Szöveg: Gollob Lilla
A színes, geometrikus mintájú marokkói szőttesek ránézésre úgy tűnnek, mintha épp a legmenőbb koppenhágai vagy stockholmi dizájnstúdióból gördültek volna ki, valójában azonban rurális közösségekben élő amazigh asszonyok szövik őket hosszú évszázadok óta a mai napig. Ennek az Atlasz hegység környékéről származó friss esztétikájú, kortárs enteriőrökbe tökéletesen passzoló, tradicionális tárgytípusnak rengeteg izgalmas aspektusa van: a szőnyegeken megjelenített szimbólumoktól kezdve, a szövéshez kapcsolódó rituálékon át az amazigh nők élethelyzetéig.
Ezeket a témákat mind érintve, most két női vezetésű vállalkozást mutatunk be, akik Budapest és Marrákes tengelyén hasonló értékek, de más koncepció mentén ápolják és közvetítik az amazigh, más néven berber kultúra női hagyományát.
Abra (korábban Berber Budapest) – Budapest
Az amazigh szőnyegeket Európában elsők között a Bauhaus tervezői fedezték fel a 20. század elején. Az ősi kézműves technológia, a geometrikus mintakincs és a karakteres színpaletta sok szempontból egybevágott a tervezői credójukkal, és nagyban inspirálta a munkásságukat. Budapestig azonban nem jutott el a trend, így az elmúlt évekig elvétve lehetett csak itthon marokkói szőttesekkel találkozni. Ezt a piaci rést ismerte fel és töltötte ki a Berber Budapest (ma Abra) égisze alatt Körösényi Bori, aki nemcsak a szőnyegeket hozta Magyarországra, hanem egy organikusan alakuló kulturális misszióba kezdett.
Bori munkájának egyik legfontosabb eleme a bevonódó utazás: felkutatni azokat a rurális marokkói közösségeket, ahol az amazigh nők a mai napig alkotnak, megismerni a hagyományaikat és a mindennapi nehézségeiket, majd kiérdemelni a bizalmukat azzal az őket értékes alkotóként kezelő hozzáállással, amely nem a kizsákmányolásukra épül, hanem korrekt partnerséget ajánl. Ezek a szegénységben élő, sok esetben írástudatlan asszonyok ugyanis rendkívül ki vannak szolgáltatva a marokkói szőnyegpiacot uraló middle-maneknek, akik jellemzően méltánytalan fizetségért viszik el tőlük több hónapos munkájuk eredményét. Ezért döntött úgy Bori, hogy ahelyett, hogy a könnyebb utat választva ő is a kereskedőktől szerezné be az árut, direkt kapcsolattartásra törekszik, és olyan üzleteket köt, ahol biztos lehet abban, hogy a szövőnők kapják a teljes, velük közösen meghatározott összeget.
„Ez az üzleti modell sok utazást, szervezést és pénzügyi befektetést igényel a részünkről, valamint jelentősen megbonyolítja a kapcsolattartást és a logisztikát. Cserébe fantasztikus embereket és női karaktereket ismerhettünk meg a szövők, helyi segítőink személyében és családjaikon keresztül, akik egyre nagyobb bizalommal fordulnak felénk, és egyre többet engednek láttatni az életükből. Ezekből fontos személyes kapcsolatok, barátságok nőttek ki” – mesélte Bori.
Később egyre nagyobb felelősséget kezdtek vállalni a helyi közösségek iránt, például rendszeresen adnak le szőnyegrendelést olyankor is, amikor nincs szükségük egy adott típusra, hogy kiszámítható jövedelmet tudjanak biztosítani a szövőiknek. Ennek a kulturális missziónak az egyik fontos, aktuális állomása a név- és arculatváltás is. A „berber” névváltozat, bár Európában ismertebb, mint az amazigh, jelentése (barbár) miatt negatív konnotációt hordoz.
„Már évekkel ezelőtt megfogalmazódott bennem, hogy a Berber Budapest elnevezés nem tükrözi jól azt a megbecsülést és a hálát, amit ezek iránt a csodálatos nők iránt érzünk, de kellett egy kis idő, amíg megtaláltuk az új nevünket. Az Abra az amazigh »abrid« szóból származik, utat, ösvényt jelent, ami szépen tükrözi azt, ahogyan a vállalkozásra tekintünk. Egy rendkívül izgalmas, kanyarokkal teli útra, amelyen most egész máshol tartunk, mint öt éve az indulásnál. Szeretjük a magyar »ábra« szó áthallását is, ami gyakran felmerül a szőnyegeken fellelhető figuratív vagy absztrakt ábrák kapcsán. Az Abra egyben egy női név is, amelyet a régióban az amazighok is használnak. Ez hordoz egyfajta női jelentéstartalmat: nők által készített, női erőket megjelenítő szőnyegek egy női vállalkozásban” – osztotta meg Bori.
A névváltás a kulturális misszió tovább mélyülését is maga után vonja. A jövőben egyre nagyobb szerepet fog kapni az edukáció: az Abra NGO-kkal együttműködve szeretné támogatni, hogy a fiatal amazigh nőknek legyen lehetőségük tanulásra, a márka szintjén pedig fontos cél, hogy az európai vásárlóréteg egyre többet tudjon meg a szőnyegek készítőiről és történetéről.
Boritól mi is sokat tanultunk, megtudtuk például, hogy jellegzetes amazigh mintakincs női ágon öröklődik: a gyémántformák női energiákat szimbolizálnak, a piktogramszerű motívumok pedig az ártó szellemek, betegségek ellen védenek. Meghatározó a szőttesek színválasztása is: jellemzően pirossal a nőt, sárgával a férjet, rózsaszínnel a közösséget, barnával a gyereket, sötétzölddel a hitet jelölik. A vonalrajzos szőnyegek a szövő életútját rajzolják ki: az egyes vonalak a házasságkötés, a gyermekszületés vagy akár a hit elvesztésének az átiratai lehetnek, de sokszor pillanatnyi érzéseiket, hangulatukat is beleszövik a szőnyegekbe a készítők. Fontosak a szövés köré épült rituálék is: a készülő szőttesek mellé általában egy tálban édességet tesznek, hogy megédesítse az alkotója és a leendő tulajdonosa életét, a szövőállványt pedig csonttal peckelik ki, hogy megvédje őket az irigy szemektől.
„Rengeteg értékük mellett az amazigh szőnyegek egyik legfontosabb üzenete számomra, hogy hiányzik belőlük a tökéletességkultusz. Rendkívül üdítő volt megtapasztalni, milyen nagy fokú elfogadással és könnyedséggel kezelik a szövők a hibázást. Ha a szőnyeg közepén elfogy egy adott szín, a szövő fest egy másik adagot, amely bár egy árnyalattal eltér az eredeti színtől, minden gond nélkül folytatja vele. Ez a hozzáállás egyrészt nagyon kedves, szerethető végeredményhez vezet, másrészt terápiás hatású az európai tökéletességkultúránk szempontjából” – vallja Bori.
Studio Sana Benzaitar – Marrákes
Míg az Abra egy másik kontinensre repíti a marokkói szőtteseket, addig a marrákesi bázisú Studio Sana Benzaitar hazai terepen nyúl az amazigh szőnyegekhez, újragondolva a helyi kulturális örökséget. Sana, a stúdió alapítója egy neves szőnyegkereskedő lányaként, kézművesek között nőtt fel Marrákesben, majd az Egyesült Államokban és Londonban folytatott tanulmányokat, mielőtt visszatért, hogy szülőhazájában kamatoztassa a tudását. Maga is amazigh származású, így vállalkozásának különlegessége, hogy a legelső amazigh kézművességet ünneplő kezdeményezés, amelyet egy amazigh nő vezet.
„Másfajta megközelítést szerettem volna adni marokkói szőnyegüzletnek, meg akartam kérdőjelezni azt a hagyományos tendenciát, hogy a nők szőnek, a férfiak pedig eladják a munkájukat. Az elején maguk a szövők sem hittek abban, hogy egy nő képes jól bemutatni az alkotásaikat, időbe telt, de sikerült elnyernem a bizalmukat, amihez a személyes örökségemen és a marokkói kézművesség iránti érzékenységemen túl a külföldön szerzett tapasztalataim is hozzájárultak” – osztotta meg velünk Sana.
A stúdió válogatott szövőnőkkel partnerségben a lehető legmagasabb minőségű, egyedi Beni Mrit típusú szőnyegeket készít kortárs tervek alapján a gazdag amazigh örökségre támaszkodva. A szőnyegeiket díszítő minták éppúgy származhatnak a marokkói mintakincsből vagy a helyi táj látványából – a hullámzó tengerből, a sivatagi homokból –, mint Sana utazásaiból és személyes megéléseiből. Néha pedig egy szövőnővel folytatott eszmecsere szül egy olyan motívumot, amely két látszólag ellentétes világot egyesít. Sana így egyrészt saját, világlátott ízlését is beleszövi a tervekbe, másrészt platformot biztosít a szövőnőknek, hogy kifejezhessék kreativitásukat, és megkapják azt a nemzetközi elismerést, amit érdemelnek. Eközben a közösség olyan, kihalófélben lévő technikáit is ápolja, mint a gyapjú természetes színezésének ősi, marokkói mestersége.
„A marokkói szőnyegek iránti nagy kereslet miatt a szövők hajlamosak kevésbé szorosabbra húzni a csomókat, vastagabb gyapjúszálakat és mesterséges festéket használni, hogy gyorsabban elkészüljenek. A Studio Sana Benzaitarban ragaszkodunk ahhoz, hogy a szövés művészete hiteles és magas színvonalú maradjon. Ezért esett a választásom a Mrirt régióra, ami a szövés és a gyapjú minőségéről ismert. Az ország legjobb szövőit akartam megkeresni, ami végül csodálatos találkozásokon keresztül sikerült. A kézművesasszonyok gyorsan befogadtak engem, mint sajátjukat, és a családjuk körében szállásoltak el, ami tovább erősítette a bizalmat. A 100 százalékban női csapatunk szigorú kiválósága az egyik legnagyobb büszkeségem, de ami ma összeköt bennünket, az már több mint szakmai kapcsolat: mindenekelőtt egy családi kötelék, amelyet mélyen becsülök” – mesélte Sana, aki az Abrához hasonlóan missziójának tekinti, hogy a szövőnők méltó kompenzációt kapjanak hosszú és fáradalmas munkájukért cserébe.
Az idei év legnagyobb mérföldköve a stúdió bemutatkozása volt a 2024-es milánói dizájnhéten, a jövőben pedig arra törekszenek, hogy tovább bővítsék termékpalettájukat, még frissebbé téve a kortárs marokkói tárgykultúrát.
(Fotók: Aruba Rugs: Varga Marietta)
A cikk eredetileg a W by Roadster második print számában, a 2024-es Winter Issue-ban jelent meg.
női energia | Studio Sana Benzaitar | budapest | marokkó | nők | Abra
Merész kampánnyal robban be a Reebok új kollekciója
A modern luxus nyomában a Range Roverrel
Inspirál, feltölt, felszabadít – a W by Roadster magazin egy olyan univerzumba kalauzol, amiben szívesen létezünk. Magával ragadó egyéniségeket és sztorikat mutat be és kínál inspirációt a világ minden tájáról. Szofisztikált, könnyed és elegáns, akárcsak az olvasói.
Az 2024/1. szám tartalmából:
Ha nyár, akkor irány a mediterráneum: különböző alkotókon, helyeken és élményeken keresztül járjuk be a Mediterrán térség legvágyottabb helyeit. Gyönyörű enteriőröket mutatunk be a Balaton-felvidéktől Puglián át egészen Marokkóig, valamint elkalauzolunk a régió leggyönyörűbb hoteljeibe is. Izgalmas, kreatív nőkkel beszélgetünk művészetről, alkotásról és az élet művészetéről. Divatanyagunkban pedig a szabad, korlátok nélküli létezésre inspirálunk.
