Budapest egyik „legforróbb ügye” jelenleg a Grand Budapest beruházás, vagyis a rákosrendezői barna mezős övezet tervezett fejlesztése, amit tavaly előbb mini–, majd maxi–Dubajként ismertünk meg. A Grand Budapest fejlesztés ügye lezáródni látszik, de nem lepődnénk meg, ha történnének még fordulatok körülötte. Foglaljuk össze az eddig történteket!
130 hektár, 170 köbméter
Már tavaly tavasszal elkezdtek felmenni az ingatlanárak az akkor még maxi-Dubaj néven emlegetett fejlesztés területén, a rákosrendezői pályaudvar kétségtelenül lepusztult barnaövezetében. 2024 áprilisában került az Országgyűlés a beruházás; a magyar és az Egyesült Arab Emírségek kormánya között létrejött megállapodás értelmében rekultiválják és teljesen felújítják a Budapest közepén található mintegy 130 hektáros területet, amelyen akkori számítások szerint 170 ezer köbméternyi szemét, veszélyes hulladék szennyezte a környezetet.
Mi épül(het)?
A szerződésben vállalt ötmilliárd eurós fejlesztésnek köszönhetően új városközpont jöhet létre, lakóingatlanokkal, bevásárlóközpontokkal, közösségi terekkel és közparkokkal – legalábbis így volt egészen csütörtökig. A szerződés alapján semmilyen akadálya nem volt egy Európa-rekorder, 500 méter magas felhőkarcoló megépítésének sem. Az ingatlan.com elemzése szerint
a négyzetméterárak elérhetik majd a 4-5 millió forintot, ami felfelé húzhatja a budapesti ingatlanárakat is.
Mindenesetre az egyesült arab emírségekbeli Eagle Hills ingatlanfejlesztő vállalat több mint 2000 milliárd forint értékű beruházást tervezett, csak a terület megtisztítását húszmilliárd forintra taksálta, a vasúti pályák megújítását egymilliárdra.
Ki mit szeretne?
A Főváros a kezdetektől csak úgy támogatta volna a beruházást, ha megfizethető bérlakások jönnének létre a területen, egy nem túlzottan sűrű, parkos beépítés mellett – erről készült is egy tanulmányterv még 2019-ben. Ez ilyen fejlesztés segítene megelőzni a város „szétterülését”, vagyis az agglomeráció további bővülését, és lehetőséget adna a lakhatási válság enyhítésére, miközben élhető zöldterülettel gyarapodna a főváros. Ebben az érvelésben a társadalmi hatás és az önrendelkezés joga hangsúlyos, ahogy minden hasonló léptékű beruházásnál alapvetés a lakók és más helyi érintettek bevonása.
A kormány a terület rehabilitálásával érvelt, illetve azzal, hogy a beruházás tízezernél is több embernek adhat munkát, és önmagában két százalékkal emelné a hazai GDP-t.
Hol tart most az ügy?
A hét elején a Fővárosi Közgyűlés megszavazta, hogy a főváros érvényesítse az elővárosi jogát, és akkor még elképzelhetőnek tűnt, hogy az állam élni fog a visszavásárlási jogával.
Csütörtökön jött a meglepetés: Gulyás Gergely a kormányinfón bejelentette, hogy a kormány tudomásul veszi a főváros elővásárlási jogát. Gulyás azt is hozzátette, hogy nem pereskednek, nem harcolnak, hanem a fővárosnak adják el a területet.
Leendő fejlemény, hogy ma (pénteken) 10 órától Karácsony Gergely, Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője, Erő Zoltán főépítész és Tosics Iván, a Városkutató Kft. ügyvezetője, a Budapest Kör elnöke beszélnek majd arról, hogy pontosan mit tervez a főváros Rákosrendezőn. Alighanem valami nagyon hasonlót várhatunk a 2019-es tervekhez, ahol megfizethető bérlakások, ligetek, tó, vasúttörténeti park szerepelt a „Budapest Parkváros” koncepcióban.
Milyen is egy városfejlesztés?
Erről nemhogy külön cikket, de könyvet szokás írni, mindenesetre most lényegretörők leszünk. Manapság egy foghíjtelek parkosítása sem történik meg a helyiek bevonása nélkül, komplett városrészt pedig nyilvánvalóan nem építünk így. Smiló Dávid építészként is az építészek szerepének visszaszorulása mellett érvelt egy közösségi médiás bejegyzésben, mondván „nagyon sok olyan szempont merül fel egy városban, amire egyszerűen az építészeknek nincs képesítése, másfelől ez fel is szabadítja a szakmát az alól, hogy olyan részletek megválaszolása vigyék el az energiáit, amire más szakmáknak vannak kész válaszaik.”
Az érintett polgárok, helyi vállalkozások véleményén túl tájépítészek, közlekedési szakemberek, ingatlanfejlesztők vesznek részt a tervezési folyamatban, nem beszélve a rozsdaöveznél kritikus szerepet betöltő környezetvédelmi szakértőkkel. Például a talaj vizsgálatával és helyreállításával külön tudományág foglalkozik. Ugyanígy külön szakmai kérdés a víz-, hulladék- és energiagazdálkodás is.
Mindez Rákosrendezőn is neuralgikus kérdés, ha nem is feltétlenül a szennyeződés súlyossága és kiterjedése miatt, hanem mert a terület rehabilitálása, illetve annak hiánya politikai eszközzé válhat a Főváros és kormány közti vitában.
(Látványtervek: Eagle Hills)
várostervezés | beruházás | rákosrendező | budapest | építkezés | grand budapest
Merész kampánnyal robban be a Reebok új kollekciója
A modern luxus nyomában a Range Roverrel
Megérkezett a tél, már ki lehet csomagolni a Roadster legújabb, sorrendben 18. lapszámát. Mit találunk benne? A Costa Smeralda fedélzetén kipróbáljuk, milyen az élet egy tengerjárón Barcelona és Nápoly között. Ellátogatunk a luxusipar nagyágyúival dolgozó Edinas Paper kőbányai műhelyébe, megmutatjuk, milyen finomságokkal lehet átvészelni a hideg hónapokat, és megismerkedünk a római Palazzo Talìával is, amelyet az olasz rendezőzseni, Luca Guadagnino álmodott meg. Aktuális számunkban is rengeteg izgalmas helyszín bukkan fel: ilyen a kanadai Yukon vidék, az Amalfi-part, a Côte d’Azur-on kipróbáltuk, milyen az új Audi S5. Északabbra is elkalandoztunk: a lapszám talán legszimpatikusabb szereplője az a négy norvég fiatal, akik egy elhagyatott halfeldolgozó üzemet alakították át a skandináv ország és talán Európa legcoolabb pontjává. Ezen kívül bemutatunk öt divatbrandet, akiket érdemes követni, megvizsgáljuk, milyen volt az elmúlt száz évben a lejtők divatja és még ezen kívül is rengeteg izgalmas témánk van, de itt megállunk.
Megnézem, mert érdekel!