Olaszország csodáinak nyomába eredtünk egy pár Lamborghinivel

Számtalan alkalommal méltattuk már Olaszországot, amit egyszerűen csak imádni lehet. Földrajzi fekvése és bámulatos szépsége eleve vonzó, de ősi kultúrája és mennyei gasztronómiája még inkább kedvenc úti célunkká teszik. Idén ősszel nem akárhogyan eredtünk Olaszország néhány ismert és kevésbé ismert csodája nyomába: egy csapat Lamborghinivel.

Maga a Lamborghini is Olaszország egyik csodájának tekinthető, hiszen a neve mára egyet jelent az extravagáns szupersportautókkal. Pedig a traktorgyártóból lett autómárka története tele volt buktatókkal, de az öklelő bikával ékesített sportautók karaktere elég erős volt ahhoz, hogy a Lamborghini napjainkra sikeresebb legyen, mint valaha. A márka terjeszkedésének egyik lépcsőjeként idén ősszel márkakereskedést nyitottak Budapesten, és néhány héttel később máris egy pár Lamborghini volánja mögött találtuk magunkat.

Stephan Winkelmann, a Lamborghini vezére a budapesti bemutatóterem megnyitóján elmondta, hogy

nemcsak autókat, hanem élményeket akarnak adni a vásárlóknak,

ezért rendszeresen szerveznek olyan élményprogramokat, ahol csodás tájakon felejthetetlen utazásra indulhatnak a márka vásárlói. Ezek a programok nemcsak a vezetésről szólnak, hanem a felfedezni váró vidék kulturális örökségét és gasztronómiai kincseit is megmutatják a résztvevőknek – már csak ezért is érdemes a Lamborghini-tulajdonosok elit klubjába tartozni.

Ultimate Huracán Drive volt a neve a programnak, amire október utolsó napjain indultunk, és ez az elnevezés azért is találó, mert kétféleképpen is értelmezhető. Ultimate, mint az utolsó, végső tesztvezetés, a Huracánt ugyanis éppen tíz évvel ezelőtt mutatta be a Lamborghini, és a pályafutása hamarosan a végéhez közeledik, ezért ez lehet az utolsó alkalom, hogy a kormánya mögé ülhetünk. De azt is jelenti, hogy az eddigi legjobb élményünk lesz, hiszen a Huracán összes ma elérhető változatát kipróbálhatjuk, egyiket a másik után.

Sant’Agata Bolognesében kezdődött

Hol máshol indulhatna egy ehhez fogható program, mint a Lamborghini szülővárosában, Sant’Agata Bolognesében, ahol éppen hatvan évvel ezelőtt, 1963-ban készült el a márka első sportautója. A gyári múzeumban megtekinthetjük a Lamborghini történelmének mérföldköveit, az első 350 GT-t, ami mellett ott áll a csodálatos Miura és Countach, de olyan limitált szériás ritkaságok részleteit is felfedezhetjük, mint a Centenario, a Sián és a Veneno. A belépőjegy 18 euróba kerül, és ha már itt járunk, a gyárlátogatást sem érdemes kihagyni.

Sant’Agata Bolognesében a Lamborghini gyára egyidős az autómárkával, és ugyan a történelmi épületben már a legmodernebb technológiával szerelik össze a plug-in hibrid rendszerrel szerelt Revueltót, megőrizték azt a bejáratot is, amelyen Ferruccio Lamborghini minden nap belépett a gyárba. Az üzem legérdekesebb része a varroda, ahol a mai napig kézi munkával, varrógéppel varrják a nemes bőrből készülő kárpitokat, és többek közt ez a manufakturális igényesség is megkülönbözteti a Lamborghinit más márkáktól.

Vacsora a királyi vonaton

Bolognától nem messze, csendes hegyek között található a Palazzo di Varignana, a környék egyik legelegánsabb szállodája, ami nem is elsősorban az 1705-ben épült palotája, a stílusos szobái vagy a páratlan kilátása miatt érdekes. Hanem azért, mert az egyik étterme a Treno Reale, amit az utolsó olasz királyi vonat egyik fényűző kocsijában alakítottak ki. A vagon felújítása 2022-ben fejeződött be, és a bársonyszékekben, a festett mennyezet alatt valóban úgy érezhetjük magunkat vacsora közben, mintha a királyi vonat hajdani étkezőkocsijában volnánk.

Maga a vacsora is egy időutazásnak tekinthető, Davide Rialti séf vezetésével ugyanis egy olyan utazásra kalauzolnak minket, amely az alapanyagokat és az elkészítési technikákat tekintve is visszarepítenek az időben. A menünek pecorino, parmezán és szarvasgomba adnak különleges ízeket, ráadásul minden fogás egy adott régióra jellemző, ahol a királyi vonat egykor megfordult. Számunkra külön érdekesség volt felfedezni, hogy az 1920-as évek elején épült vonat utolsó útja éppen Budapestre vitte az olasz királyi családot 1937-ben.

Itália büszkesége egy kicsit a miénk is

Olaszországban elképzelni sem tudnánk jobb útvonalat egy autós túrához, mint ami Bolognából indul, Toszkána tájain halad keresztül, és Carrara közelében éri el a tengerpartot. Még ősszel is érdemes felkeresni ezt a vidéket, de az időjárással nem volt szerencsénk, október utolsó napjaiban hűvös, ködös, esős idő adott sejtelmes hátteret a Lamborghini vezetéséhez. Így még feltűnőbb volt az élénk színű sportautókból álló csapatunk, amire az álmos kisvárosokban minden járókelő felkapta a fejét. Persze ebben a V10-es motorok hangjának is szerepe volt.

Szívet melengető volt látni, hogy Olaszországban egy kicsit mindenki a sajátjának érzi a Lamborghinit.

Az autókat látva integettek az éttermek teraszán üldögélők, és kértek egy kicsit a motorhangból, mi pedig nem sajnáltuk tőlük. Az évszázados házfalak közt visszhangzó üvöltést hallva pedig elégedetten nyugtázták, hogy milyen csodákra képes az olasz autóipar, pedig a Huracánban dolgozó 5,2 literes V10-es szívómotorokra legalább annyira lehetünk büszkék mi is, hiszen a világ egyik legnagyobb motorgyárában, Győrben készültek.

Olívaolaj-sommelier egy napra

Toszkána szívében, Firenzétől nem messze a Villa Campestri udvarán pihentettük meg ezeket a motorokat. Ciprusfasorok közt gördültünk be a stílusos reneszánsz birtokra, amit évszázados olajfaligetek vesznek körbe. Olaszország egyik legjobb olívaolaja készül itt, és a receptje annyira nem titkos, hogy örömmel mutatják meg a vendégeknek, akiket az olívaolaj-sommelier foglalkozásának rejtelmeibe is bevezetnek. A villa pincéjében lévő kóstolóteremben leszámolnak az olívaolajat övező tévhitekkel, egyúttal azt is elárulják, hogyan kell felismerni a minőségi olívaolajat.

Az Oleoteca kóstolóján megtudtuk, hogy a boltokban kapható, extra szűznek hirdetett olajoknak gyakran kevés köze van a frissen préselt olívához, hiszen szigorú előírások híján akár több éves olajat is palackozhatnak, amit pedig senki sem használna szívesen. Azt mondják, hogy érdemes nem a palackozás, hanem a feldolgozás idejét keresni az üvegen, és ha ezt megtaláljuk, akkor olyan termelő friss olaját tartjuk a kezünkben, akinek nincs mit titkolnia. A Villa Campestriben az a legjobb, hogy meg is szállhatunk náluk, méghozzá egyáltalán nem drágán.

Andrea Bocelli vendégeként

A tengerpartot Forte dei Marminál értük el, amely a környező hegyekben fejtett márványt szállítók védelmére 1788-ban épült erődről kapta a nevét. A 18. század vége óta kedvelt tengerparti üdülőhely, elegáns szállodákkal és fényűző villákkal, és ezek egyikét belülről is megismerhettük. A Villa Alpebella neve talán nem ismerős, de ha azt mondjuk, hogy Andrea Bocelli a tulajdonosa, akkor máris felkelti az érdeklődésünket. A tenorista a város egyik híres lakója, és egy másik pompás villában él, ezt pedig különleges célokra tartja fenn.

Matteo Bocelli, az énekes fia fogadott minket a lenyűgöző villában, amit az 1930-as években nyaralónak építtetett magának egy politikus, majd Oliviero Camparini az ország egyik legismertebb éjszakai klubjává alakította az elegáns épületet, a fénykorában Frank Sinatra és Charlie Chaplin is megfordult itt. Számunkra az jelentette a meglepetést, hogy Andrea Bocelli is beköszönt a vacsoránkra, mi több, egy dal erejéig zongorán kísérte Matteót, akiről nem túlzás azt állítani, hogy örökölte apja csodálatos tehetségét.

Carrara fehér aranya

Carrara nevéről a hófehér márvány juthat eszünkbe, amit már az ókori rómaiak is használtak, de ebből készült Michelangelo Dávid-szobra is. A hatvan kilométer hosszan húzódó hegyek alatt rejlő márványt még ma is elképesztő erőfeszítésbe telik kitermelni. Az ókorban ékekkel feszítették le a tömböket a rabszolgák, és ökrös szekerek szállították a tengerhez, manapság hatalmas munkagépek dolgoznak rajta, de sokszor csak a szerencsén múlik, hogy a kitermelt tömb valóban olyan hibátlan, mint amilyennek a carrarai márványt tartják.

A tengerszint felett 900 méterrel található Cava Valsora bányához izgalmas szerpentinen autóztunk fel, majd terepjárókkal araszoltunk le egy olyan helyre, ahol az ember formálta táj különös szimbiózist alkot a természettel. A hatalmas márványfalak közé látványos amfiteátrumot képzeltek el, de az esővízből létrejött smaragdzöld tóban aprócska gőték telepedtek meg, ezért a terület természetvédelmi oltalom alatt áll. A táj valóban csodálatos, a márványfejtő helyek havas hegycsúcsnak tűnnek a távolban.

Méltó búcsú egy sikermodelltől

Egy Lamborghini talán nem tűnik ideálisnak egy márványbánya meghódítására, de az extravagáns sportautóiról ismert márka ma már erre is kínál megoldást, az Urus mellett is. A Huracán legújabb változata a Sterrato, a megemelt és megerősített futóművel szerelt off-road sportautó, amivel emlékezetes élmény volt a hegyi utak meghódítása. 610 lóerős, és nem sokkal lassabb a többi Huracánnál, de még a rosszabb minőségű utakon sem kellett féltenünk, csak amennyire egy 250 ezer eurós sportautóra általában vigyáz az ember.

A Huracán kínálatának egyik végén ott a vászontetős Spyder, amelyet néhány másodperc alatt vetkőztethetünk le, hogy élvezzük az ősszel is langyos levegőt, a másikon pedig a Super Trofeo Omologato után elnevezett STO, amely a szénszálas karosszériájával, magnézium kerekeivel és állítható hátsó szárnyával annyira közel áll a versenyautókhoz, amennyire lehetséges. A toszkánai szerpentinekre pedig a kényelmesebb Tecnica változatot ajánljuk, és Lamborghinivel vagy nélküle, ennek a tájnak a csodái ősszel is felfedezésre várnak.

lamborghini huracán | lamborghini | carrara | olaszország | forte dei marmi