A hatalmas, üveggel borított épületek sokszor megkapják a „madárgyilkos” jelzőt, sajnos nem véletlenül. De hogyan lehet építészeti eszközökkel védekezni a madarak pusztulása ellen?
Madárgyilkos épületek időről időre bekerülnek a hírekbe, nemrég például Chicagóban egyetlen nap alatt legalább ezer madár pusztult el egyetlen épületnél. A „tettes” a McCormick Place üveghomlokzata volt, ahol az önkéntesek napokon át szedték össze a tetemeket. A tömeges pusztulást az okozta, hogy az épület a vándormadarak vonulási útvonalán helyezkedik el.
A chicagói kirívó eset, de ettől még világszerte problémát okoznak a jókora üveghomlokzatú épületek, aminek nekicsapódva számtalan elpusztul. Nemrég a Metszet című szaklap közölt egy érdekes videót arról, hogy mit lehet tenni a madárbecsapódások ellen. A hagyományos fegyver a nagyméretű, fekete madármatricák felragasztása, ami legalább átmeneti megoldást jelenthet.
De ennél sokkal komolyabb technikákat is bevetnek, amelyekhez a madarak érzékelését veszik alapul. Ennek pedig két fő tényezője van: az átlátszóság és a tükröződés, ami alapján vagy valamilyen vizuális változtatást végeznek vagy az üveg anyagán módosítanak.
A madárpusztulás mértékegysége
Nem könnyű számszerűsíteni a madárbecsapódás esélyét, mert önmagában az üvegen kívül rengeteg tényezőtől függ egy-egy épület érzékelése. Mindenesetre az amerikai madárvédelem, az ABC (American Bird Conservancy) 2010-ben kidolgozta a kockázati faktort, amivel mérhető az üvegek teljesítménye e téren.
Helyszíni mérések helyett próbaalagutakat alkalmaznak: a sötét alagút egyik végén elengedik a madarakat, amelyeket az alagút másik végén két tesztüveg vár.
Kérdés: melyik üveget milyen arányban választják a madarak? Az üveg teljesítménye tehát egyszerűen a felé repülő madarak százalékos aránya. És nem kell megijedni, a becsapódás előtt hálóval felfogják a madarakat, majd nyomban szabadon is engedik azokat.
Kérdés, hogy ha arányokat nézünk, milyen a két tesztüveg viszonya, vagyis az egyik mindig egy standard, a másik pedig egy kísérleti üveg, vagy egymással versenyeztetik az új fejlesztéseket?
Bárhogy is, a valóságban befolyásolják az érzékelést a környezeti tükröződések, a fényviszonyok és az épület geometriája is. Ezzel együtt mindenképp jó, hogy folynak ilyen kutatások, sőt léteznek már madárbarát, ún. 4bird üvegek, amelyeket megrendelhetnek a beruházók – és ha ilyet választanak, azt az épületminősítési rendszerek is pontokkal jutalmazzák.
(Nyitókép: generált kép, tengr.ai)
A kiberbiztonság téged is érint! Mit is jelent valójában?
Így élheted meg az ünnepi hangolódást egy csodás kastély birtokán itt, a szomszédunkban
Megérkezett a tél, már ki lehet csomagolni a Roadster legújabb, sorrendben 18. lapszámát. Mit találunk benne? A Costa Smeralda fedélzetén kipróbáljuk, milyen az élet egy tengerjárón Barcelona és Nápoly között. Ellátogatunk a luxusipar nagyágyúival dolgozó Edinas Paper kőbányai műhelyébe, megmutatjuk, milyen finomságokkal lehet átvészelni a hideg hónapokat, és megismerkedünk a római Palazzo Talìával is, amelyet az olasz rendezőzseni, Luca Guadagnino álmodott meg. Aktuális számunkban is rengeteg izgalmas helyszín bukkan fel: ilyen a kanadai Yukon vidék, az Amalfi-part, a Côte d’Azur-on kipróbáltuk, milyen az új Audi S5. Északabbra is elkalandoztunk: a lapszám talán legszimpatikusabb szereplője az a négy norvég fiatal, akik egy elhagyatott halfeldolgozó üzemet alakították át a skandináv ország és talán Európa legcoolabb pontjává. Ezen kívül bemutatunk öt divatbrandet, akiket érdemes követni, megvizsgáljuk, milyen volt az elmúlt száz évben a lejtők divatja és még ezen kívül is rengeteg izgalmas témánk van, de itt megállunk.
Megnézem, mert érdekel!