A hatalmas, üveggel borított épületek sokszor megkapják a „madárgyilkos” jelzőt, sajnos nem véletlenül. De hogyan lehet építészeti eszközökkel védekezni a madarak pusztulása ellen?
Madárgyilkos épületek időről időre bekerülnek a hírekbe, nemrég például Chicagóban egyetlen nap alatt legalább ezer madár pusztult el egyetlen épületnél. A „tettes” a McCormick Place üveghomlokzata volt, ahol az önkéntesek napokon át szedték össze a tetemeket. A tömeges pusztulást az okozta, hogy az épület a vándormadarak vonulási útvonalán helyezkedik el.
A chicagói kirívó eset, de ettől még világszerte problémát okoznak a jókora üveghomlokzatú épületek, aminek nekicsapódva számtalan elpusztul. Nemrég a Metszet című szaklap közölt egy érdekes videót arról, hogy mit lehet tenni a madárbecsapódások ellen. A hagyományos fegyver a nagyméretű, fekete madármatricák felragasztása, ami legalább átmeneti megoldást jelenthet.
De ennél sokkal komolyabb technikákat is bevetnek, amelyekhez a madarak érzékelését veszik alapul. Ennek pedig két fő tényezője van: az átlátszóság és a tükröződés, ami alapján vagy valamilyen vizuális változtatást végeznek vagy az üveg anyagán módosítanak.
A madárpusztulás mértékegysége
Nem könnyű számszerűsíteni a madárbecsapódás esélyét, mert önmagában az üvegen kívül rengeteg tényezőtől függ egy-egy épület érzékelése. Mindenesetre az amerikai madárvédelem, az ABC (American Bird Conservancy) 2010-ben kidolgozta a kockázati faktort, amivel mérhető az üvegek teljesítménye e téren.
Helyszíni mérések helyett próbaalagutakat alkalmaznak: a sötét alagút egyik végén elengedik a madarakat, amelyeket az alagút másik végén két tesztüveg vár.
Kérdés: melyik üveget milyen arányban választják a madarak? Az üveg teljesítménye tehát egyszerűen a felé repülő madarak százalékos aránya. És nem kell megijedni, a becsapódás előtt hálóval felfogják a madarakat, majd nyomban szabadon is engedik azokat.
Kérdés, hogy ha arányokat nézünk, milyen a két tesztüveg viszonya, vagyis az egyik mindig egy standard, a másik pedig egy kísérleti üveg, vagy egymással versenyeztetik az új fejlesztéseket?
Bárhogy is, a valóságban befolyásolják az érzékelést a környezeti tükröződések, a fényviszonyok és az épület geometriája is. Ezzel együtt mindenképp jó, hogy folynak ilyen kutatások, sőt léteznek már madárbarát, ún. 4bird üvegek, amelyeket megrendelhetnek a beruházók – és ha ilyet választanak, azt az épületminősítési rendszerek is pontokkal jutalmazzák.
(Nyitókép: generált kép, tengr.ai)
Hét dolog, amit ki kell próbálnod a legszebb horvát nemzeti parkban
Nagyvárosi kalandor a Volvótól
Hawaiitól Tanzániáig, az egyik legjobb magyar sommeliertől a belga csúcsdizájnerig, az új Rolls-Royce-tól Horvátország titkos gyöngyszemeiig, a Roadster magazin új lapszáma ismét a világ izgalmas, kreatív és hedonistán lüktető ŕétegeibe viszi el olvasóit. Elmegyünk a bécsi három Michelin-csillagos Amadorba, ahol találkozunk Bencze Ádám sommeiler-vel, beszélgetünk Havancsák Terézzel, aki a közelmúltban kezdett el dolgozni az amerikai outerwear brand AETHERnél, Portugáliában kipróbáljuk, milyen a tengerparton száguldozni az új Ferrarival – egész kellemes –, a kortárs irodalom kedvelőinek pedig egy olyan Roadsternek írt Parti Nagy Lajos írással jelentkezünk, ami szerintünk a legjobbjai közé tartozik. Az aktuális számban lesz egy 20 oldalas mellékletünk is, amelynek főszereplője a még mindig rengeteg újdonságot rejtő Horvátország. Ezen kívül is sok színes történetünk van még, úgyhogy ezúttal is érdemes elmerülni a Roadster gazdag és kalandokkal teli világában!
Megnézem, mert érdekel!