos feröeri csónakokat fából, kézműves módon készítik évszázadok óta, az érzelmi és történelmi jelentőségük magától értetődő. A hagyományosan egyetlen fejszével készített, és a viking időkig visszavezethető csónakok az UNESCO szellemi kulturális örökségének listáján is szerepelnek.
„A tervezési megközelítésünk mélyen Klaksvík tájképében és kultúrájában gyökerezik – mondta Ósbjørn Jacobsen, a Henning Larsen Feröer-szigetekért felelős tervezési igazgatója. – A lejtős zöld tető és a fa homlokzat a környező természet előtt tiszteleg, ugyanakkor a Feröer-szigetek hagyományos építészetére is utal; párbeszédet teremt az épített környezet és a fjordtáj között.”
A klubházban az elsődleges funkció mellett a szórakozás iránti elkötelezettség is megjelenik. A lejtős zöld tető alatt megbújó 620 m²-es épület a hagyományos feröeri dizájnt követi. Vízre bocsátáskor megnyílnak a csónaktároló tágas ajtajai a fából készült dokkoló előtt, megkönnyítve a vízre eresztést, és a vízből való kiemelést. A csónakok gyorsan és biztonságosan elhelyezhetőek az épületben kompakt módon betervezett rekeszben.
A nyitott, faburkolatú belső tér nemcsak az edzésekhez biztosít bőséges helyet, de a közös kávészünetek vagy a relaxáció perceinek is ideális helyszíne. A természetes fényről és a panorámáról a nagy ablakok mellett a padlástér is gondoskodik, úgy a sportolóknak, mint az átutazóban lévőknek.
Ugyanakkor a klubház igazi közösségi események, rendezvények és kiállítások otthona is lehet, továbbá turisztikai látványosság is, ahol büszkén mutatják be a feröeri hajókészítés hagyományos mesterségét. A melegebb hónapokban bőven van hely a kint összejövetelekre, ezért kialakítottak egy kávézóval felszerelt, élénk városi sarkot.
„Olyan helyet akartunk létrehozni, ami több, mint egyszerű hajótároló – jegyzi meg Jacobsen. – A közösségi tér intenzívebb használatát szem előtt tartva terveztük a belső tereket, és a fából készült dokkra nyíló tágas ajtókat.”
A Klaksvík mesterterve jelenleg 40-60 százalékban elkészült, a tervek szerint a munka a gyalogos lehetőségek bővítésével folytatódik, amit még inkább előtérbe helyeznek. A dán építészek városrendezési terve továbbá lehetővé teszi a terek későbbi alkalmazkodását az új igényekhez.
(Forrás: Henning Larsen, fotók: Nic Lehoux)
henning larsen | nagy sztori | feröer-szigetek | építészet | evezés
A kiberbiztonság téged is érint! Mit is jelent valójában?
Így élheted meg az ünnepi hangolódást egy csodás kastély birtokán itt, a szomszédunkban
Megérkezett a tél, már ki lehet csomagolni a Roadster legújabb, sorrendben 18. lapszámát. Mit találunk benne? A Costa Smeralda fedélzetén kipróbáljuk, milyen az élet egy tengerjárón Barcelona és Nápoly között. Ellátogatunk a luxusipar nagyágyúival dolgozó Edinas Paper kőbányai műhelyébe, megmutatjuk, milyen finomságokkal lehet átvészelni a hideg hónapokat, és megismerkedünk a római Palazzo Talìával is, amelyet az olasz rendezőzseni, Luca Guadagnino álmodott meg. Aktuális számunkban is rengeteg izgalmas helyszín bukkan fel: ilyen a kanadai Yukon vidék, az Amalfi-part, a Côte d’Azur-on kipróbáltuk, milyen az új Audi S5. Északabbra is elkalandoztunk: a lapszám talán legszimpatikusabb szereplője az a négy norvég fiatal, akik egy elhagyatott halfeldolgozó üzemet alakították át a skandináv ország és talán Európa legcoolabb pontjává. Ezen kívül bemutatunk öt divatbrandet, akiket érdemes követni, megvizsgáljuk, milyen volt az elmúlt száz évben a lejtők divatja és még ezen kívül is rengeteg izgalmas témánk van, de itt megállunk.
Megnézem, mert érdekel!
