Egy időben Magyarországon volt Európa egyetlen világrekord-döntésre alkalmas országúti szakasza, de már előtte is süvítettek a Bugattik Budán, Ferihegyen pedig gokartok szlalomoztak a reptéren.
1986-ban adták át a Hungaroringet – ez új szintet jelentett a magyarországi motorsportéletben, de nem ez hozta el a komoly, nemzetközi autó- és motorversenyeket Magyarországra, olyanok ugyanis már a század elején is voltak, akkor még az Osztrák–Magyar Monarchiában.
Az 1900-ban alapított Magyar Automobil Club már egy évvel később rendezett egy kisebb körversenyt, egy évtizedre rá pedig már komoly túrákat szerveztek. Ha azt gondolnánk, ez bájos, pöfögő és tülkölő, szekérszerű gépjárművek rövidke gurulását jelentette, nagyon meglepődhetünk: az első,
1912-es, ún. Kiskocsi-verseny résztvevői Budapestről indulva mintegy 1300 kilométert tettek meg.
A trianoni békeszerződés után a korábban például Erdélyt is érintő útvonalakon zajló versenyek megrendezése ellehetetlenült, ezért az addigra már a Királyi Magyar Automobil Club (KMAC) nevet viselő, de továbbra is a kor elitjéből álló klub újfajta versenyt szervezett: egy hegyi felfutót az akkor még üdülőövezetnek számító budai Sváb-hegyre.
A Déli pályaudvar közeléből, a Kékgolyó utcától az Istenhegyi úton felfelé induló motorosok és autósok bő öt kilométert tettek meg, és mintegy háromszáz méteres magasságot küzdöttek le. A versenyt óriási érdeklődés övezte, és egészen 1930-ig a nemzetközi versenynaptár részévé vált.
Hegyi felfutó több is volt Budán, de miután 1928-ban a Budapest–Bécs országútnak – részben Delmár Walter, a kor egyik legnagyobb autóversenyzőjének indítványára – Tát és Nyergesújfalu szakaszán megépült az ország első, jó minőségű betonútja, immár profi és relatíve biztonságos körülmények között lehetett lanszé, vagyis rekordversenyeket is tartani.
1932-ben a BMW gyári motorkerékpár-versenyzője, Ernst Henne 244 km/h-val új világcsúcsot állított be.
A három kilométeres szakasznál idővel már több kellett, a rekordkísérletek a mai 5-ös út kifejezetten a rekorddöntések miatt nyílegyenesre épített, 6,8 kilométeres gyóni szakaszán folytatódtak – az volt Európa egyetlen országúti szakasza, amely megfelelt a világrekord-kísérletekhez előírt szabványoknak, létrejöttét pedig segítette, hogy Horthy Miklós kormányzó fiai is lelkes motorversenyzők voltak.
1934-ben ott állította be Rudolf Caracciola Mercedes–Benz versenykocsijával a 299 km/h rekordsebességet, amit még aznap 317 km/h-ra javított.
Az első nagydíjat, vagyis grand prix-t 1906-ban rendezték – fantasztikus történet, itt írtunk róla –, ám olyan világbajnokság, ahol a mai Forma–1-hez hasonlóan egyéni és csapatverseny is zajlik, 1931-ben volt először. A KMAC éveken át próbálta Magyarországra hozni az egyik futamot, 1936-ra értek el sikert: június 25-én a Népligetben zajlott a Magyar Nagydíj, amely ugyan nem számított bele a világbajnokságba, igazán nagyszabású rendezvény volt az Alfa Romeo, az Auto Union és a Mercedes–Benz gyári csapatával, olyan nevekkel, mint Caracciola, Hans Stuck, Bernd Rosemeyer, Tazio Nuvolari, illetve a magyar Hartmann László. A mintegy százezer néző között Horthy kormányzó, Szendy Károly főpolgármester és a magyar autósport vezetői is láthatták, ahogy az öt kilométeres pályán ötven kör után Nuvolari nyert az Alfával.
A következő Magyar Nagydíjat a Hungaroringen rendezték, de természetesen 1986-ig is voltak jelentős autó- és motorversenyek. A második világháború súlyos veszteségei után főleg motorkerékpár-versenyekkel éledt fel újra a magyar motorsport, az államosítások miatt egyesületi színekben induló autók inkább csak ezek betétfutamaiként szerepeltek. Az ötvenes években aztán a motorsportszövetségen, majd az újjáalakult autóklubon belül is autósport-bizottság alakult, 1957-ben, a háború után először már külföldiek is rajthoz álltak a városligeti gyorsasági versenyen, egy évvel később, a Motorkerékpár Nagydíj betétfutamának számító autóversenyre a Škoda gyári csapatot is küldött a szintén városligeti felvonulási térre.
Az FIA, vagyis a Nemzetközi Autósport Szövetség segítségével rendezett nemzetközi autóversenyt az autóklub Budapesten 1961 nyarán, egy ma már hihetetlennek tűnő helyszínen:
a ferihegyi repülőtér betonján.
Kilenc országból huszonkilencen neveztek, a tömegeket vonzó rendezvényen azonban előbb a közlekedési múzeum tartott járműbemutatót, majd sor került Magyarország első gokartversenyére. Erről már egészen jó minőségű filmhíradó is fennmaradt az akkoriban szokásos, lelkes narrátor kommentárjával.
Ahogy egyre több magánszemély juthatott autóhoz, egyre többen vettek részt az ötvenes években visszatérő túraversenyeken, majd a ’61-től létező ralikon. A Városligetben, a Ferihegyen és a Népligetben is rendeztek még futamokat, rendszeressé váltak a külföldiek részvételével rendezett túraversenyek, hegyiversenyek és ralik, olyan magyar nevek váltak nemzetközi szinten is ismertté és elismertté, mint Ferjáncz Attila, Zsembery Jenő és Cserkuti József.
1978-ban megalakult a Magyar Autó és Motorsport Szövetség, megjelent a Formula Easter, az autó- és a ralikrossz. Óriási esemény volt az 1986-os, első Forma–1 Magyar Nagydíj, de addigra már egy pezsgő motorsportéletű országba érkezett a versenysorozat.
Nagyon érdemes lesz kilátogatni a Hungaroringre július 12–14-én, ahol a Hungaroring Classic rendezvényen felbecsülhetetlen értékű oldtimer versenyautók róják majd a köröket. További információ itt.
(Felhasznált irodalom: Négyesi Pál: A hazai autósport története 1901–1986, Közlekedés- és technikatörténeti szemle. A nyitókép egy 1969-es népligeti autóversenyen készült, forrása: Fortepan/Urbán Tamás)
A cikk elkészítésében együttműködő partnerünk volt a Hungaroring Classic.
Ez is érdekelhet:
Az első modern nagydíj két napon és több mint 1200 kilométeren át tartott, a versenytaktika leginkább az volt, hogy túl kell élni.
motorsport | grand prix | autós videó | autóverseny | szponzorált tartalom
Ezzel a tíz fantasztikus dizájntárggyal a legmenőbb hellyé teheted az otthonod
10+1 ikonikus és gyönyörű lámpa, ami garantáltan feldobja az otthonod
Beköszöntött a tél, és vele együtt megérkezett a Roadster magazin legfrissebb, 14. száma. Mit találunk benne? Kajakkal bejárjuk Grönland izgalmas és lenyűgöző helyeit, találkozunk a világ egyik leghíresebb párterapeutájával, Esther Perellel, és a Netflix által világhírűvé vált dél-koreai séffel, Jeong Kwannal, motorral részt veszünk a Balkan Rallyn, és beszélgetünk Kelecsényi Milán férfiruha-készítővel is. A Dél-afrikai Köztársaságban teszteljük, milyen az új AUDI Q8, és elbeszélgetünk a zoknik Rolls Royce-át gyártó Iszató Nisigucsival is. Elmegyünk egészen Kenyáig, hogy elefántokat nézzünk, az Őrségben kipróbáljuk, milyen a régió legújabb kabinháza, a Kástu, bemutatjuk a Déryné Kenyeret, a város új pékségét, teszteltjük az új elektromos KIÁt, ezen kívül pedig találkozunk még Berki Blanka topmodellel, Áron Eszter divattervezővel és sokan másokkal. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat, a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!